Az energia egyre inkább központi kérdéssé válik, az országok energiabiztonságra törekvése, a németországi nukleáris energiával kapcsolatos döntések is ebbe az irányba hatnak, illetve az Európai Unió 20/20/20-as programja is − mondta Marc Coroler, a Schneider Electric közép-európai alelnöke a lengyelországi Krynicában tartott régiós gazdasági fórumon.

A megállapítás helyességére utalt a gazdasági fórum tematikája is, ahol a kiemelt területek között szerepeltek az okos hálózatok, a megújuló alapú energiatermelés, az energiahatékonyság, az okos városok kérdése. Coroler szerint egyre több szereplő lép be ezekre a piacokra, illetve egyre inkább összefonódik az információtechnológia és az energetika kérdésköre. Az okos hálózatokkal kapcsolatban több vitás kérdés él, akár a finanszírozási, akár a technológiai oldalon, az azonban biztos, hogy előbb-utóbb megtörténik az áttörés, mivel mind a berendezések, mind a fogyasztók egyre okosabbá válnak − fogalmazott az alelnök.

A változást jelzi, hogy néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy egy olyan vállalat, mint a BMW, energetikai kérdésekkel foglalkozzon − mára azonban az elektromos mobilitás kapcsán ez valósággá vált. Coroler nem lát lényegi különbséget Európa keleti és nyugati fele között a felmerülő kihívások, kérdések és megoldandó problémák szempontjából. Az elmúlt évtizedben ugyanis Kelet-Közép-Európában is felértékelődött az energetika kérdése, miután a térség egyre inkább szembesült azzal, hogy az olcsó energia korszaka véget ért.

A megújuló energia mellett az energiahatékonyság jelenti a legnagyobb energiaforrást Európa számára, az elektromos mobilitás pedig számos új üzleti modellt teremt majd a jövőben − tette hozzá Coroler. Utóbbi területhez tartozik az árammal hajtott járművek töltési infrastruktúrája, a töltőállomások otthoni, irodai vagy éppen városi telepítése, illetve a rendszer menedzselése vagy éppen a "tankolás" kifizetése.

Számos kérdés megoldása a következő évtizedekben várható, ami azonban már ma megvalósítható, az a fogyasztóoldali energiahatékonyság. Az épületek az összes energiafelhasználás 40 százalékát adják, a Schneider Electric tapasztalatai alapján megfelelő rendszerek telepítésével és a folyamatok felügyeletével önmagában 30-40 százalékos megtakarítás érhető el az energiafogyasztásban. Ráadásul Coroler szerint a fogyasztóknál gyorsabb és nagyobb szabású eredményeket lehet elérni, minden itt befektetett euró három megtakarítását jelenti az energiatermelésben. Észak-Amerika és Európa között a legnagyobb különbséget az jelenti ebből a szempontból, hogy míg előbbi az okos hálózatok, addig utóbbi az energiahatékonyság területén ért el komolyabb eredményeket.

Amerikában az átviteli hálózat magasabb életkorából adódóan inkább az ezzel kapcsolatos fejlesztésekre koncentráltak − nem kis mértékben a gyakori áramkimaradások hatására, a fogyasztási csúcsok kisimítása érdekében. Coroler úgy véli, a következő időszak a hálózati fejlesztések gyorsulásáról szól majd Európában is, annak érdekében, hogy a szolgáltatók és a fogyasztók közötti kapcsolat alkalmas legyen az okos megoldások befogadására.

A legnagyobb kérdés, hogy a folyamatok miként gyorsíthatók fel − akár a támogatások, akár a prioritások meghatározása szempontjából. A 30 százalékos megtakarítást gyakorlatilag azonnal elérő technológia ugyanis rendelkezésre áll, ezek alkalmazásának azonban az alelnök szerint sok esetben gátat szab az információhiány. Az energiaköltségek emelkedése azonban folytatódik, így a hatékonyság azért is kulcskérdéssé válik, mivel a termelő cégeknél az energia már most az összes költség 15-20 százalékát jelenti. A hatékonysági beruházások egy-egy autó- vagy élelmiszer-ipari gyártónál az üzem méretétől függően 50 és 500 ezer euró (14−140 millió forint) közötti ráfordítást igényelhetnek, és már az első évben jelentős megtakarítást hoznak, a beruházás pedig öt évnél rövidebb idő alatt megtérül. A felhasználók "okosak", a megfelelő kérdések megfogalmazásához "csak" a megfelelő adatokra van szükségük − fogalmazott Coroler.

Az okos hálózatok az internet modellje alapján épülnek majd fel, az energiatermelés, -átvitel és -felhasználás révén minden fél érintett lesz a fejlesztésekben − fogalmazott a fórumon Aaron Davis, a Schneider Electric globális marketingvezetője, aki szerint az energiafogyasztás csökkentése kulcskérdés lehet az országok globális versenyképessége szempontjából is. Davis úgy vélte, a globálisan kifizetett 20 ezer milliárd dolláros energiaköltségek komoly üzleti lehetőséget tartogatnak a takarékossági megoldások számára. Az idén véglegesített magyarországi energiamonitoring-rendszer segítségével az idei gázbeszerzéseket a korábbinál előnyösebb feltételekkel valósította meg a Schneider Electric Zrt. − mondta Kiss Róbert, a társaság vállalkozási és szolgáltatási Igazgatója.

A gázlekötés összegének csökkentetése mellett a várható fogyasztás tervezését is nagyobb biztonsággal tudta elvégezni a vállalat. A lokális világításvezérlési rendszer a Schneider Electric logisztikai központjában 6,3 százalékos megtakarítást eredményezett, az energiamonitoring-rendszer adatai pedig további kis ráfordítással elérhető 31,4 százalékos csökkentési lehetőséget azonosítottak. A társaság gyöngyösi gyáregységének új gyártósoránál is energiamonitoring-rendszer segíti a fogyasztás optimalizálását.