Napi Online

Rugalmasságot és olcsóbb áramot hoz az okos mérés

Magyarországon 2014 márciusáig kell eredményt felmutatniuk az áramszolgáltatóknak a most induló okos mérési tesztek ügyében, hazánk egyelőre csak kissé maradt le a főáramtól.

Okos mérés híján hosszú távon a többszörösére drágulhat az áram. Magyarország a főáramban halad, az élen járókhoz képest kissé lemaradva, de a volt szocialista államokban egyébként is egy kis kivárás tapasztalható az okos mérők kapcsán − mondta Prikk János, az IBM Magyarország közművekért felelős üzletágvezetője. A nem hivatalos menetrend szerint Magyarországon a szolgáltatóknak 2014. március elsején kell beszámolniuk pilot projektjeik eredményeiről a Magyar Energia Hivatalnak (MEH).

A cél, hogy itthon legalább egyéves felhasználói tesztek fussanak le, azaz legkésőbb a jövő év elején meg kell kezdeni az éles tesztelést. A hazai szolgáltatók szinte mindegyike indít ilyen projektet , illetve az MVM-csoport is várhatóan beszáll valamilyen módon a kezdeményezésbe. Az idén elinduló tesztekben jövőre már a telepített mérők konkrét adatait, illetve azok elfogadottságát elemzik majd a cégek. Az elképzelések szerint amennyiben ezek sikeresek lesznek, rendelkezésre áll majd egy viszonylag reprezentatív minta, majd 2020-ig valamilyen formában a tömeges bevezetés is megtörténhet − ehhez azonban a jogszabályi oldalnak is "utol kell érnie magát" − fogalmazott Prikk. Pontos számok nem ismertek, illetve a tesztek eredményeitől is függnek, de nyolc év múlva már akár ötmillió háztartás is okosan mérheti energiafogyasztását Magyarországon.


A felhasználók szempontjából az energiafogyasztás jelentősen eltér más cikkek vásárlásától, hiszen itt jobb esetben is csak havonta szembesülnek azzal, hogy milyen értékben vásároltak gázt vagy áramot, az okos mérés azonban lehetőséget ad akár negyedórás gyakoriságú adatrögzítésre is. Young úgy látja, a gyorsan előállított és megbízható információ önmagában is jelentősen csökkentheti a globális karbonlábnyomot és a fogyasztó is szembesülhet saját fogyasztási szokásaival. A rendszer felállításához mindezeken felül szükség van olyan pozitív állami ösztönzőkre is, amelyek megteremtik az energiaszolgáltatók érdekeltségét.

Emellett a társadalmi előnyöket is bele kell számolni az egyenlegbe, a környezeti hatásokat, a kibocsátás csökkentését, illetve a tőke hatékonyabb felhasználását − amelyek forrásokat szabadíthatnak fel, ezzel csökkenthetik a drágulás dinamikáját. Egy amerikai kutatás szerint például az áramszolgáltatásban a csúcsigények 5 százalékos csökkentésével 625 erőmű beindítása válik feleslegessé − ami jelentős szociális és gazdasági megtakarítást jelent.

Az okos hálózat a meglévő rendszerek optimalizálását jelenti olyan módon, hogy azok megfeleljenek a jövő igényeinek − hangsúlyozta Guido Bartels, az IBM globális energetikai és közműüzletágának vezetője. Az átviteli hálózatok az elmúlt száz évben jól működtek, hozzájárultak a gazdasági és a társadalmi növekedéshez, jelenleg azonban már rugalmasabb megoldásokat igényelnek az új kihívások. Az IBM a kilencvenes évek végén megkezdte az okos mérés és hálózatok kutatását, többek közt az Egyesült Királyságban, illetve 2003−2004-ben az olasz Enel energiatársasággal együttműködve. Utóbbi ma az egyik legnagyobb, 35 milliós okosmérő-állománnyal rendelkezik. Bartels szerint az okos mérésben nem léteznek egységes megoldások, a különböző országokban eltérő technológiára van szükség.

Az IBM tagja egy globális együttműködésnek, amelyben 14 piaci szereplő vesz részt (európai és amerikai vállalatok mellett például brazil, indiai, ausztrál és koreai cégek), a társulás egy olyan nyílt forráskódú modellt hozott létre, amelyet bármely szereplő felhasználhat fejlesztései tervezéséhez. Az okos hálózatok előtérbe helyezésének számos oka lehet, Olaszországban vagy Indiában az energiatolvajok elleni fellépés, az Egyesült Államokban pedig az áramszünetekkel szembeni harc volt a legfőbb kiindulópont. Amerika évente mintegy 150 milliárd dollárt veszít a kimaradások miatt, ezért itt a megbízhatóság, illetve a megújuló energiák rendszerbe illesztése a fő cél.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy pontosan ki is fizeti majd meg az okos hálózatok kiépítését. A kérdés úgy helyesebb, hogy ki fizeti meg, ha nem valósulnak meg ezek a fejlesztések: egyes kutatások szerint 2050-ig 50 százalékkal emelkedhet az áram ára, ha a szolgáltatók és üzemeltetők áldoznak az okos fejlesztésekre. Ellenkező esetben a drágulás elérheti a 400 százalékot - fogalmazott Bartels.

Jelenleg több országban folynak a hálózat "okossá" tételét célzó fejlesztések, a technológiai megoldásoknál is fontosabb azonban, hogy az érintett cégek és államok rendelkezzenek egy jövőképpel, vízióval arról, hogy hova is kívánnak eljutni. Az USA-ban egy 4,5 milliárd dolláros kormányzati program indult el, 120 projekttel az egész országban. Az okos mérési projektek egy új szerepet is megteremtettek a piacon: a kérdés, hogy a begyűjtött hatalmas adatmennyiséget a szolgáltatók kezeljék vagy erre külön piaci szereplők jöjjenek létre.

A hálózati rendszerirányítók számára az egyik legköltségesebb eljárás a termelés és a fogyasztás összehangolása, ez különösen előtérbe kerül a megújulók kapcsán − tette hozzá Eric J. Young, az IBM kelet-közép-európai régiója energia- és közüzemi ügyekért felelős vezetője. Az okos mérés 10 százalékos energiamegtakarítást is jelenthet a fogyasztás optimalizálásával, emellett lehetőséget ad arra, hogy pozitív ösztönzők befolyásolják a nagyobb fogyasztású eszközök használatát − ami a hálózat egészének stabilitásához járul hozzá. Fontos szempont a megújuló alapú energiatermelés integrációja, az átviteli rendszerek ugyanis hagyományosan nem ilyen flexibilis viszonyokra készültek.

Young szerint a piac már régiónkban is készen áll az okos mérés bevezetésére, az energiahálózatok fejlesztéseinek 10−30 éves megtérülési ideje miatt pedig a jövőbeni rendszerek bizonyos részeit már most el kell kezdeni építeni. Bartels úgy látja, nem érdemes várni a beruházással, minél előbb megszületik ugyanis a vízió, annál előnyösebb helyzetbe kerülnek az államok, szolgáltatók.

Több hazai szolgáltató kezdett el foglalkozni az elektromos autók kérdésével is, ami annyiban függ össze az okos méréssel, hogy a töltőhelyek már egyfajta okos mérési infrastruktúrát feltételeznek. Jelenleg e területet semmilyen módon nem szabályozza a MEH, azonban várható, hogy előbb-utóbb erre is sor kerül, ami lendületet adhat az okos mérés itthoni terjedésének. Az elektromos autók elosztott elektromosenergia-tárolást tudnak majd megvalósítani, azaz völgyidőszakban fel tudják venni a zsinórerőművek által termelt áramot, majd csúcsidőszakban "kiadják" azt. Továbbá használatukkal a nehezen ütemezhető, megújuló energiaforrásokra alapozott termelők (nap- és szélerőművek) által előállított olcsó energia tárolható azokra az időszakokra, mikor a felhasználási igény valóban fellép. Mindez pedig az áram átlagos árát is mérsékelheti.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Piel #32
    Bocs! Egy fontos szó kimaradt.

    A mai áramszolgáltatók HÁLÓZATA apáink, nagyapáink, dédapáinktól elvett adókból épült fel.
  • Piel #31
    Kedves Csatti!
    A mai áramszolgáltatók a apáink, nagyapáink, dédapáinktól elvett adókból épült fel. Amiket te fejlesztésnek neveztél, az jórészt csak arra szolgált, hogy ne legyenek leolvadó vezetékek a rendszerben. Mivel apám hálózati villanyszerelőként kezdte pályafutását, ezért van némi fogalmam a hálózati vesztességekről is. Tehát! Jól kiépített rendszernél csak a transzformátoroknál van veszteség, a vezetékek ellenállása nem számottevő. Mostanában láttál-e olyan vezetéket a környezetedben amin a dér, vagy a hó megmaradt volna? Ugye nem? Azért, mert a hálózat alul méretezett és túlterhelt, ebből kifolyólag melegszik és sok a vesztesége. Mivel a hálózatbekötésnél kifizettették velem is és mindenki mással is a hálózatfejlesztés költségeit, milyen jogon szed még be mindenkitől a szolgáltató erre is díjat?
    Tudok róla, hogy a nem fizető ügyfelek díjtartozása is már be van építve a villanyáram díjába, ezért nem tud veszteséges lenni a szolgáltató! De nekem azért számláz magasabb díjat a szolgáltató, mert vannak akik nem fizetnek számlát? Tényleg igazságos ez? Ha a szolgáltató tudja, hogy a környéken nem fogják kifizetni a villanyszámlát, akkor áruld már el miért nem tesz le földkábelt a szolgáltató a fizető ügyfeleknek? Ugyebár a légkábelt könnyű megcsapolni, mert ahogy elment a szolgáltató szakembere a rendőrökkel, abban a percben visszaakasztják a karóra a lecsipkedett vezetékeket. Most ne jöjjön nekem senki azzal, hogy mennyibe kerül kiásni, meg engedélyeztetni a kábelezést! A kinnlévőségek többet nem vagy alig keletkeznének, tehát megmarad a nyereség, visszahozza a földmunka árát is. Egyébként is már el kellett volna kezdeni az áramszolgáltatóknak átépíteni a teljes rendszert a föld alá, hogy a környezetünk szebb legyen. Igaz a telefon, a kábel TV szolgáltatók sem nagyon igyekeznek a föld alá építeni rendszereiket, holott néhány helyen nem kell szakember hozzá, hogy lássuk, mennyire cudar munkát végeznek.
    Tehát a már meglévő áramhálózatot kellett volna csak fejlesztgetni az áramszolgáltatóknak, és nem kivinni a nyereséget az országból. Úgy gondolom tellett volna rá, de az extraprofit érdekében csak jól lelakták a hálózatunkat. Az új órával, ha meg is takarít a szolgáltató némi pénzt, azt akkor sem fogja tovább közvetíteni a lakosságnak. Mert ŐK nem ilyenek! Ők a profitot várják, továbbá még nem költözött be hozzájuk a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
  • szgege #30
    De tudnék mesélni a közlekedési árakról is vagy esetleg a pályamatrica árak. Áhh nincs lehúzás itthon áá dehogy.
  • szgege #29
    Érdekes egyik Angliába élő ismerősöm jelezte,hogy a mobil költségek és a net is jobb áron van mint itthon.
  • shenmuedc #28
    Elárulom hogy a vízmű rendszerei önkormányzati tulajdonok. A vízmű csak az üzemeltető. A pénz is az önkormányzatokhoz kerül vissza nagyrészt, van hogy az egészet visszaveszik aztán karbantartásra üzemeltetésre nem marad.
  • sanyicks #27
    1. igen ehhez közeledünk is, a leolvadó vezetékekhez, legalább is ezzel magyarázzák miért ellenkeznek annyira a visszatáplálás ellen. Pont azért mert a 80-as évek óta nem történt semmi. Valószínűleg nem sokkal több áramot fogyaszt az átlagember azóta, ugyanis szinte minden lakossági energiafogyasztás csökken a brutális drágulás miatt, pl ha jól tudom a gáz fogyasztás már stabilan csökken pár éve.

    2. itt csak te emlegeted a szelet...
    3. van ahol olcsóbb, van ahol nem... de minőségben, és sávszélességben valszeg megint csak jobb.
    4. le kell kapcsolni az áramlopókat, egykébként meg ki a szart érdekel az áramszolgáltató saját problémája? Vagy én fizethetek kevesebbet az áramért mert 2 hétig beteg voltam?
    5. biztos valami jó kis mutyit látott benne a polgármester, de ez egyébként hogy jön ide?
    6. az is jó kis mutyicég, viszont nem az a legnagyobb tényező az árban.
  • szgege #26
    Hát tudod én meg a szakmában vagyok már egy ideje és pont ebből van tele a f.szom. Fejlesztések?? Amikor még mindig alu kábel a méretlen oldal??? Ez neked fejlődés? A testvédelmi reléket se akarják kötelezővé tenni. A mérő engedélyes szerelők sorra hőzöngenek ,hogy miért nem kapnak tisztességes támogatás a szolgáltatótól. Napi szinten mennek a szívások az engedély megadással,mert mindegyik ellenőr mást kér ,mint az előírásokban kérnek. Szabványosítás dettó egy "jó" dolog. Arról már nem is beszélek,amikor az Elmű-s szerelő sumákol ,le akarja húzni a pitiáner javításoknál az ügyfelet vagy olyat is láttam már,hogy bontott anyagot épít be.
    Az árak terén meg,pont most éppen az internet előfizetésemmel jártam így, eleve pofátlanul drága áron kaptam ultra szar minőséget(T betűs cég). Mikor meg fel akarod mondani,ott szívok vele hogy bunkó és udvariatlan és szivat. A számláimat 2 hónap csuszással kapom meg... Jah és olyan időszakot számláz ki ,amikor már nem is volt nálam az adsl modem.
  • aaaaa #25
    4. Vannak olyan falvak, ahol gyakorlatilag már mindenki lopja az áramot.
    Ezt miért is a becsületes fogyasztóval kell kifizettetni ?
    Ja mert a kisebbség ellen nem szabad fellépni, mert az rasszizmus lenne, és jól is van ez így. Nekik alanyi jogon jár a lopott áram. Hogy is lehetne kikötni a hideg télben sokgyerekes családoktól, amikor ott üldögélnek a hősugárzók mellett 6-8 kilowattokat ellopva óránként, úgy hogy sokszor elolvadnak a vezetékek is. Napi 5-10 ezer forintnyi áramot elfűtenek, miközben ezt a többi fogyasztóknak kellene kifizetni. A becsületes nyugdíjasok, akiket meg nem így neveltek, közben megfagynak és éhen halnak a havi 47 ezer forintból, amiből ugye remekül meg lehet élni. Őket meg néha még megpróbálják hamis vádakkal lehúzni pár százezerre, hogy lopták az áramot, vagy buherálták az órát, úgyse mernek pereskedni, inkább befizetik a temetésükre félretett pénzből...
  • chuky123 #24
    Az MVM igen de pl EON nem az ország egyik részén ők számláznak. Nem kell félteni őket. Az áramlopások díjja többszörösen be van építve a "villanyszámlákba"
  • Csatti #23
    1, Ha nem lettek volna infrastrukturális fejlesztések a 80-as évek óta, akkor már rég elolvadt volna az összes vezeték. Szerintetek mennyivel több áramot fogyaszt ma az átlag ember mint 30 évvel ezelőtt?

    2, Miért emlegetitek már megint a szelet? Nem poénból írtam, hogy nálunk nem sokat ér. Alig pár helyen éri meg telepíteni. Miért nem néztek utána a geotermikus energiának inkább? Az ugyanis Magyarország területének 80-90%-án elérhető lenne és sokkal olcsóbb fűtési lehetőség lenne mint a most elterjedt gáz. Ráadásul viszonylag hamar megtérülne ha a meglévő távhő rendszereket átállítanák rá. Ha összeesküvés elméletet kerestek sokkal valószínűbb, hogy itt van valami susmus.

    3, Honnan veszitek, hogy nyugaton olcsóbb az internet, stb.? A német kollégák elbeszéléseiből nekem nem ez rajzolódott ki.

    4, Ha enyém lenne egy áramszolgáltató, én is áthárítanám a fogyasztókra az áramlopások költségeit. Vannak olyan falvak, ahol gyakorlatilag már mindenki lopja az áramot. Egyetlen multi cég sem karitatív szervezet, azért működtetik a tulajdonosok, hogy hasznuk legyen. Szerintetek én talán megyek segíteni a kis kínainak aki ellopja a munkámat?

    5, Pécsen ahol élek, visszaállamosították a vízművet. Azóta csont veszteséges (a víz 1Ft-al lett olcsóbb :)), ráadásul a polgármester államosítási módszere miatt fasza kis államok közti diplomáciai botrányt is csinált (a futó pert valszeg be is fogjuk bukni majd). Ja igen, azóta pénz hálózatfejlesztésre valahogy nincsen.

    6, Az MVM emlékeim szerint állami tulajdonú. Ők tartják fent az áramelosztó rendszert.

    Nem dolgozom az áramszolgáltatóknál. Van pár belső információforrásom viszont, így látom az ő oldalukat is. De nem azért védem őket, nekem is fájnak az egyre magasabb számlák, viszont nem is vagyok hajlandó a fejemet a homokba dugni. Mit gondoltok, honnan lenne pénz hálózatfejlesztésre amikor nem növelhetik érdemben az árakat de külön válságadóztatják őket? Amikor jelentősen növekednek az energiahordozók árai? Amikor növekednek a bérköltségek az elvárt béremelések miatt?