MTI
Jóváhagyták a európai légiutas-adatok átadását az USA-nak
Az uniós országok belügyminisztereinek luxembourgi tanácskozásán hivatalosan jóváhagyták a légi utasok adatainak átadásáról az EU és az Egyesült Államok között megkötött egyezményt.
Az eddigi, 2007-ben kötött megállapodást felváltó, előreláthatólag június elején hatályba lépő egyezményhez az Európai Parlament már a múlt héten hozzájárulását adta. Az egyezmény a terrorizmus, illetve a "határon átnyúló" bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának növelése érdekében biztosítja a jogi alapot ahhoz, hogy az európai légitársaságok az Egyesült Államokba tartó, illetve onnan induló járataik utasainak a személyes adatait a repülés megkezdése előtt átadják az amerikai hatóságoknak. Összesen 19 személyes adatról van szó, a név és a lakcím mellett egyebek közt a hitelkártyaszámról, valamint a repülőgépen kiosztott ülőhelyről is.
Az adatokat 15 évig megőrzik, ami az adatvédelmi szempontból elhangzott, főképpen európai bírálatok szerint túl hosszú idő. A belügyminiszterek egyetértettek abban, hogy az EU-ból "harmadik országokba" induló, illetve az unión kívülről oda tartó légi járatok utasainak adatait is össze kell gyűjteni. Ennek érdekében számítógépes nyilvántartó rendszer létrehozását tűzték ki célul. Az elképzelés szerint azt, hogy az EU-n belüli járatokra is kiterjedjen-e az adattárolás, az egyes tagállamok saját maguk dönthetik el. Az adatokat - ellentétben az Egyesült Államokkal kötött egyezmény előírásaival - csak öt évig tárolnák. A tervekről egyeztetést kezdenek az Európai Parlamenttel.
A luxembourgi belügyminiszteri tanácskozáson - amelyen Magyarországot Kontrát Károly, a tárca államtitkára képviselte - beszámolók szerint szó volt, de döntés nem született a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet jövőjéről. Az elmúlt időszakban - főképpen a déli mediterrán térségből érkező menekülthullám miatt - felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a szabad mozgás elvének biztosítása csak akkor lehet életképes, ha szükség esetén viszonylag gyorsan döntést lehet hozni a határellenőrzés átmeneti visszaállításáról is.
Claude Guéant francia belügyminiszter szerint számos tagállam támogatja Berlin és Párizs közös kezdeményezését a határellenőrzés legföljebb 30 napra történő visszaállítására. "Ha nem fokozzuk a harcot az illegális bevándorlás ellen, úgy egy napon az európai polgárok inkább lemondanak majd az utazási szabadság előnyeiről, semhogy elviseljék az illegális bevándorlók tömegeit" - érvelt Guéant. A vita leginkább arról szól, hogy az ellenőrzés visszaállításának a lehetőségét a tagállamok tartsák-e fenn maguknak - emellett tört lándzsát Németország és Franciaország -, vagy pedig az Európai Bizottságra ruházzanak-e ezzel kapcsolatos jogköröket, miként azt az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, személy szerint Cecilia Malmström belügyi EU-biztos indítványozta.
A schengeni rendszer reformjának ügyében legkorábban júniusban várható a tagállamok kormányainak közös hivatalos állásfoglalása.
Az eddigi, 2007-ben kötött megállapodást felváltó, előreláthatólag június elején hatályba lépő egyezményhez az Európai Parlament már a múlt héten hozzájárulását adta. Az egyezmény a terrorizmus, illetve a "határon átnyúló" bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának növelése érdekében biztosítja a jogi alapot ahhoz, hogy az európai légitársaságok az Egyesült Államokba tartó, illetve onnan induló járataik utasainak a személyes adatait a repülés megkezdése előtt átadják az amerikai hatóságoknak. Összesen 19 személyes adatról van szó, a név és a lakcím mellett egyebek közt a hitelkártyaszámról, valamint a repülőgépen kiosztott ülőhelyről is.
Az adatokat 15 évig megőrzik, ami az adatvédelmi szempontból elhangzott, főképpen európai bírálatok szerint túl hosszú idő. A belügyminiszterek egyetértettek abban, hogy az EU-ból "harmadik országokba" induló, illetve az unión kívülről oda tartó légi járatok utasainak adatait is össze kell gyűjteni. Ennek érdekében számítógépes nyilvántartó rendszer létrehozását tűzték ki célul. Az elképzelés szerint azt, hogy az EU-n belüli járatokra is kiterjedjen-e az adattárolás, az egyes tagállamok saját maguk dönthetik el. Az adatokat - ellentétben az Egyesült Államokkal kötött egyezmény előírásaival - csak öt évig tárolnák. A tervekről egyeztetést kezdenek az Európai Parlamenttel.
A luxembourgi belügyminiszteri tanácskozáson - amelyen Magyarországot Kontrát Károly, a tárca államtitkára képviselte - beszámolók szerint szó volt, de döntés nem született a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet jövőjéről. Az elmúlt időszakban - főképpen a déli mediterrán térségből érkező menekülthullám miatt - felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a szabad mozgás elvének biztosítása csak akkor lehet életképes, ha szükség esetén viszonylag gyorsan döntést lehet hozni a határellenőrzés átmeneti visszaállításáról is.
Claude Guéant francia belügyminiszter szerint számos tagállam támogatja Berlin és Párizs közös kezdeményezését a határellenőrzés legföljebb 30 napra történő visszaállítására. "Ha nem fokozzuk a harcot az illegális bevándorlás ellen, úgy egy napon az európai polgárok inkább lemondanak majd az utazási szabadság előnyeiről, semhogy elviseljék az illegális bevándorlók tömegeit" - érvelt Guéant. A vita leginkább arról szól, hogy az ellenőrzés visszaállításának a lehetőségét a tagállamok tartsák-e fenn maguknak - emellett tört lándzsát Németország és Franciaország -, vagy pedig az Európai Bizottságra ruházzanak-e ezzel kapcsolatos jogköröket, miként azt az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, személy szerint Cecilia Malmström belügyi EU-biztos indítványozta.
A schengeni rendszer reformjának ügyében legkorábban júniusban várható a tagállamok kormányainak közös hivatalos állásfoglalása.