Gyurkity Péter
Jövőre indul itthon a mobilos fizetés
Az egyesületbe tömörült itthoni szereplők ígérete szerint már 2012-ben széles körben elérhetővé válik az NFC technológia, vagyis a mobiltelefonnal történő fizetések rendszere, amelynek révén hazánkban - amennyiben valóban sikerül tartani a most felvázolt menetrendet - Európában az elsők között valósulhat meg az egységes platform. A résztvevők optimisták, dacára annak, hogy a szükséges eszközök beszerzésével egy időben a vásárlói szokásokat is meg kell majd változtatni, erre azonban valós esély kínálkozik, lévén hogy számos egyéb funkciót is a mobiltelefonokba tudunk majd integrálni. Nagyjából egy évünk van arra, hogy mindezt a hétköznapokban is viszontlássuk.
A Mobil Tárca Egyesület hétfőn tartott sajtótájékoztatóján hallhattuk az erről szóló információkat, ahol többek között elhangzott, hogy egyszerre több megoldáson is dolgoznak a társult cégek. Az NFC széleskörű támogatását és alkalmazását a mobilszolgáltatók (T-Mobile, Vodafone és Telenor) elsődlegesnek tartják, míg a velük szintén partnerként együttműködő Mastercard és OTP ezalatt igyekszik olyan hasonló megoldásokat kialakítani, amelyek üzemeltetéséhez nincs feltétlenül szükség a szolgáltatók jelenlétére. A cél azonban közös: létrehozni azt az egységes platformot, a szolgáltatásminimumok keretrendszerét, amelyre építve könnyen és egyszerűen lehet mindenki számára elérhetővé tenni a technológiát, hogy 2012-től már a nagy többség élhessen ezzel a lehetőséggel.
A résztvevők éppen ezt, vagyis az együttműködés fontosságát emelték ki, amire példaként a mobilos parkolást hozták fel - ez szintén a három szolgáltató 2009-es összefogását követően indult gyors növekedésnek, két és fél év alatt pedig sikerült megtízszerezni az ügyfelek számát, ami mindenképpen óriási eredmény. Az NFC esetében két eltérő vonalon kell majd biztosítani a feltételeket, hiszen egyrészt szükség van a technológiát támogató mobiltelefonokra (itt a szolgáltatók felelőssége a vásárlók figyelmének felkeltése és a potenciális előnyök kihangsúlyozása a készülékek beszerzésekor), ezzel párhuzamosan azonban szükség van az elfogadóhelyek kiépítésére és azok számának gyors növelésére is, ahol már a többiek (OTP, Mastercard, SzuperShop) szerepe értékelődik fel. Nyilván nem szeretne kimaradni a játszmából a jövőre a szegmensbe belépő Tesco Mobile sem, amely saját kártyapontos rendszerét emelhetné át a mobiltelefonokra.
Nehéz időszak vár a szövetségekre, hiszen az NFC tulajdonképpen még mindig gyerekcipőben jár, a viszonylag korai amerikai rajtot egyelőre nem követte több hasonló lépés. Európában továbbra is hiányoznak az egyes országok egységes platformjai (éppen ennek kidolgozására jött létre a Mobil Tárca is), a Google pedig kénytelen megbirkózni az első periódus nehézségeivel. Dacára annak, hogy olyan neves partnerekre tett szert, mint amilyen a Mastercard (bár Észak-Amerikában a Visa jóval nevesebb és elterjedtebbnek számít) és a Citigroup, a technológiát támogató készülékek és elfogadóhelyek kis száma komoly korlátokat állít a remélt robbanás elé. A szoftveres oldalon ugyan már az Android 2.3 óta megoldott a támogatás, a Google Wallet rövidke listáján azonban a szeptember végi rajtot követően is egyedül a Sprint szolgáltató és a Google sajátjaként megjelent Nexus S 4G okostelefon szerepelt, elfogadóhelyek pedig kizárólag New York és San Francisco környékén találhatók.
Mindez jól mutatja, hogy még ezen óriáscégeknek is óvatosan kell eljárniuk egy ilyen vadonatúj, a többség számára meglehetősen szokatlan megoldás meghonosításában, egy esetleges malőr pedig könnyen nagy pofára esést eredményezhet - még akkor is, ha az érintettek szövetkeznek ennek, valamint a piac fragmentálódásának elkerülésére. Az sem ad okot a túlzott reménykedésre, hogy a vártnál sokkal lassabban terjed a technológia, amint arra július végi hosszabb cikkünkben is rámutattunk. A Gartner ugyan idén világszerte 86 milliárd dolláros bevételt vár ezen mobilos fizetési rendszerekből, ami több mint 60 százalékos növekedést jelentene a tavalyi eredményhez képest, ezt még mindig egy viszonylag szűk réteg generálja: 100 millióról alig 140 millió főre nő idén az ügyfelek száma, ami már inkább csalódást jelent.
Ami mégis bizakodásra készteti a résztvevőket, az a felhasználási lehetőségek kibővítése, amivel egyértelműen közelebb vihetik a platformot az átlagfelhasználókhoz, kifejezetten az ő igényeikre szabva azt. Amint azt a sajtótájékoztatón is leszögezték, itt nem kizárólag mobilos fizetési opciókról van szó, hanem számos egyéb szolgáltatásról, amelyeket most is nap mint nap igénybe veszünk, csak éppen különböző műanyag kártyák révén. Felmerül a különböző kártyapontos rendszerek integrálása, vagyis kártya helyett mobiltelefonunk chipjén tárolnánk a különböző áruházláncoknál nyilvántartott pontjainkat, de ugyanígy elérhetővé válhat a BKV-jegyvásárlás, a kuponozás, a különböző automaták gyors és kényelmes használata (amely egyúttal persze a bankoknak is lehetővé tenné befolyásuk kiterjesztését erre a területre), vagy éppen jelenlétünk visszaigazolása, a biztonságos bejelentkezés különböző platformokba, illetve az információ- és adatcsere.
Amint azt említettük, nem kizárólag a mobiltelefonok bevonására épülő megoldásokon dolgoznak a résztvevők, erre pedig kitűnő példa az OTP PayPass, amely jelenleg is elérhető. Ez tulajdonképpen egy érintés nélküli bankkártya, amely az NFC elvén működik, ugyanúgy lehetővé téve a gyors fizetést, ennek új változata pedig a PayPass matrica, amely leggyakrabban az ügyfelek mobiltelefonjának hátoldalán kap majd helyet. A bank szerint azonban nem egy rivális rendszer kiépítéséről van szó, ez itthon sokak számára csak az első lépést jelenti majd a valódi mobilos fizetés felé, ezt követheti majd az összefogás eredményeként kialakuló egységes NFC szabvány (persze ha annyira biztosak lennének a bűvös 2012-es határidő megvalósulásában, nyilván nem fordítanának ennyi energiát saját, átmenetinek is felfogható megoldásuk elterjesztésére). Itt már sokkal jobban állnak az elfogadóhelyekkel, ezres nagyságrendről beszélhetünk, ami idén tovább bővül majd, és természetesen nincs szükség NFC-s mobilokra sem.
Az optimista nyilatkozatok és ígéretek ellenére életszerűbbnek, józanabbnak tűnik a Gartner becslése, amelyben 2015-re, vagy még ködösebben fogalmazva az évtized közepére teszik az NFC valódi elterjedését, a fordulópont bekövetkeztét. Ehhez ugyanis mindenképpen szükség lesz az új mobiltelefonok (okostelefonok) további térhódítására, az elfogadóhelyek kialakítására, valamint a ma még többnyire hiányzó szabványok kidolgozására. Kísérleti alkalmazásból nincs hiány (a Vodafone is ezzel próbálkozott a Szigeten), ám még több munka kell ahhoz, hogy jövőre a mostaninál sokkal több konkrétumot is megismerjünk a technológia bevezetésével kapcsolatban.
A Mobil Tárca Egyesület hétfőn tartott sajtótájékoztatóján hallhattuk az erről szóló információkat, ahol többek között elhangzott, hogy egyszerre több megoldáson is dolgoznak a társult cégek. Az NFC széleskörű támogatását és alkalmazását a mobilszolgáltatók (T-Mobile, Vodafone és Telenor) elsődlegesnek tartják, míg a velük szintén partnerként együttműködő Mastercard és OTP ezalatt igyekszik olyan hasonló megoldásokat kialakítani, amelyek üzemeltetéséhez nincs feltétlenül szükség a szolgáltatók jelenlétére. A cél azonban közös: létrehozni azt az egységes platformot, a szolgáltatásminimumok keretrendszerét, amelyre építve könnyen és egyszerűen lehet mindenki számára elérhetővé tenni a technológiát, hogy 2012-től már a nagy többség élhessen ezzel a lehetőséggel.
A résztvevők éppen ezt, vagyis az együttműködés fontosságát emelték ki, amire példaként a mobilos parkolást hozták fel - ez szintén a három szolgáltató 2009-es összefogását követően indult gyors növekedésnek, két és fél év alatt pedig sikerült megtízszerezni az ügyfelek számát, ami mindenképpen óriási eredmény. Az NFC esetében két eltérő vonalon kell majd biztosítani a feltételeket, hiszen egyrészt szükség van a technológiát támogató mobiltelefonokra (itt a szolgáltatók felelőssége a vásárlók figyelmének felkeltése és a potenciális előnyök kihangsúlyozása a készülékek beszerzésekor), ezzel párhuzamosan azonban szükség van az elfogadóhelyek kiépítésére és azok számának gyors növelésére is, ahol már a többiek (OTP, Mastercard, SzuperShop) szerepe értékelődik fel. Nyilván nem szeretne kimaradni a játszmából a jövőre a szegmensbe belépő Tesco Mobile sem, amely saját kártyapontos rendszerét emelhetné át a mobiltelefonokra.
Nehéz időszak vár a szövetségekre, hiszen az NFC tulajdonképpen még mindig gyerekcipőben jár, a viszonylag korai amerikai rajtot egyelőre nem követte több hasonló lépés. Európában továbbra is hiányoznak az egyes országok egységes platformjai (éppen ennek kidolgozására jött létre a Mobil Tárca is), a Google pedig kénytelen megbirkózni az első periódus nehézségeivel. Dacára annak, hogy olyan neves partnerekre tett szert, mint amilyen a Mastercard (bár Észak-Amerikában a Visa jóval nevesebb és elterjedtebbnek számít) és a Citigroup, a technológiát támogató készülékek és elfogadóhelyek kis száma komoly korlátokat állít a remélt robbanás elé. A szoftveres oldalon ugyan már az Android 2.3 óta megoldott a támogatás, a Google Wallet rövidke listáján azonban a szeptember végi rajtot követően is egyedül a Sprint szolgáltató és a Google sajátjaként megjelent Nexus S 4G okostelefon szerepelt, elfogadóhelyek pedig kizárólag New York és San Francisco környékén találhatók.
Mindez jól mutatja, hogy még ezen óriáscégeknek is óvatosan kell eljárniuk egy ilyen vadonatúj, a többség számára meglehetősen szokatlan megoldás meghonosításában, egy esetleges malőr pedig könnyen nagy pofára esést eredményezhet - még akkor is, ha az érintettek szövetkeznek ennek, valamint a piac fragmentálódásának elkerülésére. Az sem ad okot a túlzott reménykedésre, hogy a vártnál sokkal lassabban terjed a technológia, amint arra július végi hosszabb cikkünkben is rámutattunk. A Gartner ugyan idén világszerte 86 milliárd dolláros bevételt vár ezen mobilos fizetési rendszerekből, ami több mint 60 százalékos növekedést jelentene a tavalyi eredményhez képest, ezt még mindig egy viszonylag szűk réteg generálja: 100 millióról alig 140 millió főre nő idén az ügyfelek száma, ami már inkább csalódást jelent.
Ami mégis bizakodásra készteti a résztvevőket, az a felhasználási lehetőségek kibővítése, amivel egyértelműen közelebb vihetik a platformot az átlagfelhasználókhoz, kifejezetten az ő igényeikre szabva azt. Amint azt a sajtótájékoztatón is leszögezték, itt nem kizárólag mobilos fizetési opciókról van szó, hanem számos egyéb szolgáltatásról, amelyeket most is nap mint nap igénybe veszünk, csak éppen különböző műanyag kártyák révén. Felmerül a különböző kártyapontos rendszerek integrálása, vagyis kártya helyett mobiltelefonunk chipjén tárolnánk a különböző áruházláncoknál nyilvántartott pontjainkat, de ugyanígy elérhetővé válhat a BKV-jegyvásárlás, a kuponozás, a különböző automaták gyors és kényelmes használata (amely egyúttal persze a bankoknak is lehetővé tenné befolyásuk kiterjesztését erre a területre), vagy éppen jelenlétünk visszaigazolása, a biztonságos bejelentkezés különböző platformokba, illetve az információ- és adatcsere.
Amint azt említettük, nem kizárólag a mobiltelefonok bevonására épülő megoldásokon dolgoznak a résztvevők, erre pedig kitűnő példa az OTP PayPass, amely jelenleg is elérhető. Ez tulajdonképpen egy érintés nélküli bankkártya, amely az NFC elvén működik, ugyanúgy lehetővé téve a gyors fizetést, ennek új változata pedig a PayPass matrica, amely leggyakrabban az ügyfelek mobiltelefonjának hátoldalán kap majd helyet. A bank szerint azonban nem egy rivális rendszer kiépítéséről van szó, ez itthon sokak számára csak az első lépést jelenti majd a valódi mobilos fizetés felé, ezt követheti majd az összefogás eredményeként kialakuló egységes NFC szabvány (persze ha annyira biztosak lennének a bűvös 2012-es határidő megvalósulásában, nyilván nem fordítanának ennyi energiát saját, átmenetinek is felfogható megoldásuk elterjesztésére). Itt már sokkal jobban állnak az elfogadóhelyekkel, ezres nagyságrendről beszélhetünk, ami idén tovább bővül majd, és természetesen nincs szükség NFC-s mobilokra sem.
Az optimista nyilatkozatok és ígéretek ellenére életszerűbbnek, józanabbnak tűnik a Gartner becslése, amelyben 2015-re, vagy még ködösebben fogalmazva az évtized közepére teszik az NFC valódi elterjedését, a fordulópont bekövetkeztét. Ehhez ugyanis mindenképpen szükség lesz az új mobiltelefonok (okostelefonok) további térhódítására, az elfogadóhelyek kialakítására, valamint a ma még többnyire hiányzó szabványok kidolgozására. Kísérleti alkalmazásból nincs hiány (a Vodafone is ezzel próbálkozott a Szigeten), ám még több munka kell ahhoz, hogy jövőre a mostaninál sokkal több konkrétumot is megismerjünk a technológia bevezetésével kapcsolatban.