Berta Sándor
Idén két nagy zenekiadó is megszűnhet
A következő hónapokban az utolsó felvonásához érkezhet a zenei piac átalakulása, mivel két nagy kiadó, a Warner Music és az EMI is eladósorba került. Mindez alapvetően változtathatja meg a piaci viszonyokat.
Az EMI március elején akarta piacra dobni a Depeche Mode Best of Remix albumát. A kiadványnak kellett volna megmentenie a kiadó üzleti évét a bukástól, azonban a promóciós videó nem készült el időre és a marketingrészleg munkatársai arra figyelmeztették a vezetőket, hogy e hiányosságok miatt a korai megjelenés csúfos kudarcba torkollhat. Az EMI menedzserei csak az utolsó pillanatban engedtek, így az album kis késéssel, csak június 3-án jelenik meg. Ez az eset is azt támasztja alá, hogy a világ egyik legnagyobb zenei kiadója közel sem számíthat nyugodt hónapokra, a várható cégeladás minden alkalmazottat érint.
Mind az EMI, mind a Warner Music komoly problémákkal küzd, jelentős adósságaik vannak és egyáltalán nem biztos, hogy a zenei piacon az év végén is négy nagy kiadó marad. Mindez persze részben egyáltalán nem jó hír a felhasználóknak, hiszen gyengül a piaci verseny, ugyanakkor nagyobb figyelmet kaphatnak a független kiadók és a streaming-ajánlatok. "Az idén lezajló konszolidációs folyamat egy afféle végpont lesz" - jelentette ki Dieter Gorny, a Német Zeneipari Szövetség vezetője.
A zenei piac messze túl van a fénypontján, mert míg 2000-ben az összforgalom elérte a 26,9 milliárd dollárt, tavaly azonban már csak 15,9 milliárd dollárt tett ki. Mindez azt bizonyítja, hogy az eddigi hagyományos üzleti modell, miszerint a kiadók felfedezik a művészeket, majd gondosan felépítve őket sztárt varázsolnak belőlük, végérvényesen megbukott. A fő ok az internet és a kalózkodás - hangoztatják gyakran a cégek. Edgar Berger, a Sony Music egyik vezetője közölte: hiába létezik az iTunes, egy legális letöltésre még mindig hét illegális jut.
Valójában maguk a kiadók sem tudtak alkalmazkodni a változó igényekhez. A mai napig hatalmas apparátussal dolgoznak, és hiába csökkentették le a költségeiket és küldtek el számos munkatársat, üzleti modelljük érdemben nem változott. Igazán jó helyzetben csak a Universal Music és a Sony Music van, a Warner Music és az EMI a túléléséért, vagyis új befektetőkért küzd. Egyelőre még nyitott az a kérdés, hogy megvásárolja-e valaki és ha igen, ki a két kiadót. A legvonzóbbnak a tulajdonukban lévő kiadói és licencjogok számítanak, mivel aki ezeket birtokolja, az még mindig komoly összegeket zsebelhet be és ez akár állandó bevételnek is számíthat. Éppen ezért a Warner Music ára akár a 3 milliárd dollárt is elérheti.
Az EMI március elején akarta piacra dobni a Depeche Mode Best of Remix albumát. A kiadványnak kellett volna megmentenie a kiadó üzleti évét a bukástól, azonban a promóciós videó nem készült el időre és a marketingrészleg munkatársai arra figyelmeztették a vezetőket, hogy e hiányosságok miatt a korai megjelenés csúfos kudarcba torkollhat. Az EMI menedzserei csak az utolsó pillanatban engedtek, így az album kis késéssel, csak június 3-án jelenik meg. Ez az eset is azt támasztja alá, hogy a világ egyik legnagyobb zenei kiadója közel sem számíthat nyugodt hónapokra, a várható cégeladás minden alkalmazottat érint. Mind az EMI, mind a Warner Music komoly problémákkal küzd, jelentős adósságaik vannak és egyáltalán nem biztos, hogy a zenei piacon az év végén is négy nagy kiadó marad. Mindez persze részben egyáltalán nem jó hír a felhasználóknak, hiszen gyengül a piaci verseny, ugyanakkor nagyobb figyelmet kaphatnak a független kiadók és a streaming-ajánlatok. "Az idén lezajló konszolidációs folyamat egy afféle végpont lesz" - jelentette ki Dieter Gorny, a Német Zeneipari Szövetség vezetője.
A zenei piac messze túl van a fénypontján, mert míg 2000-ben az összforgalom elérte a 26,9 milliárd dollárt, tavaly azonban már csak 15,9 milliárd dollárt tett ki. Mindez azt bizonyítja, hogy az eddigi hagyományos üzleti modell, miszerint a kiadók felfedezik a művészeket, majd gondosan felépítve őket sztárt varázsolnak belőlük, végérvényesen megbukott. A fő ok az internet és a kalózkodás - hangoztatják gyakran a cégek. Edgar Berger, a Sony Music egyik vezetője közölte: hiába létezik az iTunes, egy legális letöltésre még mindig hét illegális jut.
Valójában maguk a kiadók sem tudtak alkalmazkodni a változó igényekhez. A mai napig hatalmas apparátussal dolgoznak, és hiába csökkentették le a költségeiket és küldtek el számos munkatársat, üzleti modelljük érdemben nem változott. Igazán jó helyzetben csak a Universal Music és a Sony Music van, a Warner Music és az EMI a túléléséért, vagyis új befektetőkért küzd. Egyelőre még nyitott az a kérdés, hogy megvásárolja-e valaki és ha igen, ki a két kiadót. A legvonzóbbnak a tulajdonukban lévő kiadói és licencjogok számítanak, mivel aki ezeket birtokolja, az még mindig komoly összegeket zsebelhet be és ez akár állandó bevételnek is számíthat. Éppen ezért a Warner Music ára akár a 3 milliárd dollárt is elérheti.