Berta Sándor
Rosszul kommunikálta le a stratégiaváltását a HP
A Hewlett-Packard Németország vezetője elsőként ismerte el az óriáscég felsővezetői közül, hogy a PC-részleg eladása körüli huzavona nem tett jót a társaság megítélésének.
A stratégiaváltással kapcsolatos tavalyi vita ugyan alig ártott a HP Németország forgalmának, azonban az ügyfeleket elbizonytalanította és ezért azt sem lehet állítani, hogy jó lett volna a cég szempontjából. "Nagyon sok munkám volt azzal kapcsolatban, hogy megmagyarázzam az ügyfeleinknek ezeket a folyamatokat. Azt gondoltuk, hogy a legjobb esetben is megtarthatjuk a PC-üzletágunkat, mivel Németországban a számítógépek piacán a részesedésünk a tavalyi esztendő második felében tovább nőtt. Sikeres üzleti évet zártunk" - jelentette ki Volker Smid, a HP Németország első embere.
A Hewlett-Packard még mindig a világ legnagyobb PC-gyártójának számít, tavaly több mint 60 millió számítógépet értékesítettek, piaci részesedésük 17,2 százalék. Ugyanakkor Leo Apotheker vezérigazgató tavaly augusztusi bejelentése, miszerint a konszern felhagy a számítógépgyártással, alaposan felkavarta a kedélyeket. A cég ügyfelei elbizonytalanodtak és a helyzeten nem javított az sem, hogy Meg Whitman, az új vezérigazgató közölte: elődje nyomdokain haladna tovább.
Ezt követően Tom Perkins, a vállalat egyik korábbi igazgatója a The New York Timesnak úgy nyilatkozott: "Nem tudom, hogy valaha került-e sor hasonló céges öngyilkosságra, de most legalább tudjuk, hogy ilyesmi is létezik." Egy másik menedzser sem rejtette véka alá a véleményét: "A HP volt a Szilícium-völgy epicentruma, földrajzi, kulturális és történelmi értelemben egyaránt. Előfordult valaha is, hogy egy ennyire tisztelt cég hasonló mélységekbe jutott volna? Nem hiszem." Whitman később jelezte, hogy átgondolja a PC-s részleg kiszervezését vagy eladását. Végül, tavaly október végére dőlt el, hogy a Hewlett-Packard mégsem száll ki a PC-üzletágból.
"Az teljesen normális dolog, hogy egy társaság átvizsgálja a portfólióját. De tény: voltak hibák a kommunikációban" - ismerte el önkritikusan Smid. A vezető ugyanakkor más problémákra is rávilágított. A HP-nek nem sikerült létrehoznia az Android és az iOS mellett egy harmadik mobil platformot, annak ellenére sem, hogy 2010 áprilisában 1,2 milliárd dollárért megvásárolták a Palm céget és annak webOS operációs rendszerét. Ez az üzlet nem jött be, ráadásul a webOS-t a sikertelen eladási kísérletek után nyílt forráskódú rendszerré alakítják át. Ez várhatóan szeptemberre valósul meg.
A kudarcok ellenére Smid bizakodó. Mint elmondta, Németországban 10 500 dolgozójuk van és 300 állás betöltetlen. Az alkalmazottak fele a szervizszolgáltatásokkal foglalkozik és ez az üzletág egyre fontosabb lesz, az ügyfelek ugyanis nagyon sok pénzt tudnak megtakarítani azáltal, ha hagyják, hogy a HP üzemeltesse és szervizelje a gépeiket. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak a cégekre szabott szolgáltatásokra és a cloud-ajánlatokra. Az erőforrások egy részét ők biztosítják és az ügyfél csak azért a szolgáltatásért fizet, amit valóban használt is. Mindez új üzleti modelleket nyit meg partnereik és a közepes vállalatok számára.
A stratégiaváltással kapcsolatos tavalyi vita ugyan alig ártott a HP Németország forgalmának, azonban az ügyfeleket elbizonytalanította és ezért azt sem lehet állítani, hogy jó lett volna a cég szempontjából. "Nagyon sok munkám volt azzal kapcsolatban, hogy megmagyarázzam az ügyfeleinknek ezeket a folyamatokat. Azt gondoltuk, hogy a legjobb esetben is megtarthatjuk a PC-üzletágunkat, mivel Németországban a számítógépek piacán a részesedésünk a tavalyi esztendő második felében tovább nőtt. Sikeres üzleti évet zártunk" - jelentette ki Volker Smid, a HP Németország első embere.A Hewlett-Packard még mindig a világ legnagyobb PC-gyártójának számít, tavaly több mint 60 millió számítógépet értékesítettek, piaci részesedésük 17,2 százalék. Ugyanakkor Leo Apotheker vezérigazgató tavaly augusztusi bejelentése, miszerint a konszern felhagy a számítógépgyártással, alaposan felkavarta a kedélyeket. A cég ügyfelei elbizonytalanodtak és a helyzeten nem javított az sem, hogy Meg Whitman, az új vezérigazgató közölte: elődje nyomdokain haladna tovább.
Ezt követően Tom Perkins, a vállalat egyik korábbi igazgatója a The New York Timesnak úgy nyilatkozott: "Nem tudom, hogy valaha került-e sor hasonló céges öngyilkosságra, de most legalább tudjuk, hogy ilyesmi is létezik." Egy másik menedzser sem rejtette véka alá a véleményét: "A HP volt a Szilícium-völgy epicentruma, földrajzi, kulturális és történelmi értelemben egyaránt. Előfordult valaha is, hogy egy ennyire tisztelt cég hasonló mélységekbe jutott volna? Nem hiszem." Whitman később jelezte, hogy átgondolja a PC-s részleg kiszervezését vagy eladását. Végül, tavaly október végére dőlt el, hogy a Hewlett-Packard mégsem száll ki a PC-üzletágból.
"Az teljesen normális dolog, hogy egy társaság átvizsgálja a portfólióját. De tény: voltak hibák a kommunikációban" - ismerte el önkritikusan Smid. A vezető ugyanakkor más problémákra is rávilágított. A HP-nek nem sikerült létrehoznia az Android és az iOS mellett egy harmadik mobil platformot, annak ellenére sem, hogy 2010 áprilisában 1,2 milliárd dollárért megvásárolták a Palm céget és annak webOS operációs rendszerét. Ez az üzlet nem jött be, ráadásul a webOS-t a sikertelen eladási kísérletek után nyílt forráskódú rendszerré alakítják át. Ez várhatóan szeptemberre valósul meg.
A kudarcok ellenére Smid bizakodó. Mint elmondta, Németországban 10 500 dolgozójuk van és 300 állás betöltetlen. Az alkalmazottak fele a szervizszolgáltatásokkal foglalkozik és ez az üzletág egyre fontosabb lesz, az ügyfelek ugyanis nagyon sok pénzt tudnak megtakarítani azáltal, ha hagyják, hogy a HP üzemeltesse és szervizelje a gépeiket. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak a cégekre szabott szolgáltatásokra és a cloud-ajánlatokra. Az erőforrások egy részét ők biztosítják és az ügyfél csak azért a szolgáltatásért fizet, amit valóban használt is. Mindez új üzleti modelleket nyit meg partnereik és a közepes vállalatok számára.