Eddig sok gyártó kerülte, hogy a 65 éven felülieknek ajánlja termékeit. Ahogy azonban az emberek egyre tovább élnek, számos cég felismerte az érettebb korosztály igényei által teremtett piac erejét.

Bizony, nem könnyű megöregedni. Először érzem, hogy nem is olyan egyszerű művelet kiszállni a kocsiból. Tartásom görnyedt, és a korlátba kapaszkodom, hogy feljussak a lépcsőn. Negyvenöt éves vagyok, de Agnes miatt évtizedekkel idősebbnek érzem magam" - írta a The New York Timesban Natasha Singer, aki kipróbálta a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) által kifejlesztett új berendezést. Az Agnes valójában betűszó, az Age Gain Now Empathy System szavak rövidítése, és egy olyan bonyolult, ruhaszerű szerkezetet takar, amelyet elnevezéséből fakadóan úgy lehetne jellemezni: bárki átérezheti, mit jelent megöregedni.

"Első pillantásra kissé erősebben felfújt ugróöltözéknek tűnik. Egy derékhámhoz erősített sisak begörbíti a nyakamat és a gerincemet. Látásomat sárga üveglencsék homályosítják el. Karjaim szabad mozgását a hámhoz erősített műanyagszalagok korlátozzák. Merevítő kötések veszik el a kedvemet a térdem behajlításától. Egyenlőtlen habszivacs talpbetétek billentenek ki egyensúlyomból, módosítva a súlypontot. Réteges kesztyűmben minden ujjamat külön érzem" - sorolta tovább tapasztalatait az újságíró. Az időskor korlátait érzékeltető öltöny a MIT korlaboratóriumának (AgeLab) terméke. A kutatók szándéka szerint arra szolgál, hogy a tervezőket és a piackutatókat segítse az idősebb felnőttek helyzetének jobb megértésében, illetve abban, hogy új termékeket hozzanak létre a korosztály számára.


Az öregséget szimuláló ruhához a nyakat terhelő sisak is tartozik, a csomagok kinyitását kesztyű nehezíti, a cípő pedig könnyebbé teszi az egyensúly elvesztését
Sok gyártó mindmáig kerülte, hogy kifejezetten a 65 éven felülieknek ajánlja termékeit, mivel úgy érezte, hogy az ártana az áruk népszerűségének a népesebb fiatal korosztályok körében. Ahogy azonban az amerikaiak egyre tovább élnek, és mind hosszabb ideig megőrzik aktivitásukat, számos cég felismerte az érettebb korosztály igényei által teremtett piac tartósságát és erejét. "Az öregedés sok területet érintő folyamat, amelyre új módon, új eszközökkel kell tekinteni" - hangsúlyozta az amerikai lapnak Joseph. F. Coughlin professzor, az AgeLab vezetője, aki az interjúhoz maga is felöltötte Agnest, ami kissé megviselte. A sárga lencséken át a professzor nyakkendőjének élénk színei kifejezetten halványnak tűntek. "Agnes maga is egyike ezeknek az új eszközöknek" - magyarázta görnyedten.

Az AgeLab - és néhány más amerikai egyetemi és vállalati kutatóközpont - olyan technológiák kifejlesztésén dolgozik, amelyek segítik az idősebb felnőtteket egészségük, függetlenségük és életminőségük megőrzésében. Szolgáltatásait olyan cégek veszik igénybe, amelyek e bővülő fogyasztói réteg számára terveznek új termékeket és szolgáltatásokat. Az AgeLab gyakran szembesíti őket kemény tényekkel: például azzal, hogy az idős emberek nem szeretik az olyan eszközöket, amelyek - mint például a nagy gombokkal működő mobil telefon - eleve azt mutatják, hogy ők öregek. "Nem érdemes öregeknek szóló tömegtermékeket gyártani, mert sem a fiatalok nem fogják vásárolni, sem az öregek" - szögezte le a professzor.

Joseph F. Coughlin, az Agelab igazgatója

A fejlesztők ezért egyre inkább "életkorbarát" termékeket alakítanak ki, amelyek jellemzőit - például súlyát vagy hangreakciójuk sebességét - a fogyasztóhoz lehet alkalmazni. Ez a stratégia vonzó tulajdonságokat és csomagolást kínál egy adott demográfiai csoportnak, ám anélkül, hogy ezzel elidegenítene más fogyasztói kategóriákat. A burgonya chips például mindenki számára csábító, de az idősebbek számára még inkább, és ez elmondható a fehérítő hatást ígérő fogkrémekről is. Az Agelab kutatói tanulmányozzák a Ford autóira kifejlesztett, hangfelismerővel kombinált automatikus parkoló rendszert is, amelyhez a vezetőnek nem kell tekernie a kormányt és a nyakát: ez is mindenkit érdekelhet, és az eladók esetleg nincsenek is tudatában annak, hogy idősebb felnőtteknek szóló terméket kínálnak.

Az amerikai baby boom nemzedék első tagjai januárban töltötték be 65-ik életévüket, várható élettartamuk pedig magasabb, mint bármely előző idős nemzedéké. A 65 éves vagy idősebb emberek száma 2010 és 2050 között 523 millióról világszerte várhatólag mintegy másfél milliárd főre nő. Ezért sok ember rákényszerülhet arra, hogy csak később vagy egyáltalán ne vonuljon nyugdíjba, mert csak így őrizheti meg a számára szükséges jövedelmet.

Jó néhány közgazdász vallja, hogy a hetven-nyolcvanévesek létszámának robbanásszerű növekedése nem előnyt jelent, hanem költségvetési válságot vetít előre - az időskori demenciának, a szellemi képességek hanyatlásának kezelése máris világszerte 600 milliárd dollárnak megfelelő összeget emészt fel. A Standard and Poor's hitelminősítő Globális öregedés 2010 című tanulmányában megállapította, hogy sok ország nem lesz képes fedezni a megnövekedett idős populáció nyugdíj- és egészségbiztosítási szükségleteit. Ha nem változtatják meg gyökeresen az időskorral kapcsolatos költségvetési politikájukat, államadósságuk az éves GDP-nek akár több mint kétszeresére is duzzadhat.


Az egyedül élő 65 év feletti nők aránya az EU 15 országában
A Bomlasztó Demográfia blogot író Coughlin és más kutatók azonban feltételezik, hogy a baby boom nemzedék tagjai - elődeiktől eltérően - nem fogják tétlenül átadni magukat az ápoltatás hosszú időszakának. A MIT és a Stanford Egyetem a magánszektorral együttműködve olyan forgatókönyvön dolgozik, amely abból indul ki, hogy az idősebbek hosszabb időn át önállóan élnek majd otthonukban, amely egyaránt lehet saját lakás vagy szenior közösség. Azok az eszközök, amelyek az "elestem és nem tudok felkelni" típusú balesetek megoldására szolgálnak, a professzor szerint egy régi kor régi bizniszét képviselik. Az időskor új üzletága a wellness, a mobilitás, az autonómia és a társadalmi kapcsolatteremtés eszközeit kívánja biztosítani.

Ide tartozik az elektronikus orvosságos doboz, amely információt továbbit a beteg gyógyszerfogyasztásáról, de a Bank of America Merryll Lynch bank által kínált Second Act - második felvonás - típusú pénzügyi szolgáltatás is, amely segít az embereknek a hosszabb élet és egy új karrier megszervezésében.

Mindez együtt máris sok milliárd dolláros piacot képvisel, és mivel ezek az újítások elősegítik az egészség és az önállóság megőrzését, az egészségügyi rendszer számára még nagyobb megtakarításokat tehetnek lehetővé. Eric Dishman, az Intel cég egészségügyi újításokkal foglalkozó globális szolgálatának igazgatója szerint az általuk kidolgozott eszközök nem egyszer olyan népszerűek, hogy azok, akiknek tesztelésre kiadják, nem akarják visszaszolgáltatni vagy további darabokat kérnek belőlük barátaik számára. Az egészségpolitikus szerint óriási piaca van az olyan technológiáknak, amelyek a wellness szolgáltatásokat, a megelőzést és a kényelmesebb életvitelt segítik az idősebbek számára. "Bármely ország vagy cég szerez vezető szerepet ezeken a területeken, sokáig élen maradhat" - jósolta.

Tavasszal a Bank of America, a Merryll Lynch, a Pfizer, a Johnson and Johnson létrehozták a Coalition of Ageing nevű csoportosulást, hogy segítsék a kormányokat és a cégeket az "öregség boom", a szürke vagy őszülő ipar kezelésében, valahogy úgy, ahogy korábban a zöld, környezetbarát projektek fejlesztését ösztönözték. A zöld és a szürke (vagy ősz) egyébként találkozhat is: az oregoni Portlandben 130 millió dollárért épült fel az Egyesült Államok eddigi legzöldebb luxus nyugdíjas közösségi háza, a Mirabella. A toronyépület napenergiával melegíti a vizet, garázsában robotok tálcákon emelik egymás fölé a gépkocsikat, a lépcsőházban szenzorok kapcsolják ki és be a világítást. A tervezők országos elismeréseket kaptak. A Mirabella vezetői egyben a "legőszebb" közösség címére is pályáznak: arra törekednek, hogy kipróbálják az idős embereknek fejlesztett legújabb otthoni szolgáltató és dizájnrendszereket. A magasépület ráadásul az oregoni egészségügyi- és tudományegyetem kényelmes közelségében található.


A múltban a magas színvonalú idősközösségek tipikusan vidéken, nagy területen, elszórt háromemeletes épületekben éltek. A Mirabella egyetlen 30 emeletes épület fél hektáros telken, főbejáratánál buszmegállóval. A Pacific Retirement Services nevű beruházó annak idején azért vásárolta meg a telket az egyetemtől, hogy segítse a kutatást. A cég fél millió dollárért üvegszálas kommunikációs rendszert épített be az épületbe, hogy a lakók, ha óhajtják, önként bejelentkezhessenek az "élő laboratórium" programba.

A 86 éves, vörös hajú Dorothy Rutherford személyesen mutatta be a lakásába szerelt technológiai eszközöket a The New York Timesnak. Szenzorok mérik mozgásának sebességét és gyakoriságát. "Cseppet sem zavarnak magánéletemben - közölte, - mivel nem videokamerák, hanem csak érzékelők". "Okosdoboza" időben figyelmezteti az esedékes gyógyszerek pontos bevételére. Számítógépe, amelyen szám- és szójátékokat gyakorol, naponta rögzíti az elért eredményt. A nyugdíjas pincérnő kedvence a Celia nevű kerekes robot, amelyet képernyővel láttak el. Wyoming államban élő unokája és dédunokája bármikor be tudja kapcsolni, ha videobeszélgetést akar az idős asszonnyal. A robot követi őt, ahogy átmegy egyik helyiségből a másikba, így kényelmesebb, mint a Skype, amely helyhez kötött.


Mindez nem olcsó. A számítógép és a hat mozgásérzékelő beszerzése 1000 dollárba kerül, az internet és a szolgáltatás üzemeltetése évi 2600 dollárba. A robot 6000 dollár, fenntartása pedig további havi 100 dollár - ezért a résztvevők csak 1-1 hétre próbálták ki. Az orvosok azt remélik, hogy a folyamatosan érkező adatok révén könnyebb lesz felismerni a magatartás napi változását, így sok esetben még időben közbeavatkozhatnak, megelőzve például az esések, a sokszor végzetes időskori csonttörések egy részét. A General Electric és az Intel nemrég pedig az Intel Health Guide nevű otthoni monitoring eszközt dobta piacra közös vállalkozásban: annak révén az orvosok távolból kezelhetik betegeiket.

Az ipar és a kereskedelem ma még egymásra vár abban, hogy melyik fél vállalja az első nagyobb lépést. Dishman azt szeretné, hogy az amerikai törvényhozás és a Fehér Ház is tenne valamit, és utal arra, hogy az Európai Unió a maga részéről már több mint egymilliárd eurót biztosított az öregedéssel kapcsolatos technológiák ösztönzésére.


A 60 éves Ken Dychtwald, az AgeWave nevű tanácsadó szervezet vezetője, aki maga is a baby boom nemzedék tagja, évtizedek óta küzd a szemlélet megváltoztatásáért. Cége statisztikák alapján kimutatta, hogy például 2009-ben a nemzedékhez tartozó háztartások mintegy 2600 milliárd (!) dollárt költöttek. Ez a vásárlóerő új lökést adhat az ingatlanpiacnak és az oktatási ágazatnak: a mai 60 éves előtt még 20 év áll, új dolgokat akar megtanulni és hasznosítani. Az AgeLab is már tizenkét éve igyekszik tudatosítani, hogy miközben a fejlett országok polgárai ma néhány évtizeddel tovább élnek, mint száz éve született elődeik, igen kevés politikus, intézmény és cég foglalkozik azzal, hogy segítsen számukra egészségessé és gyümölcsözővé tenni ezeket a többletéveket.

Cikke végén az újságíró megjegyezte hogy miután kipróbálta Agnest, kétségkívül jobban átérzi, hogy milyen nehéz öregnek lenni - néhány évtizedig azonban (vagy talán éppen azért) még nem kér belőle.