Berta Sándor
Bangalore, az indiai Szilícium-völgy
Bangalore India harmadik legnagyobb városa és egyben IT-központja. A városban mindenhol ingyen hozzá lehet férni a kiépített WLAN-hálózathoz, még a buszokon is. Az üzemzavarok nagyon ritkák, ami figyelembe véve a 8,4 milliós lakosságot elismerésre méltó.
Bangalore közel sem nevezhető tipikus indiai településnek. Nem csak a lakosság száma miatt, hanem azért sem, mert számos park található a területén, a WLAN-hozzáférés pedig mindenki számára ingyenes. A város nem csak IT-központ, hanem a szubkontinens légi- és űrcentruma is. A város melletti régióban számos indiai és külföldi IT-cég telepedett le, s ezt a területet el is nevezték az indiai Szilícium-völgynek. A fő ok a jó klíma és az alacsony bér-, illetve egyéb költségek. Bangalore így egyre inkább Mumbai és Delhi vetélytársává válik. Ezt a folyamatot csak erősíti, hogy az indiai kormány is átszámítva eurómilliókkal támogatja a városi infrastruktúra kiépítését és nagyon komoly összegeket áldoznak a WLAN-hálózat fejlesztésére, bővítésére.
Az indiai IT-szakemberek átlagosan havi 300 és 800 euró közötti összeget keresnek, a mérnökök fizetése 500 és 900 euró között, míg a középvezetőké 1000 euró környékén van. Aki Indiában az IT-szektorban karriert akart csinálni, az egyértelműen Bangalore veszi az irányt. Így tett Mithilesh Kumar Singh is; a 28 éves szakember egy nemzetközi PR-ügynökségnél dolgozik, amelynek ügyfelei között megtalálható a Samsung, az IBM, a Lenovo, a Nokia és a Skype. Singh azt reméli, hogy hamarosan átkerülhet az egyik helyi IT-konszern kommunikációs részlegére, ott ugyanis a magasabb fizetést kaphatna és onnan könnyebben kerülhetne külföldre, az Egyesült Államokba vagy Nagy-Britanniába.
Most hetente 60 órát dolgozik és 500 eurót keres. Egy átlagos munkanapon reggel 9-től este 20 óráig dolgozik, azonban még ezután is bármikor elérhetőnek kell lennie. Céges mobiltelefonja nincs, viszont minden hónapban kap térítést azért, hogy a telefonját munkával kapcsolatos hívások fogadására is használja. Jelenleg egy 20 négyzetméteres lakásban él, melynek bérleti díja havonta 100 euró. Az internetért ugyanakkor nem fizet, mivel teljesen természetes, hogy akár a metróban, az állomásokon vagy a buszokon is működik a WLAN-hálózat. Aki netezni szeretne, az egyszerűen leül az egyik metróállomáson. Bangalore városában teljesen megszokott látvány, hogy valaki a Facebook-üzeneteit egy buszon nézi meg. Az adatvédelemmel ugyanakkor senki sem törődik. "Mi is történhetne az adataimmal?" - kérdezte Singh. Bangaloreban ugyanis ez a hozzáállás is teljesen természetes.
India szoftverexportja már 2004 szeptemberében nagyon látványosan növekedett. Az ország az elmúlt években elsősorban az olcsó PC és notebook projektjeivel került a híradásokba. Az indiai olcsó PC 2005-ben készült el. 2008 júliusában és 2009 februárjában váltak ismertté a tízdolláros laptopprogram részletei. Tavaly 27 eurós tábla PC-t fejlesztettek ki az ázsiai államban, idén októberben pedig bemutattak egy 45 eurós táblagépet.
Bangalore közel sem nevezhető tipikus indiai településnek. Nem csak a lakosság száma miatt, hanem azért sem, mert számos park található a területén, a WLAN-hozzáférés pedig mindenki számára ingyenes. A város nem csak IT-központ, hanem a szubkontinens légi- és űrcentruma is. A város melletti régióban számos indiai és külföldi IT-cég telepedett le, s ezt a területet el is nevezték az indiai Szilícium-völgynek. A fő ok a jó klíma és az alacsony bér-, illetve egyéb költségek. Bangalore így egyre inkább Mumbai és Delhi vetélytársává válik. Ezt a folyamatot csak erősíti, hogy az indiai kormány is átszámítva eurómilliókkal támogatja a városi infrastruktúra kiépítését és nagyon komoly összegeket áldoznak a WLAN-hálózat fejlesztésére, bővítésére.
Az indiai IT-szakemberek átlagosan havi 300 és 800 euró közötti összeget keresnek, a mérnökök fizetése 500 és 900 euró között, míg a középvezetőké 1000 euró környékén van. Aki Indiában az IT-szektorban karriert akart csinálni, az egyértelműen Bangalore veszi az irányt. Így tett Mithilesh Kumar Singh is; a 28 éves szakember egy nemzetközi PR-ügynökségnél dolgozik, amelynek ügyfelei között megtalálható a Samsung, az IBM, a Lenovo, a Nokia és a Skype. Singh azt reméli, hogy hamarosan átkerülhet az egyik helyi IT-konszern kommunikációs részlegére, ott ugyanis a magasabb fizetést kaphatna és onnan könnyebben kerülhetne külföldre, az Egyesült Államokba vagy Nagy-Britanniába.
Most hetente 60 órát dolgozik és 500 eurót keres. Egy átlagos munkanapon reggel 9-től este 20 óráig dolgozik, azonban még ezután is bármikor elérhetőnek kell lennie. Céges mobiltelefonja nincs, viszont minden hónapban kap térítést azért, hogy a telefonját munkával kapcsolatos hívások fogadására is használja. Jelenleg egy 20 négyzetméteres lakásban él, melynek bérleti díja havonta 100 euró. Az internetért ugyanakkor nem fizet, mivel teljesen természetes, hogy akár a metróban, az állomásokon vagy a buszokon is működik a WLAN-hálózat. Aki netezni szeretne, az egyszerűen leül az egyik metróállomáson. Bangalore városában teljesen megszokott látvány, hogy valaki a Facebook-üzeneteit egy buszon nézi meg. Az adatvédelemmel ugyanakkor senki sem törődik. "Mi is történhetne az adataimmal?" - kérdezte Singh. Bangaloreban ugyanis ez a hozzáállás is teljesen természetes.
India szoftverexportja már 2004 szeptemberében nagyon látványosan növekedett. Az ország az elmúlt években elsősorban az olcsó PC és notebook projektjeivel került a híradásokba. Az indiai olcsó PC 2005-ben készült el. 2008 júliusában és 2009 februárjában váltak ismertté a tízdolláros laptopprogram részletei. Tavaly 27 eurós tábla PC-t fejlesztettek ki az ázsiai államban, idén októberben pedig bemutattak egy 45 eurós táblagépet.