Berta Sándor
Évek óta adatokat gyűjt a helyi lakosokról a szászországi rendőrség
Egyre nagyobb botrány bontakozik ki a szászországi rendőrség adatgyűjtései miatt. Már 2009 óta gyűjtenek adatokat, nem csak a gyakori neonáci és neonáci-ellenes tüntetésekről, hanem a demonstrációk közelében lakókról is.
Az MDR cikke szerint a tartományi rendőrség 2009 óta igényt tartott az egyik áruházlánc vásárlóinak adatai mellett több tízezer mobil-előfizető személyes információira is. Az adatcsomagokat a Szászországi Tartományi Bűnügyi Hivatal munkatársai kérték be és értékelték ki. Az eljárást azzal indokolták, hogy szeretnék megtudni, kik gyújtották fel a német hadsereg járműveit 2009. április 12-én. A munka során a rendőrök az EFAS nevű számítógépes információ-összehasonlító rendszert használták fel. A mobil-előfizetők információi mellett a nyomozók lefoglalták az áruházlánc 162 000 számláját is. A botrány részben az adatgyűjtés miatt tört ki, másrészt pedig azért, mert kiderült: a rendőrség még mindig nem törölte a rendszeréből a fájlokat.
A szászországi belügyminisztérium nem akart állást foglalni az ügyben, míg a helyi SPD "szisztematikus megfigyelésekről" beszélt. Sabine Friedel, a szászországi parlament SPD-frakciójának belügyi szóvivője elmondta, hogy nem hitte volna, hogy ilyesmi egy szabad és demokratikus jogállamban megtörténhet. A rendőrség ellenőrzési tevékenysége riasztó méreteket öltött és kiderült, hogy a szervezet mindenhol figyeli az embereket, legyen szó telefonálásról vagy bevásárlásról. "Ez egész egyszerűen nem normális dolog" - szögezte le a politikus.
A megfigyeléseket felgyújtott katonai járművek tettesei utáni nyomozás indította el
Friedel véleményét osztotta Carsten Biesok, az FDP tartományi frakciójának jogi szakpolitikusa is, aki szerint ez az eset is azt bizonyította, hogy bizonyos eszközöket nem szabad a rendőrség kezébe adni. Ez különösen igaz a távközlési adattárolásra és a megelőzési célú telefonlehallgatási jogosítványokra. Biesok több kérdésre is választ vár a német kormánytól. Többek között arra kíváncsi, hogy hány ember érintett az ügyben, a rendőrség milyen adatokat szerzett meg és értékelt ki, illetve hány olyan adatcsomag van a szervezet birtokában, amiket még nem elemzett ki.
Stefan Köpsell, a Drezdai Műszaki Egyetem Informatikai Karának munkatársa úgy nyilatkozott, ez az ügy rávilágított a politika csődjére. Ugyan technikailag évek óta lehetségesek az ilyen adatgyűjtések, de most egy adatvédelmi Fukusima várható. Kiemelte, hogy a hasonló esetek elkerülésére szigorú szabályokat kell hozni.
Az MDR cikke szerint a tartományi rendőrség 2009 óta igényt tartott az egyik áruházlánc vásárlóinak adatai mellett több tízezer mobil-előfizető személyes információira is. Az adatcsomagokat a Szászországi Tartományi Bűnügyi Hivatal munkatársai kérték be és értékelték ki. Az eljárást azzal indokolták, hogy szeretnék megtudni, kik gyújtották fel a német hadsereg járműveit 2009. április 12-én. A munka során a rendőrök az EFAS nevű számítógépes információ-összehasonlító rendszert használták fel. A mobil-előfizetők információi mellett a nyomozók lefoglalták az áruházlánc 162 000 számláját is. A botrány részben az adatgyűjtés miatt tört ki, másrészt pedig azért, mert kiderült: a rendőrség még mindig nem törölte a rendszeréből a fájlokat.
A szászországi belügyminisztérium nem akart állást foglalni az ügyben, míg a helyi SPD "szisztematikus megfigyelésekről" beszélt. Sabine Friedel, a szászországi parlament SPD-frakciójának belügyi szóvivője elmondta, hogy nem hitte volna, hogy ilyesmi egy szabad és demokratikus jogállamban megtörténhet. A rendőrség ellenőrzési tevékenysége riasztó méreteket öltött és kiderült, hogy a szervezet mindenhol figyeli az embereket, legyen szó telefonálásról vagy bevásárlásról. "Ez egész egyszerűen nem normális dolog" - szögezte le a politikus.
A megfigyeléseket felgyújtott katonai járművek tettesei utáni nyomozás indította el
Friedel véleményét osztotta Carsten Biesok, az FDP tartományi frakciójának jogi szakpolitikusa is, aki szerint ez az eset is azt bizonyította, hogy bizonyos eszközöket nem szabad a rendőrség kezébe adni. Ez különösen igaz a távközlési adattárolásra és a megelőzési célú telefonlehallgatási jogosítványokra. Biesok több kérdésre is választ vár a német kormánytól. Többek között arra kíváncsi, hogy hány ember érintett az ügyben, a rendőrség milyen adatokat szerzett meg és értékelt ki, illetve hány olyan adatcsomag van a szervezet birtokában, amiket még nem elemzett ki.
Stefan Köpsell, a Drezdai Műszaki Egyetem Informatikai Karának munkatársa úgy nyilatkozott, ez az ügy rávilágított a politika csődjére. Ugyan technikailag évek óta lehetségesek az ilyen adatgyűjtések, de most egy adatvédelmi Fukusima várható. Kiemelte, hogy a hasonló esetek elkerülésére szigorú szabályokat kell hozni.
