Berta Sándor
A közösségi hálózatok felgyorsítják az információáramlást
Az már korábban is ismert volt, hogy a közösségi honlapok a többi hálózatnál hatékonyabban képesek szétosztani az információkat, matematikailag azonban először sikerült ezt bizonyítani.
"Ez az egész egyszerűen lenyűgöző" - jelentette ki Tobias Friedrich, a szakemberek egyike. Friedrich hozzátette: mindig is úgy gondolták, hogy a közösségi platformok spontán növekedése egy olyan struktúra kialakulásához vezet, amely lehetővé teszi az információk rendkívül gyors terjesztését. Most sikerült mindezt matematikailag is bizonyítaniuk. A kutatók a tapasztalataikat a Why Rumors Spread Fast in Social Networks című 12 oldalas anyagban foglalták össze és a témában írt cikkük júniusban megjelenik a Communications of ACM újságban is.
Friedrich, valamint két kollégája, Benjamin Doerr és a Mahmoud Fouz rámutattak, hogy a közösségi oldalakon jóval sebesebben továbbítódnak az információk, mint azokon a rendszereken, amelyek tervezetten jönnek létre, illetve ahol mindenki ismer mindenkit. Ennek egyszerű oka van: az, aki csak néhány emberrel van kapcsolatban, az sokkal figyelemfelkeltőbben tudja tájékoztatni az ismerőseit egy új dologról, mint az, akinek 1000 barátja van. A közösségi hálózatok új tagjai először a legnépszerűbb felhasználókkal lépnek kapcsolatba és nem a teljesen ismeretlen vagy alig ismert tagokkal.
Vizszintesen az idő múlását, függőlegesen az informált csomópontok számát láthatjuk. Egy új adat leggyorsabban a Twitteren terjed, jóval gyorsabban, mint egy teljes gráfon (ahol mindenki mindenkivel kapcsolatban áll) vagy egy véletlenszerűen összekötött gráfon
"A mi modellünk természetesen egy leegyszerűsített változat, amely abból indul ki, hogy az egyes kapcsolatok a különböző csomópontok fontosságával arányosan alakulnak ki" - emelte ki Tobias Friedrich. A különböző típusú kommunikációs csomópontok között kialakuló kapcsolatokból pedig egy nagy teljesítményű hálózat jön létre. "A valódi közösségi honlapokon megfigyelhető információáramlással összehasonlítva megállapítható, hogy a modellünk ugyan a reális helyzetet szimulálja, de a Twitterrel való összehasonlítás azt mutatta, hogy a valóságban az információk még gyorsabban terjednek. Ez annak köszönhető, hogy a valóságban az összetettebb döntési mechanizmusok miatt egy még hatékonyabb hálózati struktúra fejlődik ki" - szögezte le a szakember.
Az Orkut közösségi hálózat már nem teljesít ilyen jól, de még mindig jobb egy tervezett gráfnál
A három kutató legfontosabb megállapítása, hogy a nem tervezett módon kialakuló struktúrák kommunikációs szempontból jóval hatékonyabbak, mint az előre megtervezett rendszerek. Ezt a tapasztalatot pedig Friedrich és kollégái szerint nem árt majd figyelembe venni az új hálózatokkal kapcsolatos koncepciók kidolgozásakor.
"Ez az egész egyszerűen lenyűgöző" - jelentette ki Tobias Friedrich, a szakemberek egyike. Friedrich hozzátette: mindig is úgy gondolták, hogy a közösségi platformok spontán növekedése egy olyan struktúra kialakulásához vezet, amely lehetővé teszi az információk rendkívül gyors terjesztését. Most sikerült mindezt matematikailag is bizonyítaniuk. A kutatók a tapasztalataikat a Why Rumors Spread Fast in Social Networks című 12 oldalas anyagban foglalták össze és a témában írt cikkük júniusban megjelenik a Communications of ACM újságban is.
Friedrich, valamint két kollégája, Benjamin Doerr és a Mahmoud Fouz rámutattak, hogy a közösségi oldalakon jóval sebesebben továbbítódnak az információk, mint azokon a rendszereken, amelyek tervezetten jönnek létre, illetve ahol mindenki ismer mindenkit. Ennek egyszerű oka van: az, aki csak néhány emberrel van kapcsolatban, az sokkal figyelemfelkeltőbben tudja tájékoztatni az ismerőseit egy új dologról, mint az, akinek 1000 barátja van. A közösségi hálózatok új tagjai először a legnépszerűbb felhasználókkal lépnek kapcsolatba és nem a teljesen ismeretlen vagy alig ismert tagokkal.
Vizszintesen az idő múlását, függőlegesen az informált csomópontok számát láthatjuk. Egy új adat leggyorsabban a Twitteren terjed, jóval gyorsabban, mint egy teljes gráfon (ahol mindenki mindenkivel kapcsolatban áll) vagy egy véletlenszerűen összekötött gráfon
"A mi modellünk természetesen egy leegyszerűsített változat, amely abból indul ki, hogy az egyes kapcsolatok a különböző csomópontok fontosságával arányosan alakulnak ki" - emelte ki Tobias Friedrich. A különböző típusú kommunikációs csomópontok között kialakuló kapcsolatokból pedig egy nagy teljesítményű hálózat jön létre. "A valódi közösségi honlapokon megfigyelhető információáramlással összehasonlítva megállapítható, hogy a modellünk ugyan a reális helyzetet szimulálja, de a Twitterrel való összehasonlítás azt mutatta, hogy a valóságban az információk még gyorsabban terjednek. Ez annak köszönhető, hogy a valóságban az összetettebb döntési mechanizmusok miatt egy még hatékonyabb hálózati struktúra fejlődik ki" - szögezte le a szakember.
Az Orkut közösségi hálózat már nem teljesít ilyen jól, de még mindig jobb egy tervezett gráfnál
A három kutató legfontosabb megállapítása, hogy a nem tervezett módon kialakuló struktúrák kommunikációs szempontból jóval hatékonyabbak, mint az előre megtervezett rendszerek. Ezt a tapasztalatot pedig Friedrich és kollégái szerint nem árt majd figyelembe venni az új hálózatokkal kapcsolatos koncepciók kidolgozásakor.