Berta Sándor
Száműzné a nyomtatott számlákat az EU
Az Európai Bizottság több milliárd eurót szeretne megtakarítani az elektronikus számlák alkalmazásával. A cél, hogy tíz éven belül már a digitális számlák legyenek túlsúlyban.
A testület számításai alapján az e-számlák használatával évente kereken 40 milliárd eurót lehetne megtakarítani. A hagyományos, nyomtatott számlák előállítási, küldési és feldolgozási költségei nagyon magasak, az eljárás évente több milliárd eurót emészt fel. Napjainkban a nagyvállalatok 42 százaléka alkalmaz digitális számlázási rendszereket, de ugyanez az arány a kis és a közepes cégeknél viszont csupán 22 százalék.
Az Európai Bizottság közleménye kinyilvánítja, hogy előtérbe kell helyezni az elektronikus számlázásokat és a célkitűzések között szerepel, hogy 2020-ra az e-számláknak kell túlsúlyba kerülniük az Európai Unió területén. Az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) gyakorlatilag indítóállványa lehet az európai e-számlázási eljárásoknak és azok együttműködésének. A testület leszögezi, hogy a digitális aláírásokra vonatkozó nemzeti törvényhozások közötti különbségek eddig a határokon átnyúló együttműködési problémákhoz vezettek. Éppen ezért van szükség egy az eddiginél sokkal jobban koordinált eljárásra, amely elősegítheti az e-számlázások elterjedését. A javaslatok között megtalálható az elektronikus aláírásokról szóló 1999/93/EK irányelv módosítása is.
Emellett komoly problémát jelent a minden tagállam által elfogadott nemzetközi szabványok hiánya. A bizottság megállapította, hogy a jelenleg létező adatformátumok egyike sem vált egyeduralkodóvá. A piac szereplőinek napjainkban eltérő formátumokat kell támogatniuk, amely viszont szükségessé teszi a különböző konvertálásokat. Ezért fontos egy egységes szabvány kidolgozása is.
A szervezet három éven belül létre akar hozni egy fórumot, amelynek a munkájában az Európai Központi Bank, az Európai Szabványügyi Bizottság és az Artikel 29 Adatvédelmi Csoport munkatársai is részt vesznek. Ezenkívül a bizottság felszólította a tagországokat, hogy az eddiginél jobban kampányoljanak az e-számlázás rendszere és annak használata mellett. A testület igyekszik jó példával elől járni és az e-Prior programot támogatni. Az e-Prior mozaikszót az electronik Procurement, Invoicing and Ordering szavakból alakították ki. A számlákkal szemben támasztott fő követelmények változatlanok maradnak. Továbbra is fontos lesz, hogy megbízhatóan megállapítható legyen egy dokumentum származási helye, a tartalom sérthetetlenségének és az olvashatóságnak a biztosítása.
Májusi adatok szerint az Európai Unió tagállamaiban évente több mint 30 milliárd számla keletkezik, amelyeknek 97 százaléka még mindig papír alapú. Mindehhez 400 ezer tonna papírt használnak fel, amihez 12-16 millió fa kivágása szükséges. A gazdaság szereplői így a környezet fölösleges terhelése mellett saját szervezeti és pénzügyi erőforrásaikból is aránytalanul sokat pazarolnak el. Jelenleg Csehország, Oroszország és Magyarország bizonyul legkevésbé nyitottnak a változásra, ezekben az államokban mutatkozik ugyanis a legkisebb igény az elektronikus átállásra a lakosság körében: 76-80 százalék azoknak az aránya, akik a jövőben is postán szeretnék megkapni számláikat.
A testület számításai alapján az e-számlák használatával évente kereken 40 milliárd eurót lehetne megtakarítani. A hagyományos, nyomtatott számlák előállítási, küldési és feldolgozási költségei nagyon magasak, az eljárás évente több milliárd eurót emészt fel. Napjainkban a nagyvállalatok 42 százaléka alkalmaz digitális számlázási rendszereket, de ugyanez az arány a kis és a közepes cégeknél viszont csupán 22 százalék.
Az Európai Bizottság közleménye kinyilvánítja, hogy előtérbe kell helyezni az elektronikus számlázásokat és a célkitűzések között szerepel, hogy 2020-ra az e-számláknak kell túlsúlyba kerülniük az Európai Unió területén. Az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) gyakorlatilag indítóállványa lehet az európai e-számlázási eljárásoknak és azok együttműködésének. A testület leszögezi, hogy a digitális aláírásokra vonatkozó nemzeti törvényhozások közötti különbségek eddig a határokon átnyúló együttműködési problémákhoz vezettek. Éppen ezért van szükség egy az eddiginél sokkal jobban koordinált eljárásra, amely elősegítheti az e-számlázások elterjedését. A javaslatok között megtalálható az elektronikus aláírásokról szóló 1999/93/EK irányelv módosítása is.
Emellett komoly problémát jelent a minden tagállam által elfogadott nemzetközi szabványok hiánya. A bizottság megállapította, hogy a jelenleg létező adatformátumok egyike sem vált egyeduralkodóvá. A piac szereplőinek napjainkban eltérő formátumokat kell támogatniuk, amely viszont szükségessé teszi a különböző konvertálásokat. Ezért fontos egy egységes szabvány kidolgozása is.
A szervezet három éven belül létre akar hozni egy fórumot, amelynek a munkájában az Európai Központi Bank, az Európai Szabványügyi Bizottság és az Artikel 29 Adatvédelmi Csoport munkatársai is részt vesznek. Ezenkívül a bizottság felszólította a tagországokat, hogy az eddiginél jobban kampányoljanak az e-számlázás rendszere és annak használata mellett. A testület igyekszik jó példával elől járni és az e-Prior programot támogatni. Az e-Prior mozaikszót az electronik Procurement, Invoicing and Ordering szavakból alakították ki. A számlákkal szemben támasztott fő követelmények változatlanok maradnak. Továbbra is fontos lesz, hogy megbízhatóan megállapítható legyen egy dokumentum származási helye, a tartalom sérthetetlenségének és az olvashatóságnak a biztosítása.
Májusi adatok szerint az Európai Unió tagállamaiban évente több mint 30 milliárd számla keletkezik, amelyeknek 97 százaléka még mindig papír alapú. Mindehhez 400 ezer tonna papírt használnak fel, amihez 12-16 millió fa kivágása szükséges. A gazdaság szereplői így a környezet fölösleges terhelése mellett saját szervezeti és pénzügyi erőforrásaikból is aránytalanul sokat pazarolnak el. Jelenleg Csehország, Oroszország és Magyarország bizonyul legkevésbé nyitottnak a változásra, ezekben az államokban mutatkozik ugyanis a legkisebb igény az elektronikus átállásra a lakosság körében: 76-80 százalék azoknak az aránya, akik a jövőben is postán szeretnék megkapni számláikat.