Gyurkity Péter
A vártnál lassabban terjed a mobilos fizetés
Jóllehet a mobilfizetési rendszerekből származó bevétel csaknem megduplázódik idén, a felhasználói bázis egyelőre nem növekszik hasonló ütemben. Nagy a különbség a fejlett és a fejlődő országok között, a vásárlói szokások és beszerzett készülékek eltérőek, és a jelek szerint a szolgáltatók sem kapkodnak az új megoldás iránt, így jó időbe telik majd, míg sor kerül az igazi áttörésre.
Ez azonban nem igazán elkerülhető, és az idők szavára (az olyan naggyá vált, ám továbbra is kísérletező kedvű riválisok mellett, mint a Google és az Apple) még az asztali operációs rendszerek piacát uraló Microsoftnak is hallgatnia kell, hiszen a Windows bizonyos szempontból már a múlt, nem véletlenül koncentrálnak az Xbox Live és a Kinect platformra.
A Gartner arra mutatott rá most elkészült felmérésében, hogy idén saját adataik szerint világszerte mintegy 86 milliárd dollár bevétel származik majd ezen fizetési rendszerekből, amelyek az internet, valamint az azon jelenlévő okostelefonok elterjedtségére építenek. Ez több mint kétharmadnyi növekedést jelent 2010-hez képest, amikor is 49 milliárdnál akadt ki a mutató, vagyis a bővülés jól látható. Ezt a folyamatot azonban némileg beárnyékolja, hogy továbbra is egy viszonylag szűk réteg generálja a forgalmat, 102 millióról alig 141 millió főre bővült a tranzakciókat lebonyolító felhasználók száma, ami jóval kisebb arányú terjedést, és egyértelmű csalódást jelent a korábbi előrejelzésekhez képest.
A növekedés különösen a fejlődő régiókban marad el a várt szinttől, bár itt is egyre több kedvező körülmény segíti azt. Sikertörténetekre is akad példa, ám egy kenyai, vagy fülöp-szigeteki áttörés nem alkalmazható egyéb országokban, szinte mindegyik szereplőnek megvannak a maga jellemzői, sajátosságai, így egyelőre nincs univerzális megoldás a kezünkben. Ez különösen a szolgáltatóknak okoz fejtörést, akiknek sok helyen alkalmazkodniuk kell ezen körülményekhez, márpedig a mobilfizetési rendszerek elterjedése egyben azt is jelentené, hogy a sok helyen elérhetetlennek tűnő banki szolgáltatásokat kiválthatnák, illetve megkerülhetnék a hordozható készülékekkel, és ez nyilván elsősorban a kevésbé fejlett államokban jelentene egy további pluszt.
Számítások szerint a bolygó mintegy 7 milliárd lakójából 5 milliárd rendelkezik immár mobiltelefonnal, jellemző adat azonban, hogy nagyjából 1,7 milliárd, alacsony jövedelemmel bíró személy nem rendelkezik saját bankszámlával. Ezen tudnának segíteni az új fizetési platformok, ám a fejlődő régiókban továbbra is túlnyomórészt alapvető feladatokra, a kártyás modellek feltöltésére (32 százalék), illetve egyszerű átutalásokra (54 százalék) használják a meglévő megoldásokat. Ide sorolják hazánkat is, pontosabban Kelet-Európát, a Közép-Kelettel és Afrikával együtt, kiemelve, hogy a banki szolgáltatások viszonylagos gyengesége, valamint a mobil eszközök elterjedtsége egy jóval gyorsabb és átfogóbb növekedés alapjait teremthetné meg.
Miközben a fejlett országokban néhány jól ismert név már az NFC széleskörű alkalmazásának gondolatával játszik - lásd Google Wallet, illetve az Apple iPhone 5, amely állítólag szintén támogatja majd a technológiát -, hajlamosak elfeledkezni egy ilyen rendszer kiépítésének és mindennapi alkalmazásának bonyolultságáról, márpedig ez a piackutató cég szerint azt eredményezheti, hogy akár 4 évet is várhatunk az NFC valódi térhódításának megindulására. Más régiókban marad az SMS, amely bevált és olcsó megoldásnak számít, annál is inkább, mert ez még a hagyományos, egyszerűbb mobiltelefonokon is elérhető, és nyilván (különösen a kevésbé fejlett területeken) nem rohangál mindenki okostelefonnal a zsebében.
Nem véletlen, hogy nincs hiány a hibrid megoldásokkal kísérletező cégekből, amilyen például a Boku. A hazánkban is elérhető szolgáltatás a havi számlához kötve jelenik meg kiadásaink között, vagyis amennyiben az ezt támogató online platformokban költekezünk, a saját szolgáltatónk által kirótt havi összeget növeljük, amely némi könnyebbséget jelent azok számára, akik nem rendelkeznek okostelefonnal (és a még nem igazán létező, első lépéseiket megtevő fizetési rendszerekkel). Hiába tehát a nagyok erőlködése, még nem érkezett el a nagy áttörés, nem beszélve arról, hogy ehhez a vásárlói szokásoknak is meg kellene változnia, sokakat meg kellene ugyanis győzni arról, hogy a mobiltelefonon keresztül lebonyolított tranzakciók legalább olyan kényelmesek és biztonságosak, mint ahogy azt a bankkártyáknál megszokták.
Kétségtelen azonban, hogy az úgynevezett appstore-ok már most hatalmas sikereket értek el, az Apple berobbantotta a köztudatba a megoldást, a többiek pedig szinte mindenhol elérhetővé tették saját változataikat. Ebből az Amazon és az eBay sem szeretne kimaradni, ennek is köszönhető, hogy a különböző termékvásárlások az észak-amerikai mobilfizetési forgalom 90 százalékát tehetik majd ki idén, míg Nyugat-Európában ez 77 százaléknál tetőzhet. A különbség tehát nagyon is jól látható a többi régióhoz képest, pláne hogy ha az okostelefonok piacát vesszük alapul: az Apple által a második negyedévben értékesített 20 millió iPhone 4 csaknem egyharmada, 5,9 millió az USA-ban talált gazdára (az AT&T és a Verizon saját jelentéséből kiindulva), miközben a készülék immár 113 országban kapható.
A változó idők szavára a Microsoftnak is hallgatnia kell, erre jól mutat rá a most közzétett legújabb negyedéves összegzés. Az még hagyján, hogy a bevétel megoszlása terén a Windows és Windows Live részleg immár kénytelen beérni a második hellyel a vállalati szféra mögött, ehhez azonban a PC szegmens újabb stagnálása, illetve visszaesése társult, ami egy átfogóbb folyamatra világít rá (globálisan alig 2 százalékkal bővült a piac, miközben az Egyesült Államokban 5 százalékkal estek vissza az eladások). A Windows 7 ugyan jól teljesít, több mint 400 millió licencet adtak el, ám ez főként a Vista bukásának köszönhető, valamint annak, hogy lassan beindul a vállalati szegmens lassú, körülményes generációváltása (még az XP-ről).
A cég helyzetével és jövőjével kapcsolatban több kérdés is felmerül. Egyrést a forgalom súlypontja egyre inkább a fejlődő régiókra helyeződik át, ahol a kalózszoftverek aránya még mindig nagyon magas, a cégek ha már a Windows 7 mellett döntenek, akkor maradnak is mellette még legalább 4 évig (jóllehet máris jön a Windows 8), a mobil eszközök világszerte gyorsan terjednek (emiatt is jelenik meg az ARM processzorok támogatása a következő verzióban), a felhőszolgáltatások előretörése révén pedig megkérdőjeleződhet több hagyományos szoftvercsomag életképessége. Ennek tudható be, hogy az Xbox Live platformot egy univerzális ökoszisztémává szeretnék átalakítani, amely az asztali és mobil PC-től kezdve a telefonokon át a legkisebb hordozható eszközig jelen lenne, egybekötve mindezt a Kinect mozgásérzékelő vezérlővel (és így a webkamerával), amely kifejezetten jól mutatkozott be.
Hazánkban sem tétlenkednek a nagyok, tegnap alakította meg a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone három piacvezető szolgáltatóval - MasterCard, OTP Bank és SuperShop - karöltve a Magyar Mobil Tárca Egyesületet. Ennek célja, hogy a mobil NFC alapú szolgáltatásokhoz kialakítsa és ajánlás szinten megfogalmazza a szükséges technológiai sztenderdeket, ajánlásokat tegyen a sikeres szolgáltatás bevezetésekhez biztosítsa a szolgáltatáshoz való szabad csatlakozást a partnerek részére, valamint elvégezze a szükséges oktatást. A cégek reményei szerint Magyarországon az elsők között indulhatnak el mobil NFC alapú szolgáltatások Európában. Az előzetesen megfogalmazott tervekben már 2011-ben elindított kísérleti alkalmazások és 2012-ben induló kereskedelmi szolgáltatások szerepelnek.
Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy az eltérő régiók katyvaszából mikorra válik majd az NFC és társai számára is kényelmes bázis, bár a Gartner valószínűleg helyesen véli mindezt az évtized közepére megvalósíthatónak. A Microsoft példája jól mutatja, hogy a hagyományos asztali PC a vásárlók fantáziájában már át is adta helyét az új slágertermékeknek, erre a folyamatra építve pedig (a meglévő nagyok mellett) új nevek bukkanhatnak fel a semmiből - talán 2015-ig sem kell várnunk, hogy a kép letisztuljon.
Ez azonban nem igazán elkerülhető, és az idők szavára (az olyan naggyá vált, ám továbbra is kísérletező kedvű riválisok mellett, mint a Google és az Apple) még az asztali operációs rendszerek piacát uraló Microsoftnak is hallgatnia kell, hiszen a Windows bizonyos szempontból már a múlt, nem véletlenül koncentrálnak az Xbox Live és a Kinect platformra.
A Gartner arra mutatott rá most elkészült felmérésében, hogy idén saját adataik szerint világszerte mintegy 86 milliárd dollár bevétel származik majd ezen fizetési rendszerekből, amelyek az internet, valamint az azon jelenlévő okostelefonok elterjedtségére építenek. Ez több mint kétharmadnyi növekedést jelent 2010-hez képest, amikor is 49 milliárdnál akadt ki a mutató, vagyis a bővülés jól látható. Ezt a folyamatot azonban némileg beárnyékolja, hogy továbbra is egy viszonylag szűk réteg generálja a forgalmat, 102 millióról alig 141 millió főre bővült a tranzakciókat lebonyolító felhasználók száma, ami jóval kisebb arányú terjedést, és egyértelmű csalódást jelent a korábbi előrejelzésekhez képest.
A növekedés különösen a fejlődő régiókban marad el a várt szinttől, bár itt is egyre több kedvező körülmény segíti azt. Sikertörténetekre is akad példa, ám egy kenyai, vagy fülöp-szigeteki áttörés nem alkalmazható egyéb országokban, szinte mindegyik szereplőnek megvannak a maga jellemzői, sajátosságai, így egyelőre nincs univerzális megoldás a kezünkben. Ez különösen a szolgáltatóknak okoz fejtörést, akiknek sok helyen alkalmazkodniuk kell ezen körülményekhez, márpedig a mobilfizetési rendszerek elterjedése egyben azt is jelentené, hogy a sok helyen elérhetetlennek tűnő banki szolgáltatásokat kiválthatnák, illetve megkerülhetnék a hordozható készülékekkel, és ez nyilván elsősorban a kevésbé fejlett államokban jelentene egy további pluszt.
Számítások szerint a bolygó mintegy 7 milliárd lakójából 5 milliárd rendelkezik immár mobiltelefonnal, jellemző adat azonban, hogy nagyjából 1,7 milliárd, alacsony jövedelemmel bíró személy nem rendelkezik saját bankszámlával. Ezen tudnának segíteni az új fizetési platformok, ám a fejlődő régiókban továbbra is túlnyomórészt alapvető feladatokra, a kártyás modellek feltöltésére (32 százalék), illetve egyszerű átutalásokra (54 százalék) használják a meglévő megoldásokat. Ide sorolják hazánkat is, pontosabban Kelet-Európát, a Közép-Kelettel és Afrikával együtt, kiemelve, hogy a banki szolgáltatások viszonylagos gyengesége, valamint a mobil eszközök elterjedtsége egy jóval gyorsabb és átfogóbb növekedés alapjait teremthetné meg.
Miközben a fejlett országokban néhány jól ismert név már az NFC széleskörű alkalmazásának gondolatával játszik - lásd Google Wallet, illetve az Apple iPhone 5, amely állítólag szintén támogatja majd a technológiát -, hajlamosak elfeledkezni egy ilyen rendszer kiépítésének és mindennapi alkalmazásának bonyolultságáról, márpedig ez a piackutató cég szerint azt eredményezheti, hogy akár 4 évet is várhatunk az NFC valódi térhódításának megindulására. Más régiókban marad az SMS, amely bevált és olcsó megoldásnak számít, annál is inkább, mert ez még a hagyományos, egyszerűbb mobiltelefonokon is elérhető, és nyilván (különösen a kevésbé fejlett területeken) nem rohangál mindenki okostelefonnal a zsebében.
Nem véletlen, hogy nincs hiány a hibrid megoldásokkal kísérletező cégekből, amilyen például a Boku. A hazánkban is elérhető szolgáltatás a havi számlához kötve jelenik meg kiadásaink között, vagyis amennyiben az ezt támogató online platformokban költekezünk, a saját szolgáltatónk által kirótt havi összeget növeljük, amely némi könnyebbséget jelent azok számára, akik nem rendelkeznek okostelefonnal (és a még nem igazán létező, első lépéseiket megtevő fizetési rendszerekkel). Hiába tehát a nagyok erőlködése, még nem érkezett el a nagy áttörés, nem beszélve arról, hogy ehhez a vásárlói szokásoknak is meg kellene változnia, sokakat meg kellene ugyanis győzni arról, hogy a mobiltelefonon keresztül lebonyolított tranzakciók legalább olyan kényelmesek és biztonságosak, mint ahogy azt a bankkártyáknál megszokták.
Kétségtelen azonban, hogy az úgynevezett appstore-ok már most hatalmas sikereket értek el, az Apple berobbantotta a köztudatba a megoldást, a többiek pedig szinte mindenhol elérhetővé tették saját változataikat. Ebből az Amazon és az eBay sem szeretne kimaradni, ennek is köszönhető, hogy a különböző termékvásárlások az észak-amerikai mobilfizetési forgalom 90 százalékát tehetik majd ki idén, míg Nyugat-Európában ez 77 százaléknál tetőzhet. A különbség tehát nagyon is jól látható a többi régióhoz képest, pláne hogy ha az okostelefonok piacát vesszük alapul: az Apple által a második negyedévben értékesített 20 millió iPhone 4 csaknem egyharmada, 5,9 millió az USA-ban talált gazdára (az AT&T és a Verizon saját jelentéséből kiindulva), miközben a készülék immár 113 országban kapható.
A változó idők szavára a Microsoftnak is hallgatnia kell, erre jól mutat rá a most közzétett legújabb negyedéves összegzés. Az még hagyján, hogy a bevétel megoszlása terén a Windows és Windows Live részleg immár kénytelen beérni a második hellyel a vállalati szféra mögött, ehhez azonban a PC szegmens újabb stagnálása, illetve visszaesése társult, ami egy átfogóbb folyamatra világít rá (globálisan alig 2 százalékkal bővült a piac, miközben az Egyesült Államokban 5 százalékkal estek vissza az eladások). A Windows 7 ugyan jól teljesít, több mint 400 millió licencet adtak el, ám ez főként a Vista bukásának köszönhető, valamint annak, hogy lassan beindul a vállalati szegmens lassú, körülményes generációváltása (még az XP-ről).
A cég helyzetével és jövőjével kapcsolatban több kérdés is felmerül. Egyrést a forgalom súlypontja egyre inkább a fejlődő régiókra helyeződik át, ahol a kalózszoftverek aránya még mindig nagyon magas, a cégek ha már a Windows 7 mellett döntenek, akkor maradnak is mellette még legalább 4 évig (jóllehet máris jön a Windows 8), a mobil eszközök világszerte gyorsan terjednek (emiatt is jelenik meg az ARM processzorok támogatása a következő verzióban), a felhőszolgáltatások előretörése révén pedig megkérdőjeleződhet több hagyományos szoftvercsomag életképessége. Ennek tudható be, hogy az Xbox Live platformot egy univerzális ökoszisztémává szeretnék átalakítani, amely az asztali és mobil PC-től kezdve a telefonokon át a legkisebb hordozható eszközig jelen lenne, egybekötve mindezt a Kinect mozgásérzékelő vezérlővel (és így a webkamerával), amely kifejezetten jól mutatkozott be.
Hazánkban sem tétlenkednek a nagyok, tegnap alakította meg a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone három piacvezető szolgáltatóval - MasterCard, OTP Bank és SuperShop - karöltve a Magyar Mobil Tárca Egyesületet. Ennek célja, hogy a mobil NFC alapú szolgáltatásokhoz kialakítsa és ajánlás szinten megfogalmazza a szükséges technológiai sztenderdeket, ajánlásokat tegyen a sikeres szolgáltatás bevezetésekhez biztosítsa a szolgáltatáshoz való szabad csatlakozást a partnerek részére, valamint elvégezze a szükséges oktatást. A cégek reményei szerint Magyarországon az elsők között indulhatnak el mobil NFC alapú szolgáltatások Európában. Az előzetesen megfogalmazott tervekben már 2011-ben elindított kísérleti alkalmazások és 2012-ben induló kereskedelmi szolgáltatások szerepelnek.
Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy az eltérő régiók katyvaszából mikorra válik majd az NFC és társai számára is kényelmes bázis, bár a Gartner valószínűleg helyesen véli mindezt az évtized közepére megvalósíthatónak. A Microsoft példája jól mutatja, hogy a hagyományos asztali PC a vásárlók fantáziájában már át is adta helyét az új slágertermékeknek, erre a folyamatra építve pedig (a meglévő nagyok mellett) új nevek bukkanhatnak fel a semmiből - talán 2015-ig sem kell várnunk, hogy a kép letisztuljon.