MTI
Assange-ügye nem csak a Wikileaksről szól
A WikiLeaks kiszivárogtató portál ellen folyó amerikai igazságügyi nyomozás tétje nem csak az oldal jövője, mivel az ügy precedenst teremt az elektronikus médiafelületeken az emberekről tárolt több ezer adat hatóságok számára való hozzáférhetőségével kapcsolatban is - jelentette ki Alan Dershowitz amerikai sztárügyvéd, az WikiLeaks-alapító Julian Assange-t védő ügyvédcsapat tagja.
Az amerikai kormány február közepén hozzáférést kért Assange és társai Twitter-felhasználói fiókjához, hogy felderítse a WikiLeaks kapcsolati hálóját. Dershowitz szerint ez az eset leginkább ahhoz hasonlít, amikor a hatvanas években az amerikai hatóságok szerették volna megszerezni az akkoriban vitatott szervezetnek számító Nemzeti Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedésért (NAACP) tagjainak listáját, de a legfelsőbb bíróság megakadályozta ezt, mert sérült volna az egyesülési szabadság. A sztárügyvéd úgy véli, az évtized egyik legfontosabb jogi feladata a szólás-és a gyülekezés szabadságának teljes körű kiterjesztése a közösségi médiákra, az elektronikus újságírásra és összességében az új médiára.
"Az emberek összegyűlnek az interneten, és néhányan szeretnének névtelenek maradni, például csak hozzá szeretnének férni bizonyos dolgokhoz. A névtelen egyesülés szabadságát ezért védeni kell" - fejtette ki egy interjúban. A korábban többek között O.J. Simpson amerikaifutball-játékos és Mike Tyson boxoló képviseletét ellátó ügyvéd szerint az Egyesült Államok kettős mércét használ a közösségi médiával kapcsolatban: "Olyan országokban, mint Irán és Egyiptom, támogatja a közösségi oldalak szélesebb körű elterjedését, míg a saját határain belül egyértelműen csökkenteni szeretné ezeknek a médiumoknak a használatát azzal, hogy hozzá szeretne férni a Twitter és WikiLeaks felhasználóinak adataihoz" - jelentette ki Dershowitz február közepén a CNN amerikai hírtelevizíóban.
Mint elmondta, a WikiLeaks elleni nyomozás még csak a kezdeti szakaszában van, ezért nem lehet tudni, hogy pontosan ki ellen és miért fognak vádat emelni, de Assange védői mindenre felkészülnek. "Ha Assange ellen pusztán a dokumentumok nyilvánosságra hozása miatt indítanak eljárást, akkor nagyon erős alapokon álló védelmet tudunk felépíteni, mivel a negyven évvel ezelőtti Pentagon-iratok-ügy értelmében jogában áll ilyen jellegű információk publikálása" - közölte a Harvardon is tanító sztárügyvéd az amerikai jogtörténet egyik híres esetére utalva.
A Pentagon-iratok (Pentagon Papers) voltaképpen a sajtóban meghonosodott elnevezés arra a szigorúan titkos, az amerikai-vietnámi kapcsolatokról szóló terjedelmes hadügyminisztériumi elemzésre, amelynek egyes részei - egy kiszivárogtatás következtében - előbb a The New York Times, majd tizenhat másik újság lapjain kerültek napvilágra 1971-ben. Az 1967-ben Robert McNamara akkori amerikai hadügyminiszter megrendelésére készült 7000 oldalas, 47 kötetes mű olyan tényeket is megemlít, amelyeket az amerikai közvélemény elől konzekvensen eltitkolt a kormány a vietnami háborúról, például, hogy a hadsereg Laoszt és Kambodzsát is bombázta, illetve, hogy a katonák főként a "megalázó vereség elkerülése" miatt maradtak olyan sokáig a délkelet-ázsiai országban.
A dokumentumokat az elemzésen dolgozó egyik szakértő, Daniel Ellsberg fénymásolta le és juttatta el a NYT-nak. Őt és "bűntársát" az amerikai kormány kémkedés vádjával beperelte, a lapnak pedig egy bírósági végzéssel megtiltotta az iratok további közlését. Az Ellsberg elleni eljárást a bíróság a vádemelésben tapasztalt szabálytalanságok miatt megszüntette, a NYT pedig sikeresen fellebbezett a közlés leállítása ellen, a legfelsőbb bíróság többségi döntéssel alkotmányellenesnek találta a határozatot.
Dershowitz szerint a WikiLeaks a XXI. század Pentagon-iratok-ügye, és Assange-nak, mint "újfajta újságírónak" ugyanolyan védelem jár, mint a hetvenes években a NYT-nak. A sztárügyvéd elmondta, hogy még ha be is bizonyosodna, hogy a WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumok fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, akkor sem jelenti azt, hogy nem lehet őket nyilvánosságra hozni, mivel Amerikában nincs hivatali titkokra vonatkozó törvény. Az ország alkotmányának "első kiegészítése alapján a sajtószabadság, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság fontosabbak, mint a titkok védelme" - fejtette ki. Másrészről pedig, "nem hiszünk abban, hogy az Egyesült Államok igazságszolgáltatása ítélkezhet külföldi személyek és olyan jogi személyek fölött, mint például a WikiLeaks, amely korábban sosem tevékenykedett Amerikában" - fűzte hozzá Dershowitz.
Az amerikai kormány február közepén hozzáférést kért Assange és társai Twitter-felhasználói fiókjához, hogy felderítse a WikiLeaks kapcsolati hálóját. Dershowitz szerint ez az eset leginkább ahhoz hasonlít, amikor a hatvanas években az amerikai hatóságok szerették volna megszerezni az akkoriban vitatott szervezetnek számító Nemzeti Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedésért (NAACP) tagjainak listáját, de a legfelsőbb bíróság megakadályozta ezt, mert sérült volna az egyesülési szabadság. A sztárügyvéd úgy véli, az évtized egyik legfontosabb jogi feladata a szólás-és a gyülekezés szabadságának teljes körű kiterjesztése a közösségi médiákra, az elektronikus újságírásra és összességében az új médiára. "Az emberek összegyűlnek az interneten, és néhányan szeretnének névtelenek maradni, például csak hozzá szeretnének férni bizonyos dolgokhoz. A névtelen egyesülés szabadságát ezért védeni kell" - fejtette ki egy interjúban. A korábban többek között O.J. Simpson amerikaifutball-játékos és Mike Tyson boxoló képviseletét ellátó ügyvéd szerint az Egyesült Államok kettős mércét használ a közösségi médiával kapcsolatban: "Olyan országokban, mint Irán és Egyiptom, támogatja a közösségi oldalak szélesebb körű elterjedését, míg a saját határain belül egyértelműen csökkenteni szeretné ezeknek a médiumoknak a használatát azzal, hogy hozzá szeretne férni a Twitter és WikiLeaks felhasználóinak adataihoz" - jelentette ki Dershowitz február közepén a CNN amerikai hírtelevizíóban.
Mint elmondta, a WikiLeaks elleni nyomozás még csak a kezdeti szakaszában van, ezért nem lehet tudni, hogy pontosan ki ellen és miért fognak vádat emelni, de Assange védői mindenre felkészülnek. "Ha Assange ellen pusztán a dokumentumok nyilvánosságra hozása miatt indítanak eljárást, akkor nagyon erős alapokon álló védelmet tudunk felépíteni, mivel a negyven évvel ezelőtti Pentagon-iratok-ügy értelmében jogában áll ilyen jellegű információk publikálása" - közölte a Harvardon is tanító sztárügyvéd az amerikai jogtörténet egyik híres esetére utalva.
A Pentagon-iratok (Pentagon Papers) voltaképpen a sajtóban meghonosodott elnevezés arra a szigorúan titkos, az amerikai-vietnámi kapcsolatokról szóló terjedelmes hadügyminisztériumi elemzésre, amelynek egyes részei - egy kiszivárogtatás következtében - előbb a The New York Times, majd tizenhat másik újság lapjain kerültek napvilágra 1971-ben. Az 1967-ben Robert McNamara akkori amerikai hadügyminiszter megrendelésére készült 7000 oldalas, 47 kötetes mű olyan tényeket is megemlít, amelyeket az amerikai közvélemény elől konzekvensen eltitkolt a kormány a vietnami háborúról, például, hogy a hadsereg Laoszt és Kambodzsát is bombázta, illetve, hogy a katonák főként a "megalázó vereség elkerülése" miatt maradtak olyan sokáig a délkelet-ázsiai országban.
A dokumentumokat az elemzésen dolgozó egyik szakértő, Daniel Ellsberg fénymásolta le és juttatta el a NYT-nak. Őt és "bűntársát" az amerikai kormány kémkedés vádjával beperelte, a lapnak pedig egy bírósági végzéssel megtiltotta az iratok további közlését. Az Ellsberg elleni eljárást a bíróság a vádemelésben tapasztalt szabálytalanságok miatt megszüntette, a NYT pedig sikeresen fellebbezett a közlés leállítása ellen, a legfelsőbb bíróság többségi döntéssel alkotmányellenesnek találta a határozatot.
Dershowitz szerint a WikiLeaks a XXI. század Pentagon-iratok-ügye, és Assange-nak, mint "újfajta újságírónak" ugyanolyan védelem jár, mint a hetvenes években a NYT-nak. A sztárügyvéd elmondta, hogy még ha be is bizonyosodna, hogy a WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumok fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, akkor sem jelenti azt, hogy nem lehet őket nyilvánosságra hozni, mivel Amerikában nincs hivatali titkokra vonatkozó törvény. Az ország alkotmányának "első kiegészítése alapján a sajtószabadság, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság fontosabbak, mint a titkok védelme" - fejtette ki. Másrészről pedig, "nem hiszünk abban, hogy az Egyesült Államok igazságszolgáltatása ítélkezhet külföldi személyek és olyan jogi személyek fölött, mint például a WikiLeaks, amely korábban sosem tevékenykedett Amerikában" - fűzte hozzá Dershowitz.
