SG.hu
Németország megálljt parancsolt az uniós megfigyelési tervnek
Berlin nemet mondott a netes üzenetek tömeges megfigyelésre, ezzel meghiúsítva Brüsszel adatellenőrzési ambícióit.
Az Európai Unió egyik legvitatottabb szabályozási javaslata, az úgynevezett Chat Control súlyos csapást szenvedett el: Németország hivatalosan is bejelentette, hogy ellenzi a tervezetet, amely még a titkosított alkalmazások esetében is előírná az üzenetküldő szolgáltatóknak a felhasználói kommunikáció átvizsgálását gyermekpornográfia tartalmak után kutatva. A döntés gyakorlatilag megakaszthatja Brüsszel több éve tartó erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy az online platformokat kötelezzék a kommunikációs tartalmak automatizált, mesterséges intelligencia által végzett átvizsgálására.
A döntést Jens Spahn, a német Bundestag kereszténydemokrata (CDU) képviselője jelentette be, egyértelművé téve, hogy Berlin nem enged az uniós nyomásnak. "Mi, a CDU/CSU parlamenti frakciója ellenezzük a chatbeszélgetések indokolatlan megfigyelését. Ez olyan lenne, mintha minden levelet elővigyázatosságból felbontanánk, hogy megnézzük, van-e bennük valami illegális. Ez elfogadhatatlan, és nem fogjuk engedni.” - fogalmazott Spahn. Mivel az uniós jogszabályok elfogadásához a tagállamok népességének többségét képviselő országok támogatása szükséges, Németország ellenállása döntő fontosságú. Az ország 83,5 milliós lakosságával az EU teljes népességének közel 19 százalékát képviseli, így nélkülözhetetlen az úgynevezett „minősített többség” eléréséhez.
A Chat Control néven emlegetett szabályozás hivatalosan Child Sexual Abuse Regulation (CSA), és 2022 óta van terítéken Brüsszelben. A szabályozás lényege, hogy a kommunikációs platformokat - beleértve az olyan végponttól végpontig titkosított (E2EE) szolgáltatásokat is, mint a WhatsApp, a Signal vagy a Tuta Mail - arra kötelezné, hogy mesterséges intelligencia segítségével szkenneljék a felhasználók üzeneteit, képeit és videóit a gyermekbántalmazásra utaló tartalmak után. A javaslat célja elvileg a gyermekvédelem erősítése, de a kritikusok szerint a valóságban az intézkedés a magánélet súlyos megsértéséhez és az online kommunikáció általános megfigyeléséhez vezetne. A szabályozás emellett előírhatná a felhasználók életkorának igazolását is, ami a digitális anonimitás végét jelenthetné.
Az ellenállás élére Patrick Breyer, a német Zöldek korábbi EP-képviselője és digitális jogi aktivista állt. Ő az Európai Parlament alternatív javaslatát támogatja, amely 2023-ban készült, és kiveszi a legvitatottabb elemeket - például a kliensoldali szkennelést - a szabályozásból. A másik legaktívabb ellenző az European Digital Rights (EDRi) nevű szervezet volt, amely szerint a javasolt technológiák hatástalanok és megbízhatatlanok, ráadásul lehetetlen összeegyeztetni őket a titkosítás elvével. Az EDRi korábban figyelmeztetett: "Az életkor-ellenőrző eszközök veszélyt jelentenek a szólásszabadságra, az autonómiára és a magánszférára. Az ilyen intézkedések a digitális identitással nem rendelkező emberek kizárását eredményeznék, és megszüntetnék az online anonimitást. Ez számos embert sodorna veszélybe: oknyomozó újságírókat, aktivistákat, egészségügyi segítséget kereső nőket és másokat.”
A javaslat ellen tiltakozott több nagy technológiai szereplő is. A Signal és a Tuta Mail nyíltan kijelentették, hogy ha a Chat Control életbe lép, elhagyják az uniós piacot. Meredith Whittaker, a Signal elnöke nyílt levélben fordult a német kormányhoz: "A gyermekek védelmének álcája alatt a Chat Control minden egyes üzenet, fotó és videó tömeges átvizsgálását írná elő, hogy az állam eldönthesse, mi számít megengedett tartalomnak. Ez rémisztő gondolat. A technikai konszenzus egyértelmű: minden üzenet átvizsgálása - akár titkosítás előtt, akár után - megsemmisíti a végpontok közötti titkosítás értelmét. Egy ilyen rendszer bevezetése nemcsak a magánszféra végét jelentené, hanem nemzetbiztonsági kockázat is.”
Hasonló hangot ütött meg Matthias Pfau, a német Tuta Mail vezérigazgatója is: "Ha a Chat Control átmegy, két lehetőségünk marad: perelünk az emberek magánéletének védelméért, vagy elhagyjuk az EU-t. Mi a harcot választjuk. Soha nem fogjuk meggyengíteni vagy megkerülni a titkosításunkat.” A közfelháborodás hatalmas volt. Több mint 600 civil szervezet és technológiai vállalat írt alá különböző petíciókat, amelyekben az Európai Tanácsot arra szólították fel, hogy utasítsa el a javaslatot. A fightchatcontrol.eu nevű honlap például lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok automatikusan e-maileket küldjenek saját képviselőiknek, tiltakozva a rendelet ellen.
A Chat Control elfogadásához az EU Tanácsában „minősített többségre” lenne szükség, vagyis a tagállamok legalább 65 százalékát és az uniós népesség legalább 55 százalékát képviselő országok támogatására. A blokkoló kisebbséghez viszont elegendő négy ország, ha azok együttesen az EU népességének legalább 35 százalékát fedik le. Korábban Hollandia és Lengyelország jelezte, hogy ellenzi a rendeletet, de Németország nélkül ez kevés lett volna. Berlin bejelentésével most szinte biztosra vehető, hogy a Chat Control nem fog átmenni az uniós szavazáson. Olaszország, Belgium és Svédország még nem hozott végleges döntést, de a német álláspont hatására valószínűleg ők sem fogják támogatni a javaslatot.
Németország döntése sokak szerint nemcsak a Chat Control végét, hanem a digitális magánélet európai védelmének győzelmét is jelenti. A vita azonban még korántsem zárult le. Az Európai Bizottság várhatóan új javaslaton dolgozik majd, amely a gyermekvédelem és az adatvédelem közötti kényes egyensúlyt próbálja megteremteni. Ahogy Meredith Whittaker fogalmazott: "Amit most látunk, az nem a gyermekvédelemről, hanem a digitális magánszféra jövőjéről szól. Az, hogy Németország nemet mondott, azt jelenti, hogy Európa még mindig képes nemet mondani a megfigyelésre.”
Az Európai Unió egyik legvitatottabb szabályozási javaslata, az úgynevezett Chat Control súlyos csapást szenvedett el: Németország hivatalosan is bejelentette, hogy ellenzi a tervezetet, amely még a titkosított alkalmazások esetében is előírná az üzenetküldő szolgáltatóknak a felhasználói kommunikáció átvizsgálását gyermekpornográfia tartalmak után kutatva. A döntés gyakorlatilag megakaszthatja Brüsszel több éve tartó erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy az online platformokat kötelezzék a kommunikációs tartalmak automatizált, mesterséges intelligencia által végzett átvizsgálására.
A döntést Jens Spahn, a német Bundestag kereszténydemokrata (CDU) képviselője jelentette be, egyértelművé téve, hogy Berlin nem enged az uniós nyomásnak. "Mi, a CDU/CSU parlamenti frakciója ellenezzük a chatbeszélgetések indokolatlan megfigyelését. Ez olyan lenne, mintha minden levelet elővigyázatosságból felbontanánk, hogy megnézzük, van-e bennük valami illegális. Ez elfogadhatatlan, és nem fogjuk engedni.” - fogalmazott Spahn. Mivel az uniós jogszabályok elfogadásához a tagállamok népességének többségét képviselő országok támogatása szükséges, Németország ellenállása döntő fontosságú. Az ország 83,5 milliós lakosságával az EU teljes népességének közel 19 százalékát képviseli, így nélkülözhetetlen az úgynevezett „minősített többség” eléréséhez.
Hier das Statement von Jens Spahn, über das @eckstein.bsky.social berichtet hat, als Video. Spahn sagt: "Wir als CDU/CSU-Bundestagsfraktion sind gegen die anlasslose Kontrolle von Chats" Was das jetzt für die Einigung der Ministerien zur #Chatkontrolle heißt, ist noch unklar.
— Markus Reuter (@markus.reuter.netzpolitik.org) 2025. október 7. 16:51
[image or embed]
A Chat Control néven emlegetett szabályozás hivatalosan Child Sexual Abuse Regulation (CSA), és 2022 óta van terítéken Brüsszelben. A szabályozás lényege, hogy a kommunikációs platformokat - beleértve az olyan végponttól végpontig titkosított (E2EE) szolgáltatásokat is, mint a WhatsApp, a Signal vagy a Tuta Mail - arra kötelezné, hogy mesterséges intelligencia segítségével szkenneljék a felhasználók üzeneteit, képeit és videóit a gyermekbántalmazásra utaló tartalmak után. A javaslat célja elvileg a gyermekvédelem erősítése, de a kritikusok szerint a valóságban az intézkedés a magánélet súlyos megsértéséhez és az online kommunikáció általános megfigyeléséhez vezetne. A szabályozás emellett előírhatná a felhasználók életkorának igazolását is, ami a digitális anonimitás végét jelenthetné.
Az ellenállás élére Patrick Breyer, a német Zöldek korábbi EP-képviselője és digitális jogi aktivista állt. Ő az Európai Parlament alternatív javaslatát támogatja, amely 2023-ban készült, és kiveszi a legvitatottabb elemeket - például a kliensoldali szkennelést - a szabályozásból. A másik legaktívabb ellenző az European Digital Rights (EDRi) nevű szervezet volt, amely szerint a javasolt technológiák hatástalanok és megbízhatatlanok, ráadásul lehetetlen összeegyeztetni őket a titkosítás elvével. Az EDRi korábban figyelmeztetett: "Az életkor-ellenőrző eszközök veszélyt jelentenek a szólásszabadságra, az autonómiára és a magánszférára. Az ilyen intézkedések a digitális identitással nem rendelkező emberek kizárását eredményeznék, és megszüntetnék az online anonimitást. Ez számos embert sodorna veszélybe: oknyomozó újságírókat, aktivistákat, egészségügyi segítséget kereső nőket és másokat.”
A javaslat ellen tiltakozott több nagy technológiai szereplő is. A Signal és a Tuta Mail nyíltan kijelentették, hogy ha a Chat Control életbe lép, elhagyják az uniós piacot. Meredith Whittaker, a Signal elnöke nyílt levélben fordult a német kormányhoz: "A gyermekek védelmének álcája alatt a Chat Control minden egyes üzenet, fotó és videó tömeges átvizsgálását írná elő, hogy az állam eldönthesse, mi számít megengedett tartalomnak. Ez rémisztő gondolat. A technikai konszenzus egyértelmű: minden üzenet átvizsgálása - akár titkosítás előtt, akár után - megsemmisíti a végpontok közötti titkosítás értelmét. Egy ilyen rendszer bevezetése nemcsak a magánszféra végét jelentené, hanem nemzetbiztonsági kockázat is.”
Hasonló hangot ütött meg Matthias Pfau, a német Tuta Mail vezérigazgatója is: "Ha a Chat Control átmegy, két lehetőségünk marad: perelünk az emberek magánéletének védelméért, vagy elhagyjuk az EU-t. Mi a harcot választjuk. Soha nem fogjuk meggyengíteni vagy megkerülni a titkosításunkat.” A közfelháborodás hatalmas volt. Több mint 600 civil szervezet és technológiai vállalat írt alá különböző petíciókat, amelyekben az Európai Tanácsot arra szólították fel, hogy utasítsa el a javaslatot. A fightchatcontrol.eu nevű honlap például lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok automatikusan e-maileket küldjenek saját képviselőiknek, tiltakozva a rendelet ellen.
A Chat Control elfogadásához az EU Tanácsában „minősített többségre” lenne szükség, vagyis a tagállamok legalább 65 százalékát és az uniós népesség legalább 55 százalékát képviselő országok támogatására. A blokkoló kisebbséghez viszont elegendő négy ország, ha azok együttesen az EU népességének legalább 35 százalékát fedik le. Korábban Hollandia és Lengyelország jelezte, hogy ellenzi a rendeletet, de Németország nélkül ez kevés lett volna. Berlin bejelentésével most szinte biztosra vehető, hogy a Chat Control nem fog átmenni az uniós szavazáson. Olaszország, Belgium és Svédország még nem hozott végleges döntést, de a német álláspont hatására valószínűleg ők sem fogják támogatni a javaslatot.
Németország döntése sokak szerint nemcsak a Chat Control végét, hanem a digitális magánélet európai védelmének győzelmét is jelenti. A vita azonban még korántsem zárult le. Az Európai Bizottság várhatóan új javaslaton dolgozik majd, amely a gyermekvédelem és az adatvédelem közötti kényes egyensúlyt próbálja megteremteni. Ahogy Meredith Whittaker fogalmazott: "Amit most látunk, az nem a gyermekvédelemről, hanem a digitális magánszféra jövőjéről szól. Az, hogy Németország nemet mondott, azt jelenti, hogy Európa még mindig képes nemet mondani a megfigyelésre.”