Informatika és tudomány

Berta Sándor

Ismét kidurranhat a dotkomlufi

A Napster és a Facebook társalapítója úgy vélte, hogy az amerikai IT-iparnak a közeljövőben komoly problémákkal kell majd szembenéznie. Mindez oda vezethet, hogy a következő két évben kidurranhat a dotkomlufi.

Az első dotkomlufi 2000 márciusában durrant ki és számos vállalatot rántott magával. Mindez Sean Parker, a Napster és a Facebook társalapítója szerint a következő két esztendőben bármikor újra megismétlődhet. A szakember szerint a legnagyobb problémát az úgynevezett Rapid-Fire Investing jelenség jelenti. Ez egy olyan modell, amelynek keretében rendkívül rövid idő alatt nagyon sok befektetésre kerül sor.

Napjainkban különösen nagy beruházási hajlam figyelhető meg a befektetőknél és különösen a fiatal online vállalkozásokba fektetik be szívesen a pénzüket. Éppen ezért került sor nemrég egy beruházási "robbanásra", mely elsősorban a Google és a Facebook környezetében volt megfigyelhető. A vállalatok azért fektetnek be nagyon sok pénzt, mert nem akarnak lemaradni az új fejlesztések és a trendek mögött, ezek viszont gyakran nem kiforrott megoldások.

Parker hangsúlyozta: a jelenlegi helyzet inkább hasonlít egy szerencsejátékra, mint megfontolt befektetésekre. Mindez oda vezethet, hogy nem csak sok tőkét veszíthetnek el a vállalkozások, hanem az emberi tehetség is nagyon sok cég között szóródhat szét. Ez azt eredményezheti, hogy a jó termékeket kínáló társaságok egyre nehezebben találnak majd képzett munkatársakat. A Google csak az elmúlt negyedévben 27 céget vásárolt fel, a tranzakciók többségének célja a tehetséges szakemberek megszerzése volt.

A nagyobb konszernek ugyan képesek lehetnek arra, hogy megjelennek a tőzsdén, a kisebb piaci szereplők számára viszont egy ilyen kaland borzasztóan rosszul végződhet. A sorozatos veszteségek hatással lehetnek a teljes technológiai piacra is és így egy vagy legfeljebb két éven belül kipukkanhat a második dotkomlufi.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Komolytalan #48
    Filmet nem nézem meg - hét végi totalcarra se volt még időm... Azért köszi. Egy dolog tisztában lenni, meg másik dolog kiutat keresni. Szerintem a 100%-os tartalékráta, illetve az állami pénzkibocsátás az lehet hogy 200 évvel ezelőtt üdvös lett volna, de most már halottnak a csók. Az más kérdés hogy ugyanúgy kivitelezhetetlen a dolog, ahogy az általam javasolt nonprofit bankrendszer is az. Ezek az elméletek feltételezik, hogy a bankok jó pofát vágnak ahhoz, hogy kiírják őket a rendszerből. Na ez nem így lesz. Ne felejtsük el: "most is az emberek vagyonának szerintem több mint fele a bankoké". A fél világ ellen meg a világ másik fele - ez pontosan egy világháborút képlete. Egy igazié, amilyet még nem látott a világ.

    Utolsó bekezdéseddel egyetértek - végül is csak kihoztad te is, hogy az alapvető gond az a bankok profitorientáltságával van, holott "a bankok az égadta világon semmiféle produktív dolgot nem tesznek". Én csak azt mondom, hogy ez ellen globálisan nem lehet tenni. Amit én tudok tenni, az az hogy nincs CHF hitelem, ami hitelem van azt durván holnap vissza tudom törleszteni a megtakarításaimból. Mindemellett 17 éves autóval járok (meg BKVval), és panelban lakok, és megtanultam jól érezni magam abban, ami a képességeim alapján nekem jár. És nem érdekel a külvilág elvárása, hogy az én fizetésem alapján családi házban, vagy legalábbis új építésű trendi lakóparkban kéne élnem, 3-4 évenként új autóra cserélnem, és rettegve néznem napközben 10x hogy mennyi is a CHF árfolyam. Ezt a mentalitást továbbadom a gyerekemnek, aztán lesz ami lesz:-)
  • gforce9 #47
    "És ezzel nyomorba döntené az emberiséget. Tegyük fel hogy holnaptól csak 100% fedezetaránnyal adhatna ki a bank hitelt, ma meg mondjuk ez az érték 10%. Mi történne? A bank visszakövetelné 10-ből 9 hitelestől a fennálló tőketartozását. Ez azzal járna, hogy 10-ből 9 hiteles család elveszítené a házát, és jó eséllyel még maradna is egy csomó adóssága. 10-ből 9 cég csődbe menne - mivel ők se képesek egyben kifizetni a felvett hiteleket egyben." Nemhogy a Zeitgeist, de nagyon sok más a jelenlegi pénzhelyzettel foglalkozó csoport tisztában van ezzel a problémával amit felvázoltál. Az egész dolog gyökere maga a pénzkibocsátás. Ha a jelenlegi pénzmennyiségre szükség van, akkor ki kell bocsátani bankjegyeket. De nem a nemzeti banknak, kamatra, hanem az államnak. Gyökeres átgondolását igényli ez a banki-pénzügyi rendszernek. Van egy film is erről a "The money masters". A film maga eléggé vontatott, mert elsősorban a banki rendszerek működését taglalja, de a film végén véleményem szerint egy értelmes módot mutat be arra, hogy hogyan lehetne mindenféle pénzügyi válság nélkül átlalakítani a bankrendszereket 100%-os tartalékúra. Javaslom nézd meg. Semmit nem vesztesz vele.

    Nem mondom azt, hogy ahogy a filmben van az szentírás és azt kellene követni, de mindenesetre gondolatébresztőnek jó, hogy ne csak a jelenlegi keretek között gondolkodjunk. Mert ha így teszünk, ebből egészen biztosan nem lesz kiút és a végeredmény az lesz, hogy a világon minden banki tulajdonná válik. Már most is az emberek vagyonának szerintem több mint fele a bankoké. Lakás+kocsi a banké. Ez így szerintem nem helyes, mert a bankok az égadta világon semmiféle produktív dolgot nem tesznek hozzá ahhoz, hogy egy embernek lakása lehessen, pusztán annyit, hogy a levegőből teremtenek rá pénzt.
  • Komolytalan #46
    "Attól, hogy egy bank nem résztartalékos, hanem 100% tartalékosként működik, még nem válik nonprofittá. Hiszen akkor is ott van az a nyereség, ami a betétek és a hitelek kamatkülönbségéből ered."
    Igen, de a 100% tartalékos bank a jelenlegi mondjuk 10%-oshoz képest 1/10 mennyiségű "fejlődést" tudna megfinanszírozni. Vagyis a hitelek drágábbak lennének (kereslet/kínálat elve), vagyis még sokkal rosszabb lenne a helyzet, mint most. Ráadásul 1/10 hitelállományon ugyanazt a nyereséget elérni - ehhez megint csak drágább hitelek kellenének.

    "Viszont a felvázolt esetben nem tudna pénzt nyomni a gazdaságba csak azért mert az embereknek szükségük van a hitelre."
    És ezzel nyomorba döntené az emberiséget. Tegyük fel hogy holnaptól csak 100% fedezetaránnyal adhatna ki a bank hitelt, ma meg mondjuk ez az érték 10%. Mi történne? A bank visszakövetelné 10-ből 9 hitelestől a fennálló tőketartozását. Ez azzal járna, hogy 10-ből 9 hiteles család elveszítené a házát, és jó eséllyel még maradna is egy csomó adóssága. 10-ből 9 cég csődbe menne - mivel ők se képesek egyben kifizetni a felvett hiteleket egyben. Egyébként esélyes hogy a cégekkel kezdenék, mivel azok jellemzően 1 éves hiteleket vesznek fel, amit egyszerűen csak nem kell meghosszabítani következő évre. Vagyis egy laza csuklómozdulattal azt mondanák, hogy holnaptól nincs gazdaság, nincs termelés. A bankok szintén rosszul járnának, mert ölükbe hullana egy rakás értékesíthetetlen magán és cégvagyon, amit csak erősen nyomott áron értékesíthetnének. Így nem lenne meg a kívánt 100% fedezet állományuk, vagyis további hiteleseket kellene azonnali fizetésre kényszeríteniük. Gondolom erről nem beszélnek Zeitgeißst-ben, pedig ez a nagy büdös helyzet.

    A non-profit bank annyiban segítene a helyzeten, hogy nem állna fenn a "nyereség-kényszer", vagyis a kamatnak csak annyinak kellene lennie, amennyit a bebukott hiteleken veszít a bank. Ha a hitel/biztosíték arányt maximalizálnák kb 50%-ban, akkor durván nem kellene kamatot fizetni. Persze felhozhatnánk, hogy "de az infláció" - csakhogy ez esetben inflációra se nagyon lenne szükség...
    A világ jelenlegi gyásza az, hogy a világ nagy részén jelzálog van, a bankok részéről, és a bankok ugyanolyan profitot szeretnének hozni, mint egy valós, termelő vállalkozás. Csakhogy ez lehetetlen, mivel a hitelek jelentős részét olyan dolgokra adták, amely nem termel profitot, esetleg stabilan veszteséget termel (lakás, autó, fogyasztási cikkek). Ezt nem tudják kompenzálni a termelő cégek, mert ha ők mondjuk termelnek évi 10% profitot, akkor már a bankoknál is évi 10% profit lesz az elvárt, de a fentebbiek miatt ez eleve kizárt.
  • Komolytalan #45
    "Azok a tudósok, akik a mostani "találmányokon" dolgoznak általában 2 csoportra oszthatóak. Egyik csoport az, amelyik azért csinálja mert ez az élete. Ezektől származnak az ötletek, az újítások. A másik csoport az, amelyik az előbbi eszén és a piacgazdaságon élősködik. Tőlük sohasem származik semmi jó."
    Ez így magyar népmesékbe elmegy, de a realitása nulla. Most nézd meg csak mondjuk az elmúlt 20 évet, hogy miket találtak fel, illetve milyen találmányokat tökéletesítettek olyan szintre, hogy megfizethető, tömegtermék legyen belőle, és látni fogod hogy kb 0 lelkesedésből dolgozó tudós vett ebben részt. Genetika, hibrid autó, nagy kapacitású aksik, ledes világítás, egyre fejlettebb megújuló energia használat - ezekből mire piaci termék lett, ahhoz mindenképpen kellett egy nagy kalap pénz. Egyszerűen túl bonyolultak a dolgok, és túl drága eszközök kellene a kísérletekhez, prototípusok előállításához ahhoz, hogy otthon a garázsban meg lehessen ezt csinálni.

    "Szerintem tök jó lenne, egy olyan világ, ahol az orvos azért lenne orvos, mert gyógyítani akar, nme pedig a hálapénz miatt."
    Ilyen van, csak kicsit nyugatabbra kell menni. Persze ingyen ott sem dolgoznak, de nincs szükség hálapénzre, mert eleve magas a fizetésük.

    "A mérnök azért lenne mérnök mert jobbat, szebbet és tartósabbat, maradandóbbat akar alkotni, nem pedig azért, hogy levadássza valami fejvadászcég, zsíros állásokat ajánlva."
    Egy mérnök ma már semmit sem tud megtervezni. Mondjuk egy autóipari mérnök 1-2 év alatt megtervez egy felfüggesztés alkatrészt. És annyi. Ahogy a polihisztorok kihaltak a XIX. század végére, úgy az egyéni, garázsban született találmányok is kihaltak a XX. század végére.
  • gforce9 #44
    Még egy apróság, nem nekem írtad, de ha nem baj reagálok rá:

    "Ez így nem igaz. Neki lesz rá fedezete, amely jellemzően a te tulajdonod. Vagyis ezek alapján nem a tiéd, hanem a banké.
    Az persze disznóság, hogy a bank tulajdonosának ezt a pénzt nem kell birtokolnia, amit neked kölcsönad. Viszont ha a bank "non-profit" lenne, akkor ez az irritáció megszűnne, és rájönnél, hogy jó dolog az, hogy nem 50 évesen lesz lakásod, hanem 25..."

    Attól, hogy egy bank nem résztartalékos, hanem 100% tartalékosként működik, még nem válik nonprofittá. Hiszen akkor is ott van az a nyereség, ami a betétek és a hitelek kamatkülönbségéből ered. Viszont a felvázolt esetben nem tudna pénzt nyomni a gazdaságba csak azért mert az embereknek szükségük van a hitelre. Valóban az elején ez fura lenne, de tisztességesebb. Nem kellene megengedni, hogy valaki csak azért kereshessen pénz, mert a másiknak nincs pénze. Szerintem ez nagyon groteszk.

  • gforce9 #43
    Azok a tudósok, akik a mostani "találmányokon" dolgoznak általában 2 csoportra oszthatóak. Egyik csoport az, amelyik azért csinálja mert ez az élete. Ezektől származnak az ötletek, az újítások. A másik csoport az, amelyik az előbbi eszén és a piacgazdaságon élősködik. Tőlük sohasem származik semmi jó. Abban maximálisan igazad van, hogy a jelenlegi pénzügyi-gazdasági rendszer keretein belül máshogy nem képzelhető el a kutatás, de pont arról próbálunk beszélni, hogy nem feltétlenül csak ez az alternatíva áll előttünk. Az egy más kérdés, hogy annyira belénk van már ez nevelve, hogy nem is tud már sokónk máshogy gondolkodni gyökeresen, de nem jelenti azt, hogy ne lehetne máshogy gondolkodni. Ki kell lépni az évszázados-évezredes történelem bűvköréből, és végre tanulni is belőle. Azzal hogy ismételjük a történelmet, nme leszünk boldogabbak. Sőt ahogy körülnéz maga körül az emeber, egyre boldogtalanabb mindenki. (nyilván a rózsadombon ez nem igaz, de ugye nem is ott él a többség). Szóval amit mondasz az jogos, ezen rendszeren belül, de enm feltétlenül jelenti azt, hogy ne lehetne alternatíva. Szerintem tök jó lenne, egy olyan világ, ahol az orvos azért lenne orvos, mert gyógyítani akar, nme pedig a hálapénz miatt. A mérnök azért lenne mérnök mert jobbat, szebbet és tartósabbat, maradandóbbat akar alkotni, nem pedig azért, hogy levadássza valami fejvadászcég, zsíros állásokat ajánlva. Tudom, te szemedben ez utópista gondolat. Az enyémben egy alternatíva.
  • Komolytalan #42
    Ez a hozzászólás nem üti meg a színvonalat, amire érdemes válaszolni.
  • Komolytalan #41
    "Azonban a rendszer túl van pörgetve, és túl sok fedezet nélküli, nem létező pénz forog a bankok között."
    Hát igen, sajna a bankok célja is a profittermelés (ami egy alapvető hiba a rendszerben). Gond, hogy olyankor is adnak hitelt, amikor nem kéne. Pl. a lakáshitelezés az kifejezetten ez a kategória volt.

    "A baj ott van, hogy a banknak nem kell fedezet egy bizonyos határig ahhoz, hogy kölcsönt adjon neked. Olyan ez, mint ha én azt mondanám, hogy van ezer forintom, de kölcsön adok neked tízezret, mert jogot kaptam rá hogy megtegyem."
    Ez így nem igaz. Neki lesz rá fedezete, amely jellemzően a te tulajdonod. Vagyis ezek alapján nem a tiéd, hanem a banké.
    Az persze disznóság, hogy a bank tulajdonosának ezt a pénzt nem kell birtokolnia, amit neked kölcsönad. Viszont ha a bank "non-profit" lenne, akkor ez az irritáció megszűnne, és rájönnél, hogy jó dolog az, hogy nem 50 évesen lesz lakásod, hanem 25...

    "Jelenleg ez a pénzrendszer, a hatalom. Ha ez megváltozik, akkor a világ is nagyot fordul."
    Csak sajna a világ a bankok kezében van. Durva, de Magyarországon is ha van mondjuk egy 1 milliárdos árbevételű céged, akkor esélyes, hogy közel 100%-ban jelzálog terheli minden tulajdonodat. És a durva, hogy ez jó. Mivel ha van 1 milliárd értékű céged, amely termel mondjuk 10% nyereséget, akkor évente 100 millió Ft-ot kellene befektetned. De ha van egy lehetőség, és szükséged van még 1 milliárdra, akkor megveheted azt, ha hitelt veszel fel. Igaz nem lesz azonnal a tiéd, de ha továbbra is fenn tudod tartani a 10%-os nyereséget (a második milliárdra is), akkor hiába hogy 1 helyett mondjuk 1.2-t fizetsz vissza, mégsem 10, hanem 6 év múlva lesz megduplázva a céged vagyona.
  • Komolytalan #40
    "Maguk a találmányok nem a pénzhajhászás miatt születtek általában."
    Valójában de:-) Egy-egy jó ötlet, meg apró találmány megszülethet lelkesedésből, de a mai kutatások már marha sokba kerülnek.

    "Ez bárki megfigyelheti egy 20 évvel ezelőtti termék tovább bírja mint egy mostani. És miért?"
    Jobban megéri olyan terméket eladni, amely gari idő után tönkremegy, mint amelyik 20 évig bírja. Ilyen ez a kapitalizmus... Mondhatjuk hogy ez nem jó, de ezek a p.csa sokat termelő cégek finanszírozzák meg a további kutatásokat.
  • sanyicks #39
    A jólét a fejlődés mozgatórugója, tök mindegy hogy éppen minek hívják. Dzsídípí nélkül is lenne fejlődés ugyanúgy. A rohamos fejlődés kezdete pedig a gőzgép feltalálásánál kezdődött, és megugrott a XX század elején az olaj kihasználásával, hitel pedig már jóval előbb volt, mégsem történt semmi. A közgazdászok szeretik a vallásukat mindenhatónak beállítani, hogy nélkülük még a fán lógnánk persze hiszen érdekük hogy minden maradjon ahogy most, de nagyon nem igaz. Konkrét technológiáknak köszönhetjük a fejlődést, nem a gazdaságnak.
    Jelenleg pl a gazdasági rendszer főként csak visszafog, lásd a nagy gazdasági szereplők által mozgatott bábok (politikusok), és a különböző lobbik (pl energialobbi) amik minden alternatívát meggátolnak a fejlődésben, válság, korrupció.
További bejegyzések a fórumban...