Berta Sándor
A kínai oldalak 41 százaléka tűnt el egy év alatt
A Kínai Társadalomtudományi Akadémia tanulmánya szerint az ázsiai országban tavaly év végén 41 százalékkal kevesebb honlapot tartottak nyilván, mint egy évvel korábban. A kutatók egyelőre csak találgatják az okokat.
Az új médiák fejlődéséről szóló jelentés kutatási adatait a South China Morgning Post nevű hongkongi napilap hozta nyilvánosságra. A cikk szerint míg 2009-ben még 3,23 millió kínai portál volt, addig ez a szám a tavalyi év végére 1,91 millióra csökkent. A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy mi állhat a dolgok hátterében.
Liu Ruisheng, a tanulmány egyik készítője szerint a folyamat a gazdasági növekedés lelassulására vezethető vissza. Egész egyszerűen számos üzemeltető csődbe ment. Liu hozzátette: az oldalak számának csökkenés nem hozható összefüggésbe a helyi hatóságok szigorúbb korlátozó intézkedéseivel, mivel a weben viszonylag nagy a véleményszabadság. Az elmúlt években csak kevés honlapot zárattak be cenzúra miatt a hatóságok. Ha sor is került ilyen esetekre, akkor az ok inkább az obszcén tartalmak terjesztése volt, mivel ez sérti a jelenleg hatályos törvényeket és előírásokat. 2009-ben egy kampány keretében több mint 1200 portált "vettek le" a világhálóról.
Nem ért egyet ezzel a véleménnyel Wu Qiang, a pekingi Qinghua Egyetem internetszakértője, aki úgy nyilatkozott: az oldalak számának csökkenése igenis összefüggésbe hozható a világháló szigorúbb ellenőrzésével. Ezt támasztja alá, hogy mióta szigorítottak a szabályokon, azóta kevesebb az interaktív szolgáltatás és fórum. Az ellenőrzést elsősorban az arab országokban lezajlott jázminos forradalmak (Tunézia, Egyiptom, stb.) után vezették be. A kínai cenzúra olyan mértékű, hogy az eseményeknek köszönhetően még maga a jázmin szó is tiltólistára került.
A tanulmány készítői leszögezték, hogy az internet a legfontosabb ideológiai vitatérré vált és a hatóságok attól tartottak, hogy a helyzetből az ország ellenségei, elsősorban az Egyesült Államok hasznot húzhatnak. Liu szerint erre vezethető vissza a Google kivonulása is. Az USA erőteljesen használja az új médiákat hegemóniája biztosítására és más államok belügyeibe való beavatkozásra. Az internet pedig olyan, mint egy géppuska egy Kína elleni politikai támadásban.
Kínában jelenleg 457 millió internetezőt tartanak nyilván, mindez azt jelenti, hogy a lakosság 34 százalékának szörföl rendszeresen a világhálón. A kínai internetezők közül sokan beszélnek angolul. A mobilinternet-előfizetők számát közel 900 millióra becsülik. A kínai hatóságok egyébként az elmúlt hat évben 130 000 internetkávézót zárattak be. Ezekről kiderült, hogy nem rendelkeznek megfelelő működési engedéllyel. A hosszú távú kampány elsődleges célja a piac szabályozása és az illegális szereplőktől való megtisztítása volt.
Az új médiák fejlődéséről szóló jelentés kutatási adatait a South China Morgning Post nevű hongkongi napilap hozta nyilvánosságra. A cikk szerint míg 2009-ben még 3,23 millió kínai portál volt, addig ez a szám a tavalyi év végére 1,91 millióra csökkent. A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy mi állhat a dolgok hátterében.
Liu Ruisheng, a tanulmány egyik készítője szerint a folyamat a gazdasági növekedés lelassulására vezethető vissza. Egész egyszerűen számos üzemeltető csődbe ment. Liu hozzátette: az oldalak számának csökkenés nem hozható összefüggésbe a helyi hatóságok szigorúbb korlátozó intézkedéseivel, mivel a weben viszonylag nagy a véleményszabadság. Az elmúlt években csak kevés honlapot zárattak be cenzúra miatt a hatóságok. Ha sor is került ilyen esetekre, akkor az ok inkább az obszcén tartalmak terjesztése volt, mivel ez sérti a jelenleg hatályos törvényeket és előírásokat. 2009-ben egy kampány keretében több mint 1200 portált "vettek le" a világhálóról.
Nem ért egyet ezzel a véleménnyel Wu Qiang, a pekingi Qinghua Egyetem internetszakértője, aki úgy nyilatkozott: az oldalak számának csökkenése igenis összefüggésbe hozható a világháló szigorúbb ellenőrzésével. Ezt támasztja alá, hogy mióta szigorítottak a szabályokon, azóta kevesebb az interaktív szolgáltatás és fórum. Az ellenőrzést elsősorban az arab országokban lezajlott jázminos forradalmak (Tunézia, Egyiptom, stb.) után vezették be. A kínai cenzúra olyan mértékű, hogy az eseményeknek köszönhetően még maga a jázmin szó is tiltólistára került.
A tanulmány készítői leszögezték, hogy az internet a legfontosabb ideológiai vitatérré vált és a hatóságok attól tartottak, hogy a helyzetből az ország ellenségei, elsősorban az Egyesült Államok hasznot húzhatnak. Liu szerint erre vezethető vissza a Google kivonulása is. Az USA erőteljesen használja az új médiákat hegemóniája biztosítására és más államok belügyeibe való beavatkozásra. Az internet pedig olyan, mint egy géppuska egy Kína elleni politikai támadásban.
Kínában jelenleg 457 millió internetezőt tartanak nyilván, mindez azt jelenti, hogy a lakosság 34 százalékának szörföl rendszeresen a világhálón. A kínai internetezők közül sokan beszélnek angolul. A mobilinternet-előfizetők számát közel 900 millióra becsülik. A kínai hatóságok egyébként az elmúlt hat évben 130 000 internetkávézót zárattak be. Ezekről kiderült, hogy nem rendelkeznek megfelelő működési engedéllyel. A hosszú távú kampány elsődleges célja a piac szabályozása és az illegális szereplőktől való megtisztítása volt.
