Berta Sándor
EU: A jelenlegi szerzői jogvédelem semmit sem ér
A napjainkban használt szerzői jogvédelmi rendszert bírálta Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke. A politikus szerint az állampolgárok gyűlölettel gondolnak a mostani megoldásra.
Neelie Kroes az Avignoni Kulturális és Médiafórum nevű rendezvényen szokatlanul élesen támadta a jelenlegi szerzői jogvédelmi rendszert. Kijelentette: azok a dollármilliók, amiket azért költöttek el, hogy érvényt szerezzenek a szerzői jogoknak, gyakorlatilag kidobott pénznek tekinthetők, hiszen nem voltak képesek feltartóztatni a kalózkodást. Mostanra a helyzet annyira súlyossá vált, hogy az európai állampolgárokban a Copyright szó hallatán megjelenik a gyűlölet. Sajnálatos módon a legtöbb kormány kizárólag az emberek megbüntetésére és nevelésére szolgáló eszközként tekint a szerzői jogra, s nem pedig egy olyan eszközként, amely segíthetne díjazni és ösztönözni a kreatív teljesítményeket.
Túlzás nélkül állítható, hogy a napjainkban hatályban lévő szerzői jogvédelmi rendszer csődöt mondott. Nagy-Britanniában a képzőművészek fele, Németországban közel az 50 százalékuk, míg a legnagyobb európai szerzői jogvédő társaság tagjainak 97,5 százaléka havonta kevesebb, mint 1000 eurót kap a jogdíjakból. Ezzel szemben néhány szektor sztárjainak az elegendő szintűnél jóval több bevételük van. Eközben a művészek többsége kénytelen egy második állást is szerezni azért, hogy túléljen.
Brüsszel számára mindez nyilvánvalóvá teszi, hogy a mostani szerzői jogvédelem a hagyományos céljait már nem képes betölteni. "Vissza kell térnünk az alapokhoz és újra a művészeket kell a középpontba állítanunk. Kreatív üzleti modellekre van szükség azért, hogy a művészet segítségével újra pénzt lehessen keresni. Ehhez azonban egy rugalmas rendszer kell, amit nem lehet egyetlen modellbe tömöríteni. Ehelyett a tartalmakat készítő és terjesztő platformoknak, csatornáknak és üzleti modelleknek is olyan változatossá kell válniuk, mint maguknak a tartalmaknak" - hangsúlyozta az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke.
Neelie Kroes úgy vélte: az internet és az IT-technológiák a kreatív szakembereket hozzásegíthetik ahhoz, hogy közvetlenül a rajongóikkal léphessenek kapcsolatba. A számítási felhő technológia teljesen új lehetőségeket kínál a zeneszámok, a filmek és a könyvek létrehozására, illetve terjesztésére. Ehhez azonban ki kell dolgozni a megfelelő licencjogszabályokat is, amelyek támogatják ezeket az új eljárásokat és biztosítják, hogy a rendszer a művészek érdekeit képviselje. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az adórendszert is úgy kell átalakítani, hogy az megfeleljen a digitális korszak kihívásainak. Az e-könyveket nem lehet a nyomtatott műveknél nagyobb adóval terhelni, de ugyanez igaz a videókra, a DVD-kre és az online tartalmakra is. A lényeg, hogy a kreatív gazdasági szektor ne várja meg a saját pénzügyi váláságnak a bekövetkezését, hanem lépjen és feleljen meg végre a digitális korszak kihívásainak.
Neelie Kroes az Avignoni Kulturális és Médiafórum nevű rendezvényen szokatlanul élesen támadta a jelenlegi szerzői jogvédelmi rendszert. Kijelentette: azok a dollármilliók, amiket azért költöttek el, hogy érvényt szerezzenek a szerzői jogoknak, gyakorlatilag kidobott pénznek tekinthetők, hiszen nem voltak képesek feltartóztatni a kalózkodást. Mostanra a helyzet annyira súlyossá vált, hogy az európai állampolgárokban a Copyright szó hallatán megjelenik a gyűlölet. Sajnálatos módon a legtöbb kormány kizárólag az emberek megbüntetésére és nevelésére szolgáló eszközként tekint a szerzői jogra, s nem pedig egy olyan eszközként, amely segíthetne díjazni és ösztönözni a kreatív teljesítményeket.Túlzás nélkül állítható, hogy a napjainkban hatályban lévő szerzői jogvédelmi rendszer csődöt mondott. Nagy-Britanniában a képzőművészek fele, Németországban közel az 50 százalékuk, míg a legnagyobb európai szerzői jogvédő társaság tagjainak 97,5 százaléka havonta kevesebb, mint 1000 eurót kap a jogdíjakból. Ezzel szemben néhány szektor sztárjainak az elegendő szintűnél jóval több bevételük van. Eközben a művészek többsége kénytelen egy második állást is szerezni azért, hogy túléljen.
Brüsszel számára mindez nyilvánvalóvá teszi, hogy a mostani szerzői jogvédelem a hagyományos céljait már nem képes betölteni. "Vissza kell térnünk az alapokhoz és újra a művészeket kell a középpontba állítanunk. Kreatív üzleti modellekre van szükség azért, hogy a művészet segítségével újra pénzt lehessen keresni. Ehhez azonban egy rugalmas rendszer kell, amit nem lehet egyetlen modellbe tömöríteni. Ehelyett a tartalmakat készítő és terjesztő platformoknak, csatornáknak és üzleti modelleknek is olyan változatossá kell válniuk, mint maguknak a tartalmaknak" - hangsúlyozta az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke.
Neelie Kroes úgy vélte: az internet és az IT-technológiák a kreatív szakembereket hozzásegíthetik ahhoz, hogy közvetlenül a rajongóikkal léphessenek kapcsolatba. A számítási felhő technológia teljesen új lehetőségeket kínál a zeneszámok, a filmek és a könyvek létrehozására, illetve terjesztésére. Ehhez azonban ki kell dolgozni a megfelelő licencjogszabályokat is, amelyek támogatják ezeket az új eljárásokat és biztosítják, hogy a rendszer a művészek érdekeit képviselje. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az adórendszert is úgy kell átalakítani, hogy az megfeleljen a digitális korszak kihívásainak. Az e-könyveket nem lehet a nyomtatott műveknél nagyobb adóval terhelni, de ugyanez igaz a videókra, a DVD-kre és az online tartalmakra is. A lényeg, hogy a kreatív gazdasági szektor ne várja meg a saját pénzügyi váláságnak a bekövetkezését, hanem lépjen és feleljen meg végre a digitális korszak kihívásainak.
