Berta Sándor
Chipkártyák segíthetik a nyugdíjasokat
A St. Pölten-i Főiskola IT-biztonságkutatási Intézetének kutatói szerint a chipkártyák rendkívüli módon javíthatják a nyugdíjasok életkörülményeit, mert nem csak a háztartási tevékenységeket egyszerűsíthetik le, hanem adott esetben vészhelyzeti segélyhívó rendszerként is működhetnek.
A 60 évesnél idősebbek egy része nem igazán tud mit kezdeni az érintőképernyőkkel vagy a csúcstechnikás automata berendezésekkel. Túl bonyolultnak találják őket és még a legegyszerűbb funkciókkal sem tudnak mit kezdeni. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az úgynevezett ezüst korosztály tagjainak túl sok döntést kell meghozniuk és nem tudják nyomon követni a rendszerek működését. Erre a problémára kínálhatnak megoldást a chipkártyák. Jelenleg világszerte kereken ötmilliárd ilyen eszközt alkalmaznak, de a technológiában rejlő lehetőségek még messze nincsenek kiaknázva.
Az osztrák intézmény munkatársai azt vizsgálták, hogy a chipkártyák alkalmazása javíthat-e és ha igen, milyen mértékben a nyugdíjasok életkörülményein. Kiderült, hogy természetesen ez sem tökéletes megoldás, de számos esetben nagyon is hasznos lehet. Ilyen például az új alkalmazások beszerzése, az önkiszolgáló berendezések működtetése.
"Már egy egyszerű jegyvásárlás is valóságos Odüsszeiává válhat. Az embereknek ugyanis a jegy kinyomtatása előtt kilenc lehetőség közül kell választaniuk. Egy hagyományos chipkártyával jelentősen lecsökkenthető ez a szám és kiszűrhetők a célállomásra, a díjszabásra és a jegyek számára vonatkozó adatok. Így a 60 évesnél idősebb személyek akár egyetlen gombnyomással jegyeket vásárolhatnak és jelentős időt takaríthatnak meg" - nyilatkozta dr. Ernst Piller, a projekt vezetője.
A tanulmány szerint a chipek igazi multifunkciós segítőkké építhetők ki: egyszerre lehetnek lakáskulcsok és a hálózatokat ki- és bekapcsoló rendszerek. Utóbbinak köszönhetően meghatározható, hogy milyen berendezések (hűtőszekrények, világítás, számítógépek, fűtőtestek stb.) kapcsoljanak ki automatikusan a lakás elhagyásakor. De elhelyezhetők a chipeken az illető egészségügyi állapotára és étkezési szokásaira vonatkozó információk is, így megkönnyíthető, hogy egy cukorbeteg vagy lisztérzékeny személy csak olyan élelmiszereket vásároljon, amelyeket fogyaszthat. Az egészségügyi adatok folytonos figyelésével pedig a chipkártyák vészhelyzeti segélyhívó rendszerré változtathatók. Amint érzékelik a normálistól eltérő értékeket, azonnal riaszthatják a mentőket vagy az orvosi ügyeletet.
Végül, de nem utolsósorban a chipkártyák akár a világhálón is használhatók, segíthetnek bizonyos oldalakhoz való hozzáférésben és eltárolhatják a tulajdonos biometrikus adatait. Ezek jól jöhetnek az online átutalásoknál vagy vásárlásoknál. Ha pedig mindehhez figyelembe vesszük, hogy egy chip átlagosan egy euróba kerül, akkor megoldás még olcsónak is nevezhető. Természetesen az ilyen rendszerek elterjedéséhez az is fontos, hogy a szakemberek gondoskodjanak a tárolt információk megfelelő védelméről.
A 60 évesnél idősebbek egy része nem igazán tud mit kezdeni az érintőképernyőkkel vagy a csúcstechnikás automata berendezésekkel. Túl bonyolultnak találják őket és még a legegyszerűbb funkciókkal sem tudnak mit kezdeni. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az úgynevezett ezüst korosztály tagjainak túl sok döntést kell meghozniuk és nem tudják nyomon követni a rendszerek működését. Erre a problémára kínálhatnak megoldást a chipkártyák. Jelenleg világszerte kereken ötmilliárd ilyen eszközt alkalmaznak, de a technológiában rejlő lehetőségek még messze nincsenek kiaknázva.
Az osztrák intézmény munkatársai azt vizsgálták, hogy a chipkártyák alkalmazása javíthat-e és ha igen, milyen mértékben a nyugdíjasok életkörülményein. Kiderült, hogy természetesen ez sem tökéletes megoldás, de számos esetben nagyon is hasznos lehet. Ilyen például az új alkalmazások beszerzése, az önkiszolgáló berendezések működtetése.
"Már egy egyszerű jegyvásárlás is valóságos Odüsszeiává válhat. Az embereknek ugyanis a jegy kinyomtatása előtt kilenc lehetőség közül kell választaniuk. Egy hagyományos chipkártyával jelentősen lecsökkenthető ez a szám és kiszűrhetők a célállomásra, a díjszabásra és a jegyek számára vonatkozó adatok. Így a 60 évesnél idősebb személyek akár egyetlen gombnyomással jegyeket vásárolhatnak és jelentős időt takaríthatnak meg" - nyilatkozta dr. Ernst Piller, a projekt vezetője.
A tanulmány szerint a chipek igazi multifunkciós segítőkké építhetők ki: egyszerre lehetnek lakáskulcsok és a hálózatokat ki- és bekapcsoló rendszerek. Utóbbinak köszönhetően meghatározható, hogy milyen berendezések (hűtőszekrények, világítás, számítógépek, fűtőtestek stb.) kapcsoljanak ki automatikusan a lakás elhagyásakor. De elhelyezhetők a chipeken az illető egészségügyi állapotára és étkezési szokásaira vonatkozó információk is, így megkönnyíthető, hogy egy cukorbeteg vagy lisztérzékeny személy csak olyan élelmiszereket vásároljon, amelyeket fogyaszthat. Az egészségügyi adatok folytonos figyelésével pedig a chipkártyák vészhelyzeti segélyhívó rendszerré változtathatók. Amint érzékelik a normálistól eltérő értékeket, azonnal riaszthatják a mentőket vagy az orvosi ügyeletet.
Végül, de nem utolsósorban a chipkártyák akár a világhálón is használhatók, segíthetnek bizonyos oldalakhoz való hozzáférésben és eltárolhatják a tulajdonos biometrikus adatait. Ezek jól jöhetnek az online átutalásoknál vagy vásárlásoknál. Ha pedig mindehhez figyelembe vesszük, hogy egy chip átlagosan egy euróba kerül, akkor megoldás még olcsónak is nevezhető. Természetesen az ilyen rendszerek elterjedéséhez az is fontos, hogy a szakemberek gondoskodjanak a tárolt információk megfelelő védelméről.
