SG.hu·
Fényévekkel viszi előre a biológiát az internet
A közösségi hálózatok nem csak a mindennapi internetezésben játszanak egyre jelentősebb szerepet, hanem a tudományos életben is. A biológusok munkája során a világháló által nyújtott lehetőségek egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak.
"Az internet fényévekkel előre viszi a biológiát. Egyrészt felgyorsítja a munkát, mivel a kollégák a kérdéseiket a közösségi platformokon is feltehetik és ezekre akár órákon belül választ, illetve eredményeket kaphatnak. Másrészt jelentős előnyei vannak a könyvekkel szemben" - jelentette ki Martin Lödl, a Bécsi Természettudományi Múzeum Rovarrészlegének vezetője.
A világháló legnagyobb előnye, hogy egyszerűsíti a színes fotók megjelentetését, ráadásul ez költségmegtakarításokat eredményez, hiszen nem kell a felvételeket papíron tárolni. Emellett az interneten lehetőség nyílik különböző specifikus közösségi oldalak létrehozására, ilyen például a lepkékkel foglalkozó Leafmines, a legyeket tanulmányozó Diptera és a Virtual Herbarium nevű oldal.
A vezető elmondta, hogy ha vannak is hibás bejegyzések, ezek online akár perceken vagy legkésőbb órákon belül kijavíthatók és az egyes élőlényekkel kapcsolatos tudástárak folyamatosan frissíthetők. Lödl hozzátette: ha néhány szakember kijavít egy új bejegyzést, akkor ennek kapcsán rövid időn belül akár egy új közösség is létrejöhet. Emellett a világháló lehetővé teszi az új fajok gyors dokumentálását. Jó példa erre Nicolas Perez Hidalgo spanyol biológusnak, a Leóni Egyetem munkatársának és kollégáinak a ZooKeys nevű folyóiratban megjelentetett anyaga, ami a Schizaphis Piricola Matsumura nevű levéltetűfaj Madrid melletti felbukkanásával foglalkozik. Ez egyébként a 103. Európába behurcolt levéltetűfaj.
Az internet segítségére egy másik jó példa, hogy amikor Devin Bloom kanadai kutató a Guayana folyóiban élő halfajtákat akarta azonosítani, akkor elég volt csak a halak fotóit feltölteni a Facebookra. Az eredmény: kollégái segítségével 24 órán belül (!) gyakorlatilag az összes halfajtát sikerült azonosítania.
"Az internet fényévekkel előre viszi a biológiát. Egyrészt felgyorsítja a munkát, mivel a kollégák a kérdéseiket a közösségi platformokon is feltehetik és ezekre akár órákon belül választ, illetve eredményeket kaphatnak. Másrészt jelentős előnyei vannak a könyvekkel szemben" - jelentette ki Martin Lödl, a Bécsi Természettudományi Múzeum Rovarrészlegének vezetője.
A világháló legnagyobb előnye, hogy egyszerűsíti a színes fotók megjelentetését, ráadásul ez költségmegtakarításokat eredményez, hiszen nem kell a felvételeket papíron tárolni. Emellett az interneten lehetőség nyílik különböző specifikus közösségi oldalak létrehozására, ilyen például a lepkékkel foglalkozó Leafmines, a legyeket tanulmányozó Diptera és a Virtual Herbarium nevű oldal.
A vezető elmondta, hogy ha vannak is hibás bejegyzések, ezek online akár perceken vagy legkésőbb órákon belül kijavíthatók és az egyes élőlényekkel kapcsolatos tudástárak folyamatosan frissíthetők. Lödl hozzátette: ha néhány szakember kijavít egy új bejegyzést, akkor ennek kapcsán rövid időn belül akár egy új közösség is létrejöhet. Emellett a világháló lehetővé teszi az új fajok gyors dokumentálását. Jó példa erre Nicolas Perez Hidalgo spanyol biológusnak, a Leóni Egyetem munkatársának és kollégáinak a ZooKeys nevű folyóiratban megjelentetett anyaga, ami a Schizaphis Piricola Matsumura nevű levéltetűfaj Madrid melletti felbukkanásával foglalkozik. Ez egyébként a 103. Európába behurcolt levéltetűfaj.Az internet segítségére egy másik jó példa, hogy amikor Devin Bloom kanadai kutató a Guayana folyóiban élő halfajtákat akarta azonosítani, akkor elég volt csak a halak fotóit feltölteni a Facebookra. Az eredmény: kollégái segítségével 24 órán belül (!) gyakorlatilag az összes halfajtát sikerült azonosítania.