Berta Sándor
Ausztria is bevezeti a távközlési adattárolást
Az európai uniós tagállamok közül egyik utolsóként nyugati szomszédunk is alkalmazni fogja a jövőben a távközlési adattárolási irányelvet. A döntést heves vita kísérte.
A távközlési adattárolás bevezetésétől az osztrák parlament dönt. A tervezet szerint szabályozták, hogy mely forgalmi adatokhoz férhetnek hozzá a hatóságok bírói engedély nélkül is és mely információk kikérésére van szükségük ilyen engedélyre. A távközlési adatokhoz a jövőben csak akkor férhetnek hozzá az osztrák ügyészségek, ha a kérésük megalapozott és a keresetet írásban nyújtják be. Az alapvető személyes adatokat (név, cím stb.) és a forgalmi információkat (IP-cím, e-mail cím stb.) azonnal megkaphatják a hivatalok.
A törvény ugyanakkor kiköti, hogy az ügyészségek csak az előfizetőről kérhetnek ki információkat, az ismerőseiről már nem. Utóbbi csak akkor lehetséges, ha a hatóság írásban engedélyt kér előzetesen a bíróságtól és azt az ügyben eljáró bíró jóváhagyja. Egy szolgáltató tehát köteles lesz kiadni az előfizetője nevét és címét, de azt már nem kell elárulnia, hogy az illető kikkel és milyen gyakran tartott kapcsolatot. Adatvédelmi biztosítékként bekerült a jogszabályba a négy szem elv, ami azt jelenti, hogy minden adatkikérést egy második ügyésznek is jóvá kell hagynia. További biztosítékként szolgál, hogy az osztrák büntető törvénykönyvbe bekerült egy új pont, ami kimondja: aki a távközlési adatokkal visszaélést követ el vagy azokat mások számára is elérhetővé teszi, az akár egy év börtönbüntetéssel is sújtható.
A távközlési adattárolás Ausztriában várhatóan a jövő év áprilisától lép hatályba. Az irányelv alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól az osztrák igazságügyi minisztérium egy éven belül jelentést készít. Amennyiben az Európai Unió módosítja vagy akár eltörli az irányelvet, úgy a változásokat azonnal átvezetik az osztrák törvénybe is.
Az elképzelést rendkívül sok kritika érte az elmúlt egy évben. Tavaly februárban Gerhard Benn-Ibler, az Osztrák Ügyvédi Kamara elnöke kijelentette: "Ezzel a módszerrel létrehozható bármely ember személyiségi profilja. Elérkeztünk az átlátszó felhasználókhoz. Már jelentősen túlléptük a George Orwell 1984 című könyvében leírtakat. Orwell egyetlen tévedése az volt, hogy azt hitte, ilyen dolgok csak egy tekintélyelvű rendszerben valósulhatnak meg." Korábban az evangélikus egyház és a lelki segélyszolgálatok is támadták a távközlési adattárolást, mondván az alkotmányossági szempontból aggályos. Ráadásul sérülne a gyónási titok és a bizalmas (AIDS-tesztekkel kapcsolatos, egyéb egészségügyi, pszichológiai stb.) adatok kezelése is. Civilek pedig idén tavasszal közölték, hogy az osztrák állam ezzel a lépéssel gyakorlatilag terroristaként kezeli majd az állampolgárait.
A távközlési adattárolás bevezetésétől az osztrák parlament dönt. A tervezet szerint szabályozták, hogy mely forgalmi adatokhoz férhetnek hozzá a hatóságok bírói engedély nélkül is és mely információk kikérésére van szükségük ilyen engedélyre. A távközlési adatokhoz a jövőben csak akkor férhetnek hozzá az osztrák ügyészségek, ha a kérésük megalapozott és a keresetet írásban nyújtják be. Az alapvető személyes adatokat (név, cím stb.) és a forgalmi információkat (IP-cím, e-mail cím stb.) azonnal megkaphatják a hivatalok.
A törvény ugyanakkor kiköti, hogy az ügyészségek csak az előfizetőről kérhetnek ki információkat, az ismerőseiről már nem. Utóbbi csak akkor lehetséges, ha a hatóság írásban engedélyt kér előzetesen a bíróságtól és azt az ügyben eljáró bíró jóváhagyja. Egy szolgáltató tehát köteles lesz kiadni az előfizetője nevét és címét, de azt már nem kell elárulnia, hogy az illető kikkel és milyen gyakran tartott kapcsolatot. Adatvédelmi biztosítékként bekerült a jogszabályba a négy szem elv, ami azt jelenti, hogy minden adatkikérést egy második ügyésznek is jóvá kell hagynia. További biztosítékként szolgál, hogy az osztrák büntető törvénykönyvbe bekerült egy új pont, ami kimondja: aki a távközlési adatokkal visszaélést követ el vagy azokat mások számára is elérhetővé teszi, az akár egy év börtönbüntetéssel is sújtható.
A távközlési adattárolás Ausztriában várhatóan a jövő év áprilisától lép hatályba. Az irányelv alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól az osztrák igazságügyi minisztérium egy éven belül jelentést készít. Amennyiben az Európai Unió módosítja vagy akár eltörli az irányelvet, úgy a változásokat azonnal átvezetik az osztrák törvénybe is.
Az elképzelést rendkívül sok kritika érte az elmúlt egy évben. Tavaly februárban Gerhard Benn-Ibler, az Osztrák Ügyvédi Kamara elnöke kijelentette: "Ezzel a módszerrel létrehozható bármely ember személyiségi profilja. Elérkeztünk az átlátszó felhasználókhoz. Már jelentősen túlléptük a George Orwell 1984 című könyvében leírtakat. Orwell egyetlen tévedése az volt, hogy azt hitte, ilyen dolgok csak egy tekintélyelvű rendszerben valósulhatnak meg." Korábban az evangélikus egyház és a lelki segélyszolgálatok is támadták a távközlési adattárolást, mondván az alkotmányossági szempontból aggályos. Ráadásul sérülne a gyónási titok és a bizalmas (AIDS-tesztekkel kapcsolatos, egyéb egészségügyi, pszichológiai stb.) adatok kezelése is. Civilek pedig idén tavasszal közölték, hogy az osztrák állam ezzel a lépéssel gyakorlatilag terroristaként kezeli majd az állampolgárait.
