SG.hu·
Nem kötelezhetők az internetszolgáltatók tartalomszűrők alkalmazására
Fontos kérdésben nyilvánított véleményt az Európai Bíróság egyik főtanácsnoka. A jogász szerint a szolgáltatókat nem lehet arra kötelezni, hogy jogsértő tartalmakat kiszűrő rendszereket használjanak.
Cruz Villalón, az Európai Bíróság főtanácsnoka abban a vitában szólalt meg, ami már évek óta húzódik a SABAM belga szerzői jogvédő szervezet és a Scarlet nevű internetszolgáltató között. A kérdés évek óta eldöntetlen és számos országban nagy vitát váltott ki: kötelezhetők-e tartalomszűrésre az internetszolgáltatók? Mivel Belgiumban a helyi bíróságok nem tudtak dönteni a kérdésben, ezért került a téma az Európai Bíróság elé. Az ügyet előzetesen véleményező Villalón most hozta nyilvánosságra az állásfoglalását, amiben közölte: egyetlen internetszolgáltató sem kötelezhető arra, hogy olyan szűrőket szereljen fel a rendszerébe, amelyek megakadályozzák a szerzői jog által védett anyagok illegális másolatainak terjesztését.
A tartalomszűrők általában a Deep Packet Inspection nevű eljárásokon alapulnak, amelyek lényege, hogy minden egyes forgalmazott adatcsomagokat átvilágítanak. A cél egyértelmű: megakadályozni a szerzői jog által védett művek és azok illegális kópiáinak terjesztését. Ha egy gyanús adatcsomagot jelez a rendszer a szolgáltatók azonnal megszakíthatják az adatátvitelt. A SABAM négy évvel ezelőtt pontosan azt akarta elérni, hogy a Scarlet ilyen eljárást használjon.
Az internetszolgáltatónak fel kellett volna telepítenie a számítógépeire az Audible Magic nevű szoftvert, amely tartalmazza minden egyes szerzői jog által védett zeneszám "ujjlenyomatát". Amint az IP-forgalomban felbukkan egy ilyen minta, a program azonnal megszakítja a kapcsolatot. A brüsszeli bíróság 2007-ben még úgy határozott, hogy ez egy jogszerűen alkalmazható megoldás, de a Scarlet fellebbezett az ítélet ellen. A fellebbviteli testület már a szolgáltatónak adott igazat, ezt a döntést viszont már a SABAM képviselői nem fogadták el. Ezután került az ügy az Európai Bíróság elé.
"Az ilyen szűrő- és blokkolóprogramok feltelepítése egyaránt komolyan korlátozza a személyes kommunikációhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. Mindkét jog részét képezi az Európai Unió Alapvető Emberi Jogi Chartájának. Egy ilyen rendszer kifejlesztése gátolná az információk szabad áramlását, amit szintén garantál a charta" - írta állásfoglalásában Cruz Villalón. Az Európai Bíróság mellett több főtanácsnok működik, akik minden ügyben kinyilvánítják a véleményüket. A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően már 11 ilyen szakember segíti az ügyet tárgyaló bírók munkáját. Véleményüket nem kötelező figyelembe venni, de azok jórészt jelentős hatással vannak az ítéletekre.
Cruz Villalón, az Európai Bíróság főtanácsnoka abban a vitában szólalt meg, ami már évek óta húzódik a SABAM belga szerzői jogvédő szervezet és a Scarlet nevű internetszolgáltató között. A kérdés évek óta eldöntetlen és számos országban nagy vitát váltott ki: kötelezhetők-e tartalomszűrésre az internetszolgáltatók? Mivel Belgiumban a helyi bíróságok nem tudtak dönteni a kérdésben, ezért került a téma az Európai Bíróság elé. Az ügyet előzetesen véleményező Villalón most hozta nyilvánosságra az állásfoglalását, amiben közölte: egyetlen internetszolgáltató sem kötelezhető arra, hogy olyan szűrőket szereljen fel a rendszerébe, amelyek megakadályozzák a szerzői jog által védett anyagok illegális másolatainak terjesztését.
A tartalomszűrők általában a Deep Packet Inspection nevű eljárásokon alapulnak, amelyek lényege, hogy minden egyes forgalmazott adatcsomagokat átvilágítanak. A cél egyértelmű: megakadályozni a szerzői jog által védett művek és azok illegális kópiáinak terjesztését. Ha egy gyanús adatcsomagot jelez a rendszer a szolgáltatók azonnal megszakíthatják az adatátvitelt. A SABAM négy évvel ezelőtt pontosan azt akarta elérni, hogy a Scarlet ilyen eljárást használjon.
Az internetszolgáltatónak fel kellett volna telepítenie a számítógépeire az Audible Magic nevű szoftvert, amely tartalmazza minden egyes szerzői jog által védett zeneszám "ujjlenyomatát". Amint az IP-forgalomban felbukkan egy ilyen minta, a program azonnal megszakítja a kapcsolatot. A brüsszeli bíróság 2007-ben még úgy határozott, hogy ez egy jogszerűen alkalmazható megoldás, de a Scarlet fellebbezett az ítélet ellen. A fellebbviteli testület már a szolgáltatónak adott igazat, ezt a döntést viszont már a SABAM képviselői nem fogadták el. Ezután került az ügy az Európai Bíróság elé.
"Az ilyen szűrő- és blokkolóprogramok feltelepítése egyaránt komolyan korlátozza a személyes kommunikációhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot. Mindkét jog részét képezi az Európai Unió Alapvető Emberi Jogi Chartájának. Egy ilyen rendszer kifejlesztése gátolná az információk szabad áramlását, amit szintén garantál a charta" - írta állásfoglalásában Cruz Villalón. Az Európai Bíróság mellett több főtanácsnok működik, akik minden ügyben kinyilvánítják a véleményüket. A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően már 11 ilyen szakember segíti az ügyet tárgyaló bírók munkáját. Véleményüket nem kötelező figyelembe venni, de azok jórészt jelentős hatással vannak az ítéletekre.