Napi Online

A dzsungelben még olcsóbb a munkaerő

Elérte a dzsungelt az olcsó munkaerő utáni hajsza: Indiában legújabban távoli, eldugott falvakba telepítenek ki számítógéppel végezhető különböző háttérmunkákat.

Az indiai Andhra Pradesh államban lévő Ethakota falucskáról nem mondható el, hogy gyökeresen átformálta volna az információs forradalom. A hozzá legközelebbi városból, Hyderabadból tíz órát kell zötykölődni a vonaton a hozzá legközelebb eső vasútállomással rendelkező településig, majd innen egyórás autóút vezet a faluba a tipikus indiai vidéki látványosságokkal - rizsföldek, kakaóbab-ültetvények, tavacskák és dzsungel minden mennyiségben - övezett keskeny földutakon. A vendéget néhány kőből készült zsupfedeles ház és még több hasonlóan fedett kunyhó fogadja.

A harmincméteres pálmafák alatt azonban van egy kicsiny iroda, amelyben asztali számítógépek zümmögnek, 50 fiatalembernek adva munkát, akik vezeték nélküli internetkapcsolaton keresztül úgynevezett üzleti háttérfolyamatokat (business process outsourcing, BPO) látnak el: vállalati számlákat ellenőriznek, állásinterjú-időpontokat egyeztetnek vagy autószervizekbe jelentkezőknek adnak időpontot - derül ki a Business Week tudósításából.

A falusiak a GramIT nonprofit társaságnak dolgoznak (a gram szanszkrit nyelven falut jelent), amely a kontinensnyi ország 600 ezer falvából válogathat az ethakotaihoz hasonló munkahelyeket keresve. A falusiak töredékét keresik annak, amennyit például India informatikai központjában, Bangalore-ban kap egy hozzájuk hasonló alkalmazott - évi 800 dollárt, szemben a 2000-5000 dollárral -, ám ezzel magukhoz képest fantasztikusan nagy lépést tesznek előre megélhetésük javításában.

A BPO-munkával ugyanis kétszer annyit tudnak keresni, mint ha a rizsföldjüket művelnék, ami például lehetővé teszi számukra, hogy a gyerekeiket normális iskolába járassák. A GramIT egyelőre Andhra Pradesh három falujában nyitott outsourcing-irodát, de hűen jelmondatukhoz - ha a munka el tudott jönni az USA-ból az indiai városokba, akkor ezekből eljuthat a falvakba - további helyeket keresnek.

A dologban van ráció, ha figyelembe vesszük, hogy az 1,1 milliárdos indiai lakosság 70 százaléka a falvakban lakik és főleg mezőgazdasági munkából él. Ha nagyobb méreteket ölt az újfajta erőforrás-kihelyezés, az erősítheti a vidék népességmegtartó képességét, és ezzel csökkenhet a nincstelen tömegek városokba áramlása.

A GramIT alkalmazottainak minimum három egyetemi vagy főiskolai évet kell felmutatniuk, s bár többségük angolnyelv-tudása igen szerény, a cég néhány hetes tanfolyamokkal fel tudja hozni őket az elfogadható színvonalra. Óriási előnye még a falvaknak a városokkal szemben, hogy mivel nincs alternatívája a viszonylag jól fizetett munkának, a dolgozók fluktuációja mindössze évi öt százalék, szemben a városokban jellemző 60 százalékkal.

A társaság egyelőre főként hazai vállalatok, illetve közhivatalok megrendeléseit viszi a falvakba, mivel sokan kételkednek abban, hogy a falusiak megfelelő szintű munkát tudnak végezni. A GramIT vezetői szerint először ezeknek a viszonylag egyszerűbb - például minimális idegennyelv-tudást igénylő - feladatoknak az ellátásával tudják bizonyítani, hogy kiváló munkaerők a dzsungel gyermekei, s ez majd meghozza a további megrendeléseket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #8
    "az viszont igaz hogy még körübelül 2000-ben 50.000 indiai programozót telepítettek be az egyesült államokba családostul azonnal állampolgárságot adva nekik .."

    Az csak a .com lufi mellékhatása volt.
  • assdf #7
    Egyébként az hogy egyetemet végzett nem jelent semmit sem, milyen egyetemet, na ez itt a kérdés.
    Nekem volt a fősulin olyan gimnáziumból jövő osztálytársam, aki kitünö átlaggal érkezett meg, majd első félév múlva 1es átlaggal távozott mert valami csirkeiskolába járt. Persze gimnázium volt az is, csak nem mindegy hogy milyen.
  • greg971 #6
    A GramIT alkalmazottainak minimum három egyetemi vagy főiskolai évet kell felmutatniuk,.....

    Nem tudom egy faluban (amit nem tudom mennyi a lakosok száma ) van 50 egyetemet végzett vagy majdnem végzett embere... és angolul sem tudnak alapfokon .. elég érdekes

    -- az viszont igaz hogy még körübelül 2000-ben 50.000 indiai programozót telepítettek be az egyesült államokba családostul azonnal állampolgárságot adva nekik .. :D

    Kínára kitérve ... már lassan a kaját is onnan importáljuk ... nézzétek meg a származási helyet a konzervek címkéjén :D
  • uniu #5
    erdekes Frei musoraban pont a Herendi volt behozva peldakent, hogy mennyire nagy kereslet van a luxusra odakint...
  • assdf #4
    Ez a folyamat ugysem megy végtelen, mert hiába állitják elő olcsón a terméket ha a "fejlett" nyugatnak meg nem lesz pénze megvenni mivel nem lesz munkahely és ezért jövedelem sem...
    Amúgy meg ezek honnan értenek ennyire a számitógéphez? mert ma kb. a magyar lakosság kétharmada informatikai analfabéta (értsd: már a gép bekapcsolása is problémákat okoz), és azért egy kicsit odébb vagyunk mint india
  • Mice #3
    "amire Kína és India képtelen"... lol lassan marad már egyáltalán bármit amit nem gyártanak vagy lopnak el ott?
  • Cat #2
    épp tegnap mondták be a rádióban, hogy a herendi porcelángyár masszívan veszteséges, és nem bírja a versenyt az olcsó kínai porcelánokkal. Ez van, azt kell termelni, amire Kína és India képtelen.
  • Sir Quno Jedi #1
    Bexarás, asszem én is kidobhatom a dipimet és képezhetem át magamat rizstermelőnek, mert ezekkel nem lehet árban versenyezni... :D