Napi Online
Egyre hitelesebbé válik az internet
Bár továbbra is az orvos és a gyógyszerész jelenti a leghitelesebb információforrást az egészséggel kapcsolatos tájékozódás területén, hozzáférhetősége miatt egyre inkább nő az internet szerepe a laikusok körében - derül ki a Szinapszis Kft. HealthPortalsAudit című kutatásából.
A Szinapszis Kft. friss mérése alapján megállapítja: 2010-ben az internetezéssel eltöltött idő minden negyedik percét egészségügyi információszerzésre fordították. Az egészségtartalmak keresésével naponta eltöltött átlagos idő persze logikusan jelentősen nő az életkor emelkedésével. Az egészségügyi rendszer működéséből eredő problémák (várólisták, a rendelőben tapasztalható hosszú várakozási idő, a szakemberrel való személyes találkozás esetén kevés idő jut a betegre) miatt jelentősen előtérbe kerül az online csatorna, különösen a középkorúak, illetve idősebbek, jellemzően a krónikus betegek körében.
Az online csatornák hitelessége a laikusok megítélése alapján sokat javult az elmúlt időszakban. Egyre többen és egyre jobban támaszkodnak az ott fellelhető tanácsokra. A kutatás rámutat: az internetnek jelentős egészségformáló szerepe van, hiszen a neten talált információk hatására sokaknak megváltozott az egészséghez kapcsolódó hozzáállása, gondolkodásmódja.
A szakma alapvetően pozitívan ítéli meg a laikusok egészségügyi információszerzésének webes lehetőségét. Az egészségügyi honlapok mellett szóló, leggyakrabban kiemelt orvosi érvek, hogy az ilyen site-ok jellemzően hasznos információkat összegeznek, támogatják a felvilágosítást, ugyanakkor időt is spórolnak az orvosnak azáltal, hogy a "képzés" révén a beteg jobban tud kérdezni. Ellenérvként hangzott el ugyanakkor, hogy a honlapok sokszor felületes információkat közölnek és túl sok téves hírt, illetve álhírt tartalmaznak.
Jelentősen különbözik a doktorok és laikusok véleménye abban, hogy milyen tartalmat kell kínálniuk az egészségportáloknak. Az orvosok véleménye szerint ugyanis egy ilyen oldalon elsősorban egészséges életmóddal kapcsolatos cikkeket, egészségügyi programajánlót kellene közölni, de sokak szerint orvos válaszol rovat is helyet kaphat benne. Ugyanakkor a részletes betegségleírásokat, kezelési lehetőségek bemutatását, a gyógyszer-információkat vagy a laborérték-értelmezéseket mellőzni kellene ezekről az oldalakról, mert ezek ismertetése, magyarázata döntően a kezelőorvos hatásköre. A fentiekkel ellentétben viszont a laikusok körében éppen a szakemberek által legkevésbé preferált tartalmak iránt van a legnagyobb érdeklődés.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt a válaszadó vagy ismerőse egészségi állapotára a neten szerzett tanács, meglepően kedvező válaszok születtek. Nyolcvanszázalékos volt azoknak az aránya, akiknek az online információ segített eldönteni, forduljon-e orvoshoz, illetve mit kérdezzen tőle. Hozzáállását, döntését az így szerzett ismeretek hatására a megkérdezettek háromnegyede változtatta meg.
A Szinapszis Kft. friss mérése alapján megállapítja: 2010-ben az internetezéssel eltöltött idő minden negyedik percét egészségügyi információszerzésre fordították. Az egészségtartalmak keresésével naponta eltöltött átlagos idő persze logikusan jelentősen nő az életkor emelkedésével. Az egészségügyi rendszer működéséből eredő problémák (várólisták, a rendelőben tapasztalható hosszú várakozási idő, a szakemberrel való személyes találkozás esetén kevés idő jut a betegre) miatt jelentősen előtérbe kerül az online csatorna, különösen a középkorúak, illetve idősebbek, jellemzően a krónikus betegek körében.
Az online csatornák hitelessége a laikusok megítélése alapján sokat javult az elmúlt időszakban. Egyre többen és egyre jobban támaszkodnak az ott fellelhető tanácsokra. A kutatás rámutat: az internetnek jelentős egészségformáló szerepe van, hiszen a neten talált információk hatására sokaknak megváltozott az egészséghez kapcsolódó hozzáállása, gondolkodásmódja.
A szakma alapvetően pozitívan ítéli meg a laikusok egészségügyi információszerzésének webes lehetőségét. Az egészségügyi honlapok mellett szóló, leggyakrabban kiemelt orvosi érvek, hogy az ilyen site-ok jellemzően hasznos információkat összegeznek, támogatják a felvilágosítást, ugyanakkor időt is spórolnak az orvosnak azáltal, hogy a "képzés" révén a beteg jobban tud kérdezni. Ellenérvként hangzott el ugyanakkor, hogy a honlapok sokszor felületes információkat közölnek és túl sok téves hírt, illetve álhírt tartalmaznak.
Jelentősen különbözik a doktorok és laikusok véleménye abban, hogy milyen tartalmat kell kínálniuk az egészségportáloknak. Az orvosok véleménye szerint ugyanis egy ilyen oldalon elsősorban egészséges életmóddal kapcsolatos cikkeket, egészségügyi programajánlót kellene közölni, de sokak szerint orvos válaszol rovat is helyet kaphat benne. Ugyanakkor a részletes betegségleírásokat, kezelési lehetőségek bemutatását, a gyógyszer-információkat vagy a laborérték-értelmezéseket mellőzni kellene ezekről az oldalakról, mert ezek ismertetése, magyarázata döntően a kezelőorvos hatásköre. A fentiekkel ellentétben viszont a laikusok körében éppen a szakemberek által legkevésbé preferált tartalmak iránt van a legnagyobb érdeklődés.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatással volt a válaszadó vagy ismerőse egészségi állapotára a neten szerzett tanács, meglepően kedvező válaszok születtek. Nyolcvanszázalékos volt azoknak az aránya, akiknek az online információ segített eldönteni, forduljon-e orvoshoz, illetve mit kérdezzen tőle. Hozzáállását, döntését az így szerzett ismeretek hatására a megkérdezettek háromnegyede változtatta meg.
