Napi Online
Rugalmasságot és olcsóbb áramot hoz az okos mérés
Magyarországon 2014 márciusáig kell eredményt felmutatniuk az áramszolgáltatóknak a most induló okos mérési tesztek ügyében, hazánk egyelőre csak kissé maradt le a főáramtól.
Okos mérés híján hosszú távon a többszörösére drágulhat az áram. Magyarország a főáramban halad, az élen járókhoz képest kissé lemaradva, de a volt szocialista államokban egyébként is egy kis kivárás tapasztalható az okos mérők kapcsán − mondta Prikk János, az IBM Magyarország közművekért felelős üzletágvezetője. A nem hivatalos menetrend szerint Magyarországon a szolgáltatóknak 2014. március elsején kell beszámolniuk pilot projektjeik eredményeiről a Magyar Energia Hivatalnak (MEH).
A cél, hogy itthon legalább egyéves felhasználói tesztek fussanak le, azaz legkésőbb a jövő év elején meg kell kezdeni az éles tesztelést. A hazai szolgáltatók szinte mindegyike indít ilyen projektet , illetve az MVM-csoport is várhatóan beszáll valamilyen módon a kezdeményezésbe. Az idén elinduló tesztekben jövőre már a telepített mérők konkrét adatait, illetve azok elfogadottságát elemzik majd a cégek. Az elképzelések szerint amennyiben ezek sikeresek lesznek, rendelkezésre áll majd egy viszonylag reprezentatív minta, majd 2020-ig valamilyen formában a tömeges bevezetés is megtörténhet − ehhez azonban a jogszabályi oldalnak is "utol kell érnie magát" − fogalmazott Prikk. Pontos számok nem ismertek, illetve a tesztek eredményeitől is függnek, de nyolc év múlva már akár ötmillió háztartás is okosan mérheti energiafogyasztását Magyarországon.
A felhasználók szempontjából az energiafogyasztás jelentősen eltér más cikkek vásárlásától, hiszen itt jobb esetben is csak havonta szembesülnek azzal, hogy milyen értékben vásároltak gázt vagy áramot, az okos mérés azonban lehetőséget ad akár negyedórás gyakoriságú adatrögzítésre is. Young úgy látja, a gyorsan előállított és megbízható információ önmagában is jelentősen csökkentheti a globális karbonlábnyomot és a fogyasztó is szembesülhet saját fogyasztási szokásaival. A rendszer felállításához mindezeken felül szükség van olyan pozitív állami ösztönzőkre is, amelyek megteremtik az energiaszolgáltatók érdekeltségét.
Emellett a társadalmi előnyöket is bele kell számolni az egyenlegbe, a környezeti hatásokat, a kibocsátás csökkentését, illetve a tőke hatékonyabb felhasználását − amelyek forrásokat szabadíthatnak fel, ezzel csökkenthetik a drágulás dinamikáját. Egy amerikai kutatás szerint például az áramszolgáltatásban a csúcsigények 5 százalékos csökkentésével 625 erőmű beindítása válik feleslegessé − ami jelentős szociális és gazdasági megtakarítást jelent.
Az okos hálózat a meglévő rendszerek optimalizálását jelenti olyan módon, hogy azok megfeleljenek a jövő igényeinek − hangsúlyozta Guido Bartels, az IBM globális energetikai és közműüzletágának vezetője. Az átviteli hálózatok az elmúlt száz évben jól működtek, hozzájárultak a gazdasági és a társadalmi növekedéshez, jelenleg azonban már rugalmasabb megoldásokat igényelnek az új kihívások. Az IBM a kilencvenes évek végén megkezdte az okos mérés és hálózatok kutatását, többek közt az Egyesült Királyságban, illetve 2003−2004-ben az olasz Enel energiatársasággal együttműködve. Utóbbi ma az egyik legnagyobb, 35 milliós okosmérő-állománnyal rendelkezik. Bartels szerint az okos mérésben nem léteznek egységes megoldások, a különböző országokban eltérő technológiára van szükség.
Az IBM tagja egy globális együttműködésnek, amelyben 14 piaci szereplő vesz részt (európai és amerikai vállalatok mellett például brazil, indiai, ausztrál és koreai cégek), a társulás egy olyan nyílt forráskódú modellt hozott létre, amelyet bármely szereplő felhasználhat fejlesztései tervezéséhez. Az okos hálózatok előtérbe helyezésének számos oka lehet, Olaszországban vagy Indiában az energiatolvajok elleni fellépés, az Egyesült Államokban pedig az áramszünetekkel szembeni harc volt a legfőbb kiindulópont. Amerika évente mintegy 150 milliárd dollárt veszít a kimaradások miatt, ezért itt a megbízhatóság, illetve a megújuló energiák rendszerbe illesztése a fő cél.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy pontosan ki is fizeti majd meg az okos hálózatok kiépítését. A kérdés úgy helyesebb, hogy ki fizeti meg, ha nem valósulnak meg ezek a fejlesztések: egyes kutatások szerint 2050-ig 50 százalékkal emelkedhet az áram ára, ha a szolgáltatók és üzemeltetők áldoznak az okos fejlesztésekre. Ellenkező esetben a drágulás elérheti a 400 százalékot - fogalmazott Bartels.
Jelenleg több országban folynak a hálózat "okossá" tételét célzó fejlesztések, a technológiai megoldásoknál is fontosabb azonban, hogy az érintett cégek és államok rendelkezzenek egy jövőképpel, vízióval arról, hogy hova is kívánnak eljutni. Az USA-ban egy 4,5 milliárd dolláros kormányzati program indult el, 120 projekttel az egész országban. Az okos mérési projektek egy új szerepet is megteremtettek a piacon: a kérdés, hogy a begyűjtött hatalmas adatmennyiséget a szolgáltatók kezeljék vagy erre külön piaci szereplők jöjjenek létre.
A hálózati rendszerirányítók számára az egyik legköltségesebb eljárás a termelés és a fogyasztás összehangolása, ez különösen előtérbe kerül a megújulók kapcsán − tette hozzá Eric J. Young, az IBM kelet-közép-európai régiója energia- és közüzemi ügyekért felelős vezetője. Az okos mérés 10 százalékos energiamegtakarítást is jelenthet a fogyasztás optimalizálásával, emellett lehetőséget ad arra, hogy pozitív ösztönzők befolyásolják a nagyobb fogyasztású eszközök használatát − ami a hálózat egészének stabilitásához járul hozzá. Fontos szempont a megújuló alapú energiatermelés integrációja, az átviteli rendszerek ugyanis hagyományosan nem ilyen flexibilis viszonyokra készültek.
Young szerint a piac már régiónkban is készen áll az okos mérés bevezetésére, az energiahálózatok fejlesztéseinek 10−30 éves megtérülési ideje miatt pedig a jövőbeni rendszerek bizonyos részeit már most el kell kezdeni építeni. Bartels úgy látja, nem érdemes várni a beruházással, minél előbb megszületik ugyanis a vízió, annál előnyösebb helyzetbe kerülnek az államok, szolgáltatók.
Több hazai szolgáltató kezdett el foglalkozni az elektromos autók kérdésével is, ami annyiban függ össze az okos méréssel, hogy a töltőhelyek már egyfajta okos mérési infrastruktúrát feltételeznek. Jelenleg e területet semmilyen módon nem szabályozza a MEH, azonban várható, hogy előbb-utóbb erre is sor kerül, ami lendületet adhat az okos mérés itthoni terjedésének. Az elektromos autók elosztott elektromosenergia-tárolást tudnak majd megvalósítani, azaz völgyidőszakban fel tudják venni a zsinórerőművek által termelt áramot, majd csúcsidőszakban "kiadják" azt. Továbbá használatukkal a nehezen ütemezhető, megújuló energiaforrásokra alapozott termelők (nap- és szélerőművek) által előállított olcsó energia tárolható azokra az időszakokra, mikor a felhasználási igény valóban fellép. Mindez pedig az áram átlagos árát is mérsékelheti.
Okos mérés híján hosszú távon a többszörösére drágulhat az áram. Magyarország a főáramban halad, az élen járókhoz képest kissé lemaradva, de a volt szocialista államokban egyébként is egy kis kivárás tapasztalható az okos mérők kapcsán − mondta Prikk János, az IBM Magyarország közművekért felelős üzletágvezetője. A nem hivatalos menetrend szerint Magyarországon a szolgáltatóknak 2014. március elsején kell beszámolniuk pilot projektjeik eredményeiről a Magyar Energia Hivatalnak (MEH).
A cél, hogy itthon legalább egyéves felhasználói tesztek fussanak le, azaz legkésőbb a jövő év elején meg kell kezdeni az éles tesztelést. A hazai szolgáltatók szinte mindegyike indít ilyen projektet , illetve az MVM-csoport is várhatóan beszáll valamilyen módon a kezdeményezésbe. Az idén elinduló tesztekben jövőre már a telepített mérők konkrét adatait, illetve azok elfogadottságát elemzik majd a cégek. Az elképzelések szerint amennyiben ezek sikeresek lesznek, rendelkezésre áll majd egy viszonylag reprezentatív minta, majd 2020-ig valamilyen formában a tömeges bevezetés is megtörténhet − ehhez azonban a jogszabályi oldalnak is "utol kell érnie magát" − fogalmazott Prikk. Pontos számok nem ismertek, illetve a tesztek eredményeitől is függnek, de nyolc év múlva már akár ötmillió háztartás is okosan mérheti energiafogyasztását Magyarországon.
A felhasználók szempontjából az energiafogyasztás jelentősen eltér más cikkek vásárlásától, hiszen itt jobb esetben is csak havonta szembesülnek azzal, hogy milyen értékben vásároltak gázt vagy áramot, az okos mérés azonban lehetőséget ad akár negyedórás gyakoriságú adatrögzítésre is. Young úgy látja, a gyorsan előállított és megbízható információ önmagában is jelentősen csökkentheti a globális karbonlábnyomot és a fogyasztó is szembesülhet saját fogyasztási szokásaival. A rendszer felállításához mindezeken felül szükség van olyan pozitív állami ösztönzőkre is, amelyek megteremtik az energiaszolgáltatók érdekeltségét.
Emellett a társadalmi előnyöket is bele kell számolni az egyenlegbe, a környezeti hatásokat, a kibocsátás csökkentését, illetve a tőke hatékonyabb felhasználását − amelyek forrásokat szabadíthatnak fel, ezzel csökkenthetik a drágulás dinamikáját. Egy amerikai kutatás szerint például az áramszolgáltatásban a csúcsigények 5 százalékos csökkentésével 625 erőmű beindítása válik feleslegessé − ami jelentős szociális és gazdasági megtakarítást jelent.
Az okos hálózat a meglévő rendszerek optimalizálását jelenti olyan módon, hogy azok megfeleljenek a jövő igényeinek − hangsúlyozta Guido Bartels, az IBM globális energetikai és közműüzletágának vezetője. Az átviteli hálózatok az elmúlt száz évben jól működtek, hozzájárultak a gazdasági és a társadalmi növekedéshez, jelenleg azonban már rugalmasabb megoldásokat igényelnek az új kihívások. Az IBM a kilencvenes évek végén megkezdte az okos mérés és hálózatok kutatását, többek közt az Egyesült Királyságban, illetve 2003−2004-ben az olasz Enel energiatársasággal együttműködve. Utóbbi ma az egyik legnagyobb, 35 milliós okosmérő-állománnyal rendelkezik. Bartels szerint az okos mérésben nem léteznek egységes megoldások, a különböző országokban eltérő technológiára van szükség.
Az IBM tagja egy globális együttműködésnek, amelyben 14 piaci szereplő vesz részt (európai és amerikai vállalatok mellett például brazil, indiai, ausztrál és koreai cégek), a társulás egy olyan nyílt forráskódú modellt hozott létre, amelyet bármely szereplő felhasználhat fejlesztései tervezéséhez. Az okos hálózatok előtérbe helyezésének számos oka lehet, Olaszországban vagy Indiában az energiatolvajok elleni fellépés, az Egyesült Államokban pedig az áramszünetekkel szembeni harc volt a legfőbb kiindulópont. Amerika évente mintegy 150 milliárd dollárt veszít a kimaradások miatt, ezért itt a megbízhatóság, illetve a megújuló energiák rendszerbe illesztése a fő cél.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy pontosan ki is fizeti majd meg az okos hálózatok kiépítését. A kérdés úgy helyesebb, hogy ki fizeti meg, ha nem valósulnak meg ezek a fejlesztések: egyes kutatások szerint 2050-ig 50 százalékkal emelkedhet az áram ára, ha a szolgáltatók és üzemeltetők áldoznak az okos fejlesztésekre. Ellenkező esetben a drágulás elérheti a 400 százalékot - fogalmazott Bartels.
Jelenleg több országban folynak a hálózat "okossá" tételét célzó fejlesztések, a technológiai megoldásoknál is fontosabb azonban, hogy az érintett cégek és államok rendelkezzenek egy jövőképpel, vízióval arról, hogy hova is kívánnak eljutni. Az USA-ban egy 4,5 milliárd dolláros kormányzati program indult el, 120 projekttel az egész országban. Az okos mérési projektek egy új szerepet is megteremtettek a piacon: a kérdés, hogy a begyűjtött hatalmas adatmennyiséget a szolgáltatók kezeljék vagy erre külön piaci szereplők jöjjenek létre.
A hálózati rendszerirányítók számára az egyik legköltségesebb eljárás a termelés és a fogyasztás összehangolása, ez különösen előtérbe kerül a megújulók kapcsán − tette hozzá Eric J. Young, az IBM kelet-közép-európai régiója energia- és közüzemi ügyekért felelős vezetője. Az okos mérés 10 százalékos energiamegtakarítást is jelenthet a fogyasztás optimalizálásával, emellett lehetőséget ad arra, hogy pozitív ösztönzők befolyásolják a nagyobb fogyasztású eszközök használatát − ami a hálózat egészének stabilitásához járul hozzá. Fontos szempont a megújuló alapú energiatermelés integrációja, az átviteli rendszerek ugyanis hagyományosan nem ilyen flexibilis viszonyokra készültek.
Young szerint a piac már régiónkban is készen áll az okos mérés bevezetésére, az energiahálózatok fejlesztéseinek 10−30 éves megtérülési ideje miatt pedig a jövőbeni rendszerek bizonyos részeit már most el kell kezdeni építeni. Bartels úgy látja, nem érdemes várni a beruházással, minél előbb megszületik ugyanis a vízió, annál előnyösebb helyzetbe kerülnek az államok, szolgáltatók.
Több hazai szolgáltató kezdett el foglalkozni az elektromos autók kérdésével is, ami annyiban függ össze az okos méréssel, hogy a töltőhelyek már egyfajta okos mérési infrastruktúrát feltételeznek. Jelenleg e területet semmilyen módon nem szabályozza a MEH, azonban várható, hogy előbb-utóbb erre is sor kerül, ami lendületet adhat az okos mérés itthoni terjedésének. Az elektromos autók elosztott elektromosenergia-tárolást tudnak majd megvalósítani, azaz völgyidőszakban fel tudják venni a zsinórerőművek által termelt áramot, majd csúcsidőszakban "kiadják" azt. Továbbá használatukkal a nehezen ütemezhető, megújuló energiaforrásokra alapozott termelők (nap- és szélerőművek) által előállított olcsó energia tárolható azokra az időszakokra, mikor a felhasználási igény valóban fellép. Mindez pedig az áram átlagos árát is mérsékelheti.