A pénzügyi cégek gyakran nem engedélyezik munkatársaiknak a közösségi oldalak látogatását, mivel attól tartanak, hogy többféle módon is sor kerülhet visszaélésekre.

Kettős helyzetben vannak a bankok és a befektetési társaságok. Egyrészt növekszik rajtuk a nyomás aziránt, hogy a közösségi platformokon is kommunikáljanak, ugyanakkor meg akarják gátolni, hogy az alkalmazottaikon keresztül túl sok információ szivárogjon ki a tevékenységükről. Különösen az Egyesült Államokban tevékenykedő vállalatok aggódnak az információk kikerülése miatt.

Az amerikai tőzsdejog rendkívül szigorú, és mostani pénzügyi válság miatt még erősebb lett a szabályozó hatóságok figyelme. Átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé akarják tenni a folyamatokat, és az egyes pénzügyi alanyok ezzel párhuzamosan igyekeznek világos kommunikációs szabályokat alkotni. Mindez azonban gyakran nem elég. A piac szereplőinek egy része joggal tart attól, hogy megsérti az amerikai tőzsdefelügyelet előírásait, éppen ezért - elővigyázatosságból - egyszerüen megtiltják a dolgozóiknak a személyes kommunikációs csatornák használatát. Sok helyen még a magán postafiókba való belépés is tabunak számít. Ugyanakkor a marketing és befektetési sikerek túlzottan csábítóak és ezért a cégek nem egy alkalommal szemet hunynak e lépések felett.


Bizonyos pénzintézetek, például a Morgan Stanley Smith Barney ugyanakkor teljesen más stratégiát követnek és közlik a munkatársaikkal, hogy milyen információkat oszthatnak meg másokkal. Ennek ellenére sokkal inkább az a jellemző, hogy a bankok és pénzügyi vállalatok olyan szoftvereket vásárolnak, amelyek segítségével ellenőrizhetik az alkalmazottaik közösségi fiókjait. Az aggodalom nem alaptalan, mivel korábban már sor került a közösségi hálózatokon értékpapírokkal kapcsolatban elkövetett csalási kísérletekre, és hazánkban is vesztette már el állását alkalmazott banktitok kiszivárgása miatt.