MTI
LMP: kalózforradalom kell, Jobbik: az Artisjus egy maffia
A szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosításáról szóló javaslat megvitatásával folytatódott szerdán a parlament munkája. A Fidesz szerint szükségesek a változtatások, az LMP "kalózforradalmat" sürgetett, a Jobbik pedig úgy vélekedett, skizofrén hozzáállás jellemzi a kormányt a K+F ügyében.
A szabadalmi törvény azért is módosítani kell, hogy kezelni lehessen a Magyarországon az év elejétől hatályos londoni megállapodással kapcsolatos gyakorlati problémákat - mondta a napirendi pontot ismertető Répássy Róbert. A módosítás azt is biztosítja, hogy az angolul megadott szabadalmak hatályosítását akkor is elvégezhessék, ha azt magyarul nyújtják be - tette hozzá. Kitért arra is, hogy ezután az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegek magyar fordítását bármikor be lehet majd nyújtani, függetlenül attól, hogy az európai szabadalmat milyen nyelven adták meg. A feltalálóra vagy a szerzőre vonatkozó bejegyzés módosítását az érdekeltek egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával is lehet majd kérni. Erre annak érdekében van szükség, hogy a vita nélküli szabadalmi ügyekben ne kelljen a bírósági terheket feleslegesen növelő peres eljárásokat indítani - jelentette ki.
Steiner Pál azt mondta, hogy az MSZP egyetért a módosítás irányaival. Hozzátette, hogy helyesnek tartják a kutatásfejlesztés minősítésére illetve a magyar nyelvű hatályosításra vonatkozó gyakorlatot, a peres ügyek számának csökkentését. A képviselő azt viszont kritizálta, hogy a jogalkotás során hiányzott a szakmai egyeztetés.
Spaller Endre (KDNP) arról beszélt, ha a magyar vállalatokat akarják támogatni, akkor azt is segíteni kell, hogy azok meg tudják védeni a szabadalmaikat. Ehhez viszont eszközöket kell adni a feltalálók kezébe, hogy európai és világviszonylatban is képesek legyenek megóvni a találmányaikat. A képviselő szerint ezért is fontos, hogy Magyarország minél több nemzetközi egyezményhez csatlakozzon. A hatékonyságot növelő eszköznek nevezte, ha megtalálják azokat, akik korábban már megoldottak egy előttünk álló problémát. Hangsúlyozta, hogy ezt a nemzetközi kapcsolatrendszer erősítése is segíti.
Bana Tibor, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta: mindent összevetve támogatni tudják a javaslatot, üdvözlik a változásokat, ugyanakkor a jelenleginél nagyobb felülvizsgálatot tartottak volna szükségesnek, elsősorban a szerzői jogok tekintetében. A fájlcsere és torrentoldalak ügyében hangsúlyozta: a Jobbik ugyan nem híve szabályok túlzott felpuhításának, ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy a kereskedelmi célú tevékenységet nem folytató felhasználókat kriminalizálja a törvény. Bana Tibor azt is javasolta, hogy a jövőben a Himnuszt és Szózatot csak az eredeti változatban lehessen előadni. Szerintük ugyanis gátat kellene szabni "a nemzeti imádságot gyalázó bizonyos elemeknek" és bűncselekménnyé kellene minősíteni a lealacsonyító átdolgozásokat. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik másik vezérszónoka arról beszélt, hogy a magyar szellemi alkotók, feltalálók egyre kisebb lehetőséget kapnak arra - akár pénzügyileg, akár jogilag - hogy saját szellemi alkotásukat megvédjék és ezt aztán kikényszerítsék a különböző multicégekkel szemben.
Karácsony Gergely, az LMP egyik vezérszónoka azt javasolta, hogy halasszák el a jogkezelői piacnyitást, mert ennek negatív hatásai lesznek a nemzeti kultúra szempontjából. Mint mondta, jelenleg a közös jogkezelők a külföldi és a magyar szerzői jogokat együtt védik, és az így befolyt források jelentős részét újraosztják magyar művészeknek. Az Országgyűlés elé terjesztett javaslat ugyanakkor megszünteti a közös jogkezelők monopóliumát Magyarországon, és az Európai Unióban elsőként Magyarországon kinyitja a piacot a külföldi jogkezelők előtt - tette hozzá. Szerinte ez ilyen formában "ugrás a sötétbe", először hatástanulmányokat kellene végezni arról, hogy a piacnyitás hogyan érinti majd a magyar kultúra támogatását, és csak ezek után kellene visszatérni erre a kérdésre.
Schiffer András, az LMP másik vezérszónoka arról beszélt, egyetértenek azzal, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kapja meg a minősítési eljárás hatáskörét, de az ehhez szükséges költségvetési támogatást nem biztosítja a kormány. Másrészt szerinte azt is fontos lenne meghatározni, hogy melyek a garanciális szabályai a minősítési eljárás átláthatóságának, mert ezek nélkül óriási korrupciós nyomás alá kerül majd a közigazgatási rendszer.
Vágó Gábor, az LMP képviselője azt mondta: "szerzői jogi forradalomra, kalózforradalomra" van szükség, mert tarthatatlan és abszurd az a helyzet, hogy a hatályos törvények kriminalizálják azt, aki zenét és filmeket tölt le az internetről, így bűnözőnek minősül a magyar társadalom egyötöde. Az is abszurd, hogy egy szerző nem mondhat le saját szerzői jogától, ami pont azt az underground kultúrát öli meg, amely alulról szerveződik. Azt is tarthatatlannak nevezte, hogy az Artisjus azért büntet meg egy fodrászatot, mert a munkavégzés közben a háttérben szól a rádió. Ha a kormány hozzányúl a szerzői jogi szabályozáshoz, akkor ezeket kérdéseket is elő kellene vennie. Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András is azt szorgalmazta, hogy gondolják át az abszolút jogként meghatározott szellemi tulajdonjog formáját.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint bár a szellemi tulajdonra vonatkozó javaslat érzékeli a terület problémáját, azonban az adótörvényekben és a költségvetésben foglalt megszorításoknak vesztese a kutatás és fejlesztés, ennek alapján a politikus úgy fogalmazott, hogy egyfajta skizofrénia jellemzi a kormányzatot e téren. Problémának nevezte azt is, hogy alig maradt olyan kis- és középvállalkozás, amely foglalkozni tudna szabadalmakkal, kutatás-fejlesztéssel, ugyanis ellehetetlenítették az ilyen cégeket. PR-szaga van a javaslatnak - összegezte véleményét. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás azt a kérdést tette fel, hogy miért nem támogatják a nemzeti rock zenekarokat.
Gruber Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy fontos a szabadalmi törvény módosítása egyrészt az európai szabadalmakkal kapcsolatos fordításokkal összefüggésben, másrészt pedig a K+F ösztönzése miatt. Elmondta, a szerzői jogi törvénynek elsősorban a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó rendelkezései módosulnak, amit a kulturális ágazatban bekövetkezett technológiai, piaci változások magyaráznak.
Zagyva György Gyula szerint a másik irányba kellett volna elmozdulni és felszámolni az ArtisJus jogvédő "maffiát", amely a korrupció melegágya, és a szervezet csak "a barátainak adott a jogdíjakból". Szerinte a most tervezett változtatással az amerikai multik is beléphetnek majd. "Kalózpárti vagyok, mindenki töltsön le mindent, ne fizessen sarcot azoknak a cégeknek", akik úgysem a zenekaroknak osztják szét a bevételt, hanem egymást között, illetve "a kiválasztott haverjaiknak" adják - fogalmazott az ellenzéki képviselő.
Répássy Róbert az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy érdekes és színes vita volt. Megnyugtatta a képviselőket, a módosító javaslatokat megfontolják, a felvetett kérdésekre a részletes vitában válaszol majd. Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta, a részletes vitát a következő ülésen tartják.
A szabadalmi törvény azért is módosítani kell, hogy kezelni lehessen a Magyarországon az év elejétől hatályos londoni megállapodással kapcsolatos gyakorlati problémákat - mondta a napirendi pontot ismertető Répássy Róbert. A módosítás azt is biztosítja, hogy az angolul megadott szabadalmak hatályosítását akkor is elvégezhessék, ha azt magyarul nyújtják be - tette hozzá. Kitért arra is, hogy ezután az európai szabadalom igénypontokon kívüli szövegek magyar fordítását bármikor be lehet majd nyújtani, függetlenül attól, hogy az európai szabadalmat milyen nyelven adták meg. A feltalálóra vagy a szerzőre vonatkozó bejegyzés módosítását az érdekeltek egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával is lehet majd kérni. Erre annak érdekében van szükség, hogy a vita nélküli szabadalmi ügyekben ne kelljen a bírósági terheket feleslegesen növelő peres eljárásokat indítani - jelentette ki.
Steiner Pál azt mondta, hogy az MSZP egyetért a módosítás irányaival. Hozzátette, hogy helyesnek tartják a kutatásfejlesztés minősítésére illetve a magyar nyelvű hatályosításra vonatkozó gyakorlatot, a peres ügyek számának csökkentését. A képviselő azt viszont kritizálta, hogy a jogalkotás során hiányzott a szakmai egyeztetés.
Spaller Endre (KDNP) arról beszélt, ha a magyar vállalatokat akarják támogatni, akkor azt is segíteni kell, hogy azok meg tudják védeni a szabadalmaikat. Ehhez viszont eszközöket kell adni a feltalálók kezébe, hogy európai és világviszonylatban is képesek legyenek megóvni a találmányaikat. A képviselő szerint ezért is fontos, hogy Magyarország minél több nemzetközi egyezményhez csatlakozzon. A hatékonyságot növelő eszköznek nevezte, ha megtalálják azokat, akik korábban már megoldottak egy előttünk álló problémát. Hangsúlyozta, hogy ezt a nemzetközi kapcsolatrendszer erősítése is segíti.
Bana Tibor, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta: mindent összevetve támogatni tudják a javaslatot, üdvözlik a változásokat, ugyanakkor a jelenleginél nagyobb felülvizsgálatot tartottak volna szükségesnek, elsősorban a szerzői jogok tekintetében. A fájlcsere és torrentoldalak ügyében hangsúlyozta: a Jobbik ugyan nem híve szabályok túlzott felpuhításának, ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy a kereskedelmi célú tevékenységet nem folytató felhasználókat kriminalizálja a törvény. Bana Tibor azt is javasolta, hogy a jövőben a Himnuszt és Szózatot csak az eredeti változatban lehessen előadni. Szerintük ugyanis gátat kellene szabni "a nemzeti imádságot gyalázó bizonyos elemeknek" és bűncselekménnyé kellene minősíteni a lealacsonyító átdolgozásokat. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik másik vezérszónoka arról beszélt, hogy a magyar szellemi alkotók, feltalálók egyre kisebb lehetőséget kapnak arra - akár pénzügyileg, akár jogilag - hogy saját szellemi alkotásukat megvédjék és ezt aztán kikényszerítsék a különböző multicégekkel szemben.
Karácsony Gergely, az LMP egyik vezérszónoka azt javasolta, hogy halasszák el a jogkezelői piacnyitást, mert ennek negatív hatásai lesznek a nemzeti kultúra szempontjából. Mint mondta, jelenleg a közös jogkezelők a külföldi és a magyar szerzői jogokat együtt védik, és az így befolyt források jelentős részét újraosztják magyar művészeknek. Az Országgyűlés elé terjesztett javaslat ugyanakkor megszünteti a közös jogkezelők monopóliumát Magyarországon, és az Európai Unióban elsőként Magyarországon kinyitja a piacot a külföldi jogkezelők előtt - tette hozzá. Szerinte ez ilyen formában "ugrás a sötétbe", először hatástanulmányokat kellene végezni arról, hogy a piacnyitás hogyan érinti majd a magyar kultúra támogatását, és csak ezek után kellene visszatérni erre a kérdésre.
Schiffer András, az LMP másik vezérszónoka arról beszélt, egyetértenek azzal, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kapja meg a minősítési eljárás hatáskörét, de az ehhez szükséges költségvetési támogatást nem biztosítja a kormány. Másrészt szerinte azt is fontos lenne meghatározni, hogy melyek a garanciális szabályai a minősítési eljárás átláthatóságának, mert ezek nélkül óriási korrupciós nyomás alá kerül majd a közigazgatási rendszer.
Vágó Gábor, az LMP képviselője azt mondta: "szerzői jogi forradalomra, kalózforradalomra" van szükség, mert tarthatatlan és abszurd az a helyzet, hogy a hatályos törvények kriminalizálják azt, aki zenét és filmeket tölt le az internetről, így bűnözőnek minősül a magyar társadalom egyötöde. Az is abszurd, hogy egy szerző nem mondhat le saját szerzői jogától, ami pont azt az underground kultúrát öli meg, amely alulról szerveződik. Azt is tarthatatlannak nevezte, hogy az Artisjus azért büntet meg egy fodrászatot, mert a munkavégzés közben a háttérben szól a rádió. Ha a kormány hozzányúl a szerzői jogi szabályozáshoz, akkor ezeket kérdéseket is elő kellene vennie. Az LMP frakcióvezetője, Schiffer András is azt szorgalmazta, hogy gondolják át az abszolút jogként meghatározott szellemi tulajdonjog formáját.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint bár a szellemi tulajdonra vonatkozó javaslat érzékeli a terület problémáját, azonban az adótörvényekben és a költségvetésben foglalt megszorításoknak vesztese a kutatás és fejlesztés, ennek alapján a politikus úgy fogalmazott, hogy egyfajta skizofrénia jellemzi a kormányzatot e téren. Problémának nevezte azt is, hogy alig maradt olyan kis- és középvállalkozás, amely foglalkozni tudna szabadalmakkal, kutatás-fejlesztéssel, ugyanis ellehetetlenítették az ilyen cégeket. PR-szaga van a javaslatnak - összegezte véleményét. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás azt a kérdést tette fel, hogy miért nem támogatják a nemzeti rock zenekarokat.
Gruber Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy fontos a szabadalmi törvény módosítása egyrészt az európai szabadalmakkal kapcsolatos fordításokkal összefüggésben, másrészt pedig a K+F ösztönzése miatt. Elmondta, a szerzői jogi törvénynek elsősorban a közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó rendelkezései módosulnak, amit a kulturális ágazatban bekövetkezett technológiai, piaci változások magyaráznak.
Zagyva György Gyula szerint a másik irányba kellett volna elmozdulni és felszámolni az ArtisJus jogvédő "maffiát", amely a korrupció melegágya, és a szervezet csak "a barátainak adott a jogdíjakból". Szerinte a most tervezett változtatással az amerikai multik is beléphetnek majd. "Kalózpárti vagyok, mindenki töltsön le mindent, ne fizessen sarcot azoknak a cégeknek", akik úgysem a zenekaroknak osztják szét a bevételt, hanem egymást között, illetve "a kiválasztott haverjaiknak" adják - fogalmazott az ellenzéki képviselő.
Répássy Róbert az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy érdekes és színes vita volt. Megnyugtatta a képviselőket, a módosító javaslatokat megfontolják, a felvetett kérdésekre a részletes vitában válaszol majd. Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta, a részletes vitát a következő ülésen tartják.