Bár néhány döntéshozó már szinte temeti a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA), azonban még egyáltalán nem lehet tudni, hogy mi lesz az egyezmény sorsa. Politikusok ugyanakkor már az ACTA utáni időre gondolnak.

Jimmy Schulz, az FDP országgyűlési képviselője, egyben a Bundestag internettel és digitális társadalommal foglalkozó vizsgálóbizottságának tagja. A politikus szerint az ACTA különböző témákat dobott be egy kalapba, s pont ez volt a probléma. A hamisított tornacipőket, az autóalkatrészeket és a gyógyszereket ugyanis nem lehet egy kalap alá venni a szerzői jogsértésekkel, a különböző témákat egymástól szét kellene választani.

"A szerzői jog kultúránk fontos része és garanciát jelent arra, hogy szellemi teljesítménnyel is biztosíthassa valaki a megélhetését. Az elmúlt 30 év technológiai fejlődésének köszönhetően ugyanakkor megmutatkozott, hogy a jövőben bizonyos szerzői jogi üzleti modellek már nem fognak működni. Úgy tűnik, hogy a meglévő törvények nem kompatibilisek a realitással, ezért itt az ideje, hogy alapvetően elgondolkozzunk a digitális, globálisan összekötött világ szerzői jogáról. Nem a jogtulajdonosoktól kell elvenni a jogokat, hanem jobban alkalmazkodni kell az új dolgokhoz. Egyensúlyt kell teremteni a műveket létrehozó személyek és a fogyasztók között."

"Az állam feladata, hogy megteremtse azokat a tisztességes kereteket, amelyek között kialakulhatnak az új üzleti modellek. Ugyanakkor az államnak nem feladata az elavult üzleti modellek támogatása vagy az ilyen modellek újbóli kitalálása. Már most is léteznek működő modellek, például az iTunes, a Flattr vagy a Crowdfounding. Ezenkívül le kellene fektetni néhány fontos pontot. Ezek egyike a magáncélú másolatok készítésének engedélyezése. Szintén engedélyezni kellene a szerzői által védett művek kulturális, politikai vagy oktatási célú felhasználását, egészen addig, amíg ebből másnak nem származik közvetlen anyagi előnye" - foglalta össze véleményét Jimmy Schulz.


Egy lengyel tiltakozó transzparens
Peter Tauber, a CDU parlamenti képviselője teljesen átdolgozná az ACTA-t. "Az ACTA-val két probléma van. Az egyik, hogy gyakorlatilag bebetonozza a jelenlegi szerzői jog status quóját, emiatt nehézzé válik a digitális tartalmakkal kapcsolatos szerzői jog reformja. A második probléma pedig az ACTA elfogadottságának a hiánya. Egy módosítás mind a két problémát kiküszöbölné. A digitális tartalmakra vonatkozó részeket ki lehetne venni a szerződésből és egy nyilvános vitasorozatban a szerzői jogok tulajdonosai, a jogvédők és a felhasználók megállapodhatnának egymással."

"Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az ACTA nem csak a digitális tartalmakkal kapcsolatos kérdéseket szabályozná. A német gazdaságban 500 milliárd euró kárt okoznak a termékhamisítások, ez is azt mutatja, hogy cselekedni kell. A szerzői jogot meg kell reformálni, méghozzá úgy, hogy megfeleljen a digitális kor követelményeinek. Lehetővé kell tenni a magáncélú másolatok készítését és folyamatosan figyelembe kell venni az arányosság elvét. még a büntetések kiszabásánál is. Mindez azt jelenti, hogy Kim Dotcom üldözése jogos volt, de a legkisebb forgalmat bonyolító fájlcserélők elleni fellépés nem célszerű."

Az Apple iTunes Store és az Amazon Kindle megmutatta, hogy az emberekben van fizetési hajlandóság a könnyen hozzáférhető és minőségi tartalmak iránt, vagyis a szerzői jogi reform célja nem az, hogy megkérdőjelezze a szellemi tulajdont. Az teljesen rendben van, hogy védjük a művészek, zenészek, írók teljesítményét, de az elavult üzleti modelleket nem kell védenünk. Viszont egy államilag szabályozott, előírt kulturális átalánydíj sem lenne jó alternatíva, ehelyett a szerzői jogvédőket arra kellene bátorítani, hogy kísérletezzenek új üzleti modellekkel" - hangsúlyozta Peter Tauber.

Az ACTA-t január végén írta alá Magyarország és az Európai Unió másik 21 tagállama. A szerződés ellen Budapesten mintegy ezer, míg világszerte több tízezer ember tüntetett. Magyarországon az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) társadalmi egyeztetést szorgalmazott a megállapodás ügyében. Az IVSZ szerint az IKT szektor innovatív vállalkozásainak, startup cégeinek lehetőségeit is korlátozhatják az egyezmény egyes rendelkezései.

Az Európai Bizottság jogi vizsgálatnak veti alá a megállapodást. Karel De Gucht, az Európai Unió kereskedelempolitikájáért felelős bizottsági tagja elmondta, hogy az EU luxembourgi bíróságával vizsgáltatják meg, vajon összeegyeztethető-e az ACTA az uniós joggal. "Ennek a vitának tényeken kell alapulnia és nem félretájékoztatásokon vagy rémhíreken, amelyek uralják a közösségi honlapokat és blogokat." Az internetes kalózkodás és csalás 200 milliárd eurós veszteséget okoz világszerte, és emiatt nagyszámú munkahely is elvész az unió számára - emelte ki De Gucht. Meggyőződése szerint a megállapodás nem korlátozza az internet szabadságát, amelynek biztosítását ő maga is kulcsfontosságúnak tartja. De Gucht emlékeztetett arra, hogy a megállapodás már az Európai Parlament és az EU-tagországok nemzeti kormányai elé került jóváhagyásra, úgy vélte azonban, teljesen részletes és átfogó információkkal akkor fognak rendelkezni, ha az uniós bíróság kizárólag jogi alapon, függetlenül megvizsgálja annak tartalmát.