SG.hu·2010. december 27.

Az igények helyett a profit vezérli a fejlesztéseket

A számítástechnika fejlődése sok évtizede tart, de míg kezdetben megvolt a remény az emberek szellemi gyarapodására is, mára csak az újdonság iránti vágy és a fogyasztás hajszolása maradt.

A 85 éves Ernest Braun elsősorban technológiapolitikával foglalkozik és a kontinensen elsőként kezdte kutatni az egyes eszközök alkalmazásának következményeit. A cseh származású férfi 1925-ben született Bécsben, s Ausztriában, valamint Angliában egyaránt dolgozott. A szakember lesújtó véleménnyel van a jelenlegi helyzetről és úgy vélte: a mai technológiák és termékek nem az igények kielégítéséről, hanem kizárólag a profitszerzésről szólnak. Braunt többek között azok a kérdések foglalkoztatják, hogy valóban szükségük van-e az embereknek minden évben egy új okostelefonra, nagyobb tárhelyre, még több megapixeles kamerákra és a legújabb generációs konzolokra? Nem inkább arról van szó, hogy el vagyunk kényeztetve és szeretnénk luxus körülmények között élni?

A szakember 1970-ben alapította meg az angol technológiapolitikai kutatócsoportot. Egykori tanítványai közül ma már többen vezető brit egyetemeken professzorok. Braun 1988 óta vezeti a Bécsi Technikaértékelési Kutatóirodát (FTB), amelyből 1994-ben létrejött a Technikai Következmény-becslő Intézet (ITA). A 85 éves kutató a From Need to Greed (kb. "A szükségtől a habzsolásig") című könyvében azért bírálta a gyártókat, mert azok kizárólag profitérdekekből dobják piacra termékeiket és ezek az eszközök már nem az emberi igények kielégítésére szolgálnak. A másik oldalon pedig a felhasználók találhatók, akik nem azért vásárolják meg a termékeket, mert szükségük van rájuk vagy az általuk kínált - korábban nem igényelt - lehetőségekre, hanem mert próbálják csillapítani a luxus iránti vágyukat.

A lényeg, hogy csak a legújabb megoldások számítanak értékesnek. Jó példa erre, hogy az okostelefonok esetében az egy évvel ezelőtti készülékeken futó szoftvereket a gyártók már nem frissítik, hanem inkább új modelleket dobnak piacra helyettük. De a televíziózásban is megfigyelhetők a készülék cseréjét igénylő trendek, elég például csak az idei 3D-s őrületre gondolni.

"A legjobb példát a mobilok jelentik, hiszen egy korszerű készülék tud fotókat készíteni, de erős napfény esetén az egyik alapfunkció, a kijelzője használhatatlan. A fő probléma azonban az, hogy az emberek vásárlási kényszerben vannak, a gyártóknak pedig csak azért van szükségük új technológiákra, hogy azokkal még nagyobb haszonra tegyenek szert. Ez azonban annak a rendszernek a hibája, amiben jelenleg élünk. Pedig a technológiát ésszerűen is lehetne használni: javíthatunk vele a környezetünkön, intelligens autókat építhetünk vagy csökkenthetjük az energiafogyasztást. Emellett hasznosnak lennének az embereket összehozó technológiák is. Csak a környezetnek nincs lobbistája, ellenben az óriáscégekkel, éppen ezért elégtelen módon védjük" - jelentette ki a 85 éves szakember.

Braun kiemelte: az internet nem hozza össze az embereket, mivel a segítségével csak kommunikálni lehet, de a világhálón nincsenek személyes kapcsolatok. A videochatek nem helyettesíthetik a közvetlen találkozást, ráadásul online könnyebben ki lehet lépni a viszonyokból és hiányzik az összetartozás érzése. A világháló csupán a számítógépek kibővítése, de emellett nem szabad elfelejteni, hogy nem biztonságos és túl sok az online bűncselekmény. Biztonságosabbá kellene tenni, ez pedig például a kommunikáció titkosításával valósulhatna meg. Ahhoz azonban, hogy a világhálón javíthassunk, lényegében újra fel kellene találni.

"Hogy mik voltak az úttörő technológiák? A vasút vagy a gőzgép biztosan, de ezek között nem lehet a fontosságuk alapján különbséget tenni. A technológiák régen elsősorban azért jöttek létre, hogy segítsék az emberek túlélését. Én egyébként a legszívesebben az 1960-as és az 1970-es évekbe utaznék vissza, mivel azok optimális idők voltak. Akkor jött létre a modern elektronika, az első chipek, és az emberek akkor még nem csak a technológiai, hanem a szociális fejlődésben is hittek" - szögezte le végül Ernest Braun.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Kilenc példátlan erőforrásokkal rendelkező technológiai vállalat határozza meg a játékszabályokat Miért vannak ekkora leépítések az IT-iparban?Anglia kezdi megérezni milyen kicsinek lenni Hálózatba akarja szervezni az ipart az SAP, a Bosch és a Siemens Elveszítheti vezető pozícióját a kritikus anyagok területén Ausztrália Szimulációs technológiával értékelik az új anyagokat Csökken a lítium ára Izraeli IT-befektetéseket veszélyeztet az igazságügyi reform

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

De félreértés ne essék: nekem is megérte Hollandiába jönnöm. DE NEM AZÉRT, amire az emberek legelõször gondolnak. Hanem azért, mert így lehetõségem volt megtapasztalni dolgokat, és lehetõségem volt leszámolni az illúzióimmal. Ki az, aki tudja egy bármilyen út elõtt, hogy azt az utat a megtapasztalásért vállalja be? Hisz a profitorientált világban mindenki számára "nyilvánvaló", hogy nincs olyan dolog a Földön, amit az ember ne a profitért tenne... Lásd a fenti cikket.

"Az a baj, hogy olyan számok arányairól vitatkozunk, amit se te, se én nem ismerünk."

Azért arról lehet hallani, hogy a (gazdagokhoz képest) szegények és a (szegényekhez képest) gazdagok közötti szakadék egyre nagyobb. Mi mutatja ezt Bill Gates vagyonának nagyságrendjénél jobban?

"Teljesen nyilvánvaló, hogy van felsõ 10ezer (vagy 1 millió, vagy akármennyi), és ez országfüggetlenül létezik (még Kubában is)."

De ezt most ne csak úgy értsd, hogy minden országban nagy a vagyonos réteg és a szegényebb réteg között a szakadék. Amit én állítok országfüggetlenséggel kapcsolatban, abba az is beletartozik, hogy a leggazdagabb emberek nem kötõdnek semmilyen országhoz sem, mondhatjuk azt, hogy õk már csak globális méretekben ítélhetõek meg, hisz nem konkrétan egyetlen országból származik a vagyonuk, így értelmetlen azt mondani, hogy Amerikában milyen jól mennek a dolgok, mert ott sok a vagyonos ember. Hisz a legtöbben nem amerikaiként vagyonosak, hanem világpolgárként vagyonosak. Ugyanez elmondható a legtöbb országra is. A legtöbb vagyonos ember számár az egész világ a piac. Teljesen mindegy, hogy milyen nemzetiségûek és állampolgárságúak, mert nem függ a nemzetiségtõl és állampolgárságtól a vagyonuk.

Tehát erre utalok, mikor azt mondom, hogy a profitból nem az amerikai társadalom és nem a holland társadalom részesedik javarészt. A részesedés feltétele az, hogy hajlandó legyél a profitot zsebre vágók céljaiért harcolni. És ha így nézed, máris a társadalomirányítás kérdésénél vagyunk, azaz annál a pontnál, hogy a kapitalizmus nem kizárólagosan gazdasági rendszer, hanem társadalmi rendszer. Tehát mi nem demokráciában élünk, hanem kapitalizmusban, így pl. az állam és állami szervek mûködését nem a demokrácia elvei irányítják, hanem a kapitalizmus elvei. (És ez egybõl megint mennyi mindent megmagyaráz, nemigaz? Hirtelen érthetõvé válik az a sok furcsaság, ami a politikában tapasztalható...)

"Az is teljesen nyilvánvaló, hogy az hogy õk olyan pozícióba kerültek, amilyenbe, annak oka van."

Igen, oka van. De mi az oka? Te egyetértesz-e ezekkel az okokkal? Nem lehet a kérdést annyival elintézni, hogy a dolgoknak nyilvánvalóan okuk van, és a dolgok nyilvánvalóan a lehetõ legjobban vannak a világban.

Voltaire - Candide vagy az optimizmus
- Bizonyos - mondta - s kimutatható, hogy nem is lehetnek másképp a dolgok, mert ha már mindennek célja van, minden, ugyebár, szükségképpen a legeslegjobb célért is van. Orrunk például azért van, hogy legyen min hordani a szemüveget, s lám ezért is hordunk szemüveget. Lábunk láthatólag arra való, hogy nadrágot húzzunk rá, ezért is van nadrágunk. A kövek arra termettek, hogy szépen megfaragják õket, no meg persze, hogy kastélyokat építsenek belõlük; ezért is van õméltóságának ilyen gyönyörû kastélya; a tartomány legnagyobb ura illõ, hogy a legeslegszebb házban lakjék; és mivel a hízó disznók arra valók, hogy megegyék õket, azért eszünk mi disznóhúst egész áldott esztendõben. Következõleg, akik azt állítják, hogy minden jól van ezen a földön, ostobaságot állítanak; azt kellene mondaniok, hogy minden a legjobban van.

"Ne gondoljuk hogy a fejesek jobban bánnak velünk, mint ahogy mi bánunk az állatokkal."

Pontosan ezt mondom én is.
De kérdésem változatlan: megnyugtató gondolat-e ez számodra, hogy állatszámba vesznek téged? Valóban ez a világ rendje?
Vagy, sokakhoz hasonlóan, ez téged nem foglalkoztat, mindössze az a célod, hogy a táplálékláncban elõnyösebb pozícióba kerülj, azaz pl. magyar lóból német lóvá válj. (Vegyük észre, hogy akárhogy is van, a lényeg lényeg marad: lóvá tettek minket!)

"Akárhogy is nézzük, én inkább Németországban lennék ló, mert ott lehet többet kap a ló, mint amit dolgozik."

Ahhoz, hogy megértsd milyen német lónak lenned, meg kell tapasztalnod azt, amirõl álmodozol. Én csak annyit mondok, hogy több mint 8 évet húztam le Hollandiában, és most azt tervezgetem, hogy hazatérek. Mert pontosan mibõl is kap többet a ló Németországban vagy Hollandiában? És mibõl kap kevesebbet? És mitõl függ, hogy az embernek mire van igénye? Arra van-e igénye, amibõl a holland többet kap, vagy arra, amibõl a holland kevesebbet kap?

De ez más téma. Mirõl is beszélgettünk? Ja igen, hogy a német ló többet kap. Meg a holland is. Meg az amerikai. És hogy nekik ezért milyen jó. Nos, nem tudom, de a pszichológusok itt is jól megélnek, és az orvosok is. Sok holland menekül külföldre, ez is érdekes részletkérdés. És persze van akinek bejön ez a rendszer. A lényeg amit mondani akarok az az, hogy ki kell próbálni azt, amirõl álmodozunk, és majd a TAPASZTALAT el fogja dönteni, hogy akkor azt a kását forrón eszik-e, vagy sem.

Fals a logikád. Nem azért nem ismeri senki se a dokimat, mert marginális (érdektelen) dologról van szó, hanem pont azért vált marginális dologgá (marginalizálták), mert nem élvezi a piacot uraló erõk támogatását (azokkal 100%-ban szembemegy).

A szegények bankja nem alternatíva, magyarul a nagy szereplõk támogatásával mûködik. Ezt hosszú lenne kifejteni, hogy miért. Egyébként meg egy érdekes hír: Bajban a szegények bankja, válságban az indiai mikrohitelezés.

Most ezzel nem lettem meggyõzve. Ha mondjuk a szegények bankját hoztad volna fel Indiából, akkor azt mondanám, hogy igen, ez pl. az az egy nem profit orientált fejlesztés - mert elõtte nem volt ilyen - ami tényleg sikeres lett, és széles nyilvánosságot is kapott. A gond csak az, hogy a többi tényleg olyan marginális dolog, mint a doki akirõl te írsz - mivel nem nagy horderejû, így nem is ismeri senki se. Egyébként ha létezne a "nagy nemzetközi ... összeesküvés" amirõl te beszélsz, akkor hogyan létezhetne mondjuk a szegények bankja? Hiszen pont a kiszolgáltatottságot szünteti meg, ami minden profitorientált cég vágya. Vagyis a zinteltõl a bmw-ig mindenkinek kellett volna küldeni a bérgyilkosokat a spanra, aki kitalálta.

Az a baj, hogy olyan számok arányairól vitatkozunk, amit se te, se én nem ismerünk. Teljesen nyilvánvaló, hogy van felsõ 10ezer (vagy 1 millió, vagy akármennyi), és ez országfüggetlenül létezik (még Kubában is). Az is teljesen nyilvánvaló, hogy az hogy õk olyan pozícióba kerültek, amilyenbe, annak oka van. Ennyi erõvel lázadhatnának a lovak is, hogy milyen igazságtalan a társadalom, mert nem az emberek cipelik õket, hanem fordítva. És az emberek plazma tv-t vesznek, õk meg csak szénát meg zabot kapnak. Mondjuk ettõl én még nem mondanám, hogy a lovak szarul élnek, mert van tetõ a fejük fölött, van kajájuk, kihordják alóluk a szart. És ezért persze dolgozniuk kell, és persze az ellátás ára nem biztos hogy ugyanannyi, mint a végzett munka díja. Ne gondoljuk hogy a fejesek jobban bánnak velünk, mint ahogy mi bánunk az állatokkal.
Más kérdés az, hogy egy lónak más jogai vannak Ukrajnában, meg mások Németországban. Akárhogy is nézzük, én inkább Németországban lennék ló, mert ott lehet többet kap a ló, mint amit dolgozik.

"Mindenki elõtt ott a lehetõség, hogy feltalálja az élet vizét."
Ez igaz.

"Megteheti profitorientáltan is, meg anélkül is..."
Ez is igaz.

"...hidd el, sikere lesz."
Ez viszont nem igaz.

"Az igazán jó dolgok eladják magukat."
Ez is igaz.

Szóval mi a hiba az elméletedben? Az, hogy nem számolsz az ellenérdekelt felekkel.

"Te azt mondod létezik nem profitcélú kutatás, amitõl jobb lesz nekünk. Én azt mondom mondj egyetlen egy példát."
Van egy orvos, akihez járok egy ideje, és õ non-profit alapokon dolgozik: kutat, újít, kigondol, majd gyógyításra használja azt, amit megtanult és amire rájött. Mindezt azért, mert ez a helyes dolog. És mindezt részben azért is, mert bizonyos dolgokból egyszerûen nem lehet üzletet csinálni még akkor sem ha akarnál, mert ott vannak a piacot uraló és kézben tartó szereplõk, akik adott esetben egyesével is erõsebbek, mint egész Magyarország együttvéve. Ezt az erejüket pedig nyilvánvaló hogy az elõnyük fenntartására fogják fordítani. Na és most egyben választ is kaptál arra, hogy többek között mire megy el a megtermelt profit. Mert hogy nem téged gazdagítanak vele, az biztos, sõt, most már azt is látjuk, hogy pont hogy csak szegényebbé tesznek, és nem csak anyagi szempontból, de abban az értelemben is, hogy szürkébb, egysíkúbb lesz a világ akkor, ha bizonyos alternatívákat eltaposnak, megölnek, felõrölnek.

Ha akarsz, te is találhatsz a fentiekre példát, és meggyõzõdhetsz a saját szemeddel arról, amit mondok. Mindössze akarnod kell mindezt. Kíváncsinak kell lenned arra, hogy mi ez amirõl beszélek, és kutatnod kell, utána kell járnod, hogy mi ez az "alternatív valóság" ami látszólag csak a képzeletemben létezik.

"Az meg hogy ez szimplán csak a pénz, vagy valami háttérérdek miatt mûködik így azt meghagyom az összeesküvés elmélet gyártóknak."
Ha el tudod nekem magyarázni, hogy mitõl összeesküvés elmélet az, hogy egy cég mindenáron törekszik a profit növelésére, és piaci dominancia kivívására/megtartására, akkor elfogadom az érvedet.

"Szerintem ha van egy egyszerû magyarázat (kell a zsozsóka, még több - Dagobert effektus) akkor nem kell összeesküvés elméleteket gyártani."
És ha például egy társadalomban mondjuk a vízhez kizárólag egyetlen cégtõl lehet hozzájutni (vagy 2-3 kartellbe tömörült cégtõl), akkor szerinted ez nem jelenti egyben a társadalom irányítását is? Csak gondold át, nem bonyolult dolog ez. Szerinted az, aki a pénz elõállításának monopóliumát birtokolja (állam vagy állam által megbízott privát bank) az nem irányítja innen kezdve a társadalmi folyamatokat is? Egy társadalomra, mely arra van kényszerítve, hogy használja a monopólium által elõállított pénzt, a monopólium nyomást tud kifejteni. Egyszerû dolog ez is.

De gondold át abból a szempontból is, hogy onnan kezdve, hogy te uralod a piacot, onnan kezdve minden egyes olyan ember aki akár profitorientált szervezet, akár non-profit civil szervezet formájában olyan tevékenységet kezd el folytatni, ami csökkenti a te profitodat, akkor te fel fogsz lépni ezen szervezetek ellen. A profitorientált céget egyszerûen a piaci dominanciáddal kicsinálod, a civil szervezõdéseket pedig a politikára gyakorolt nyomással teszed el az útból.

Hol van itt az összeesküvés-elmélet? A valóságban a dolgok már csak így mennek. Ilyen egyszerûen, ilyen szimplán. Aki nem fogja be két kézzel a szemét, az láthatja.

Nem beszélek szívjóságról és szétosztásról.
Az volt a téma, hogy mire megy el a megtermelt profit. Én annyit állítok, hogy a profit döntõ többségének sorsáról nem a társadalom dönt, így az nem is a társadalom szempontjai szerint kerül felhasználásra, hanem egy szûk réteg szempontjai szerint. Valamint azt állítom, hogy ez MINDEN országban így van.

Tehát azt állítom, hogy félrevezetõ azt hinni, hogy az USA-ban vagy Hollandiában "azért élnek olyan jól" az emberek mert a gazdaság által termelt profit nagy része visszakerül a társadalomba. Nem, nem kerül vissza, és nem, nincsenek a dolgok alapvetõen máshogy Hollandiában sem, mint Magyarországon. Kis különbségek mindig vannak, de olyan kijelentéseknek nincs alapja szerintem, hogy "bezzeg nyugaton, ott a társadalmi jólétre fordítódik a profit". Nem, nem arra fordítódik, és aki képet akar kapni arról, hogy hogyan él az átlagpolgár, az menjen el és nézze meg maga, mert a TV-bõl javarészt csak hülyeség árad.

Most nem azért, de ki nem sz*rja le az okos telefonokat.Szerintem ép hogy lassú a technikai fejlõdés (napi használatban).

Az elmúlt 15 évben mi volt olyan nagy újdonság: 3dfx gyorsító kártya, 3d szemüveg, plazma tv, mobil, színes mobil, okos telefon, 3d mozi, hibrid kocsi?, facebook, 3d szemöveg 3d tv 😊

Nem részletkérdés, de az ég kék, a fû zöld, akinek meg milliószor több pénze van nálunk az nem fogja szívjóságból szétosztani közöttünk.

Mindenki elõtt ott a lehetõség, hogy feltalálja az élet vizét. Megteheti profitorientáltan is, meg anélkül is - hidd el, sikere lesz. Az igazán jó dolgok eladják magukat. Te azt mondod létezik nem profitcélú kutatás, amitõl jobb lesz nekünk. Én azt mondom mondj egyetlen egy példát.

Az meg hogy ez szimplán csak a pénz, vagy valami háttérérdek miatt mûködik így azt meghagyom az összeesküvés elmélet gyártóknak. Szerintem ha van egy egyszerû magyarázat (kell a zsozsóka, még több - Dagobert effektus) akkor nem kell összeesküvés elméleteket gyártani.

További bejegyzések a fórumban...