A számítástechnika fejlődése sok évtizede tart, de míg kezdetben megvolt a remény az emberek szellemi gyarapodására is, mára csak az újdonság iránti vágy és a fogyasztás hajszolása maradt.

A 85 éves Ernest Braun elsősorban technológiapolitikával foglalkozik és a kontinensen elsőként kezdte kutatni az egyes eszközök alkalmazásának következményeit. A cseh származású férfi 1925-ben született Bécsben, s Ausztriában, valamint Angliában egyaránt dolgozott. A szakember lesújtó véleménnyel van a jelenlegi helyzetről és úgy vélte: a mai technológiák és termékek nem az igények kielégítéséről, hanem kizárólag a profitszerzésről szólnak. Braunt többek között azok a kérdések foglalkoztatják, hogy valóban szükségük van-e az embereknek minden évben egy új okostelefonra, nagyobb tárhelyre, még több megapixeles kamerákra és a legújabb generációs konzolokra? Nem inkább arról van szó, hogy el vagyunk kényeztetve és szeretnénk luxus körülmények között élni?

A szakember 1970-ben alapította meg az angol technológiapolitikai kutatócsoportot. Egykori tanítványai közül ma már többen vezető brit egyetemeken professzorok. Braun 1988 óta vezeti a Bécsi Technikaértékelési Kutatóirodát (FTB), amelyből 1994-ben létrejött a Technikai Következmény-becslő Intézet (ITA). A 85 éves kutató a From Need to Greed (kb. "A szükségtől a habzsolásig") című könyvében azért bírálta a gyártókat, mert azok kizárólag profitérdekekből dobják piacra termékeiket és ezek az eszközök már nem az emberi igények kielégítésére szolgálnak. A másik oldalon pedig a felhasználók találhatók, akik nem azért vásárolják meg a termékeket, mert szükségük van rájuk vagy az általuk kínált - korábban nem igényelt - lehetőségekre, hanem mert próbálják csillapítani a luxus iránti vágyukat.

A lényeg, hogy csak a legújabb megoldások számítanak értékesnek. Jó példa erre, hogy az okostelefonok esetében az egy évvel ezelőtti készülékeken futó szoftvereket a gyártók már nem frissítik, hanem inkább új modelleket dobnak piacra helyettük. De a televíziózásban is megfigyelhetők a készülék cseréjét igénylő trendek, elég például csak az idei 3D-s őrületre gondolni.

"A legjobb példát a mobilok jelentik, hiszen egy korszerű készülék tud fotókat készíteni, de erős napfény esetén az egyik alapfunkció, a kijelzője használhatatlan. A fő probléma azonban az, hogy az emberek vásárlási kényszerben vannak, a gyártóknak pedig csak azért van szükségük új technológiákra, hogy azokkal még nagyobb haszonra tegyenek szert. Ez azonban annak a rendszernek a hibája, amiben jelenleg élünk. Pedig a technológiát ésszerűen is lehetne használni: javíthatunk vele a környezetünkön, intelligens autókat építhetünk vagy csökkenthetjük az energiafogyasztást. Emellett hasznosnak lennének az embereket összehozó technológiák is. Csak a környezetnek nincs lobbistája, ellenben az óriáscégekkel, éppen ezért elégtelen módon védjük" - jelentette ki a 85 éves szakember.

Braun kiemelte: az internet nem hozza össze az embereket, mivel a segítségével csak kommunikálni lehet, de a világhálón nincsenek személyes kapcsolatok. A videochatek nem helyettesíthetik a közvetlen találkozást, ráadásul online könnyebben ki lehet lépni a viszonyokból és hiányzik az összetartozás érzése. A világháló csupán a számítógépek kibővítése, de emellett nem szabad elfelejteni, hogy nem biztonságos és túl sok az online bűncselekmény. Biztonságosabbá kellene tenni, ez pedig például a kommunikáció titkosításával valósulhatna meg. Ahhoz azonban, hogy a világhálón javíthassunk, lényegében újra fel kellene találni.

"Hogy mik voltak az úttörő technológiák? A vasút vagy a gőzgép biztosan, de ezek között nem lehet a fontosságuk alapján különbséget tenni. A technológiák régen elsősorban azért jöttek létre, hogy segítsék az emberek túlélését. Én egyébként a legszívesebben az 1960-as és az 1970-es évekbe utaznék vissza, mivel azok optimális idők voltak. Akkor jött létre a modern elektronika, az első chipek, és az emberek akkor még nem csak a technológiai, hanem a szociális fejlődésben is hittek" - szögezte le végül Ernest Braun.