SG.hu
Még mindig papíron számláznak a cégek
Felmérések szerint az EU országaiban évente több mint 30 milliárd számla keletkezik, melyeknek 97%-a még mindig papír alapú. Mindehhez 400 ezer tonna papírt használnak fel, amihez 12-16 millió fa kivágása szükséges.
A gazdaság szereplői így a környezet fölösleges terhelése mellett saját szervezeti és pénzügyi erőforrásaikból is aránytalanul sokat pazarolnak el. A vállalatok hagyományos számlakezelési költségeik 60%-át megtakaríthatják az egyre terjedő elektronikus számlázásra való áttéréssel, jelentős anyagi és emberi erőforrásokat felszabadítva ezzel fő üzleti tevékenységeik számára.
Az Itella Group (a korábbi Finn Posta) e-számlázással foglalkozó leányvállalata, az Itella Information 2010 tavaszán 16 országra kiterjedő átfogó kutatást végzett az európai számlázási szokásokról és fejlődési irányokról. A kutatás olyan kérdésekre keresett válaszokat, amelyek gazdasági és környezetvédelmi szempontból is egyre időszerűbbek az üzleti élet szereplői és a fogyasztók számára egyaránt. Összesen 16 ország 9037 állampolgára mint fogyasztó és 4765 vállalatvezető mint döntéshozó válaszolt az Itella Information kérdéseire.
Az Itella reprezentatív kutatásából kiderül, hogy bár a vásárlók és fogyasztók várakozásainak a jövőben az elektronikus számla felelne meg leginkább, az európai vásárlók többsége jelenleg mégis papíron kapja meg postaládájába számlái javát. Kivételt képez ez alól Dánia és Észtország, ahol a pénzügyi bizonylatoknak már ma is több mint felét elektronikusan kapják a fogyasztók. Az átmenet (e-Transition) jövője szempontjából is legnyitottabbnak a fenti két ország, továbbá Norvégia mutatkozik, ahol a lakossági várakozások szerint néhány éven belül 20-30%-ra szorul vissza a nyomtatva postán kézbesített számlák aránya.
Jelenleg Csehország, Oroszország és Magyarország bizonyul legkevésbé nyitottnak a változásra, ezekben az országokban mutatkozik ugyanis a legkisebb igény az elektronikus átállásra a lakosság körében: 76-80% azok aránya, akik a jövőben is postán szeretnék megkapni számláikat. Ebben vélhetően a megszokás és a tapasztalat is nagy úr, ezért az várható, hogy a pénztárca- és környezetkímélő elektronikus számlázási megoldások terjedésével a lakosság nyitottsága is megnövekszik, megtapasztalva az új megoldások előnyeit.
Az e-számlázás tekintetében a vállalkozások körében biztatóbb eredmények születtek, bár az európai országok között természetesen hatalmas különbségek mutatkoznak. Az Itella kutatásának éllovasa az Egyesült Királyság lett, ahol a megkérdezett cégek 89%-a nyilatkozott úgy, hogy eladásaikat már ma is legalább részben elektronikus számlával bizonylatolják és beszerzéseik terén is 76%-uk él az elektronikus számlabefogadás lehetőségével. További előkelő helyezést értek el Észtország és Dánia vállalatai is, ahol meghaladja a 80%-ot azon cégek aránya, amelyek kimenő és/vagy bejövő számláik esetében digitális csatornákat is igénybe vesznek. Ugyanez az arány a vizsgált 16 ország átlagában 50-52%-ot mutat.
A magyarországi 25-26%-os szint azt mutatja, hogy hazánkban a vállalatok e-számlázási tapasztalata jelenleg még az európai átlag felét sem éri el. De ezzel még mindig a középmezőnybe tartozunk, figyelembe véve, hogy e-számlázásban sereghajtóként a lengyel cégek végeztek, amelyeknek mindössze 11%-a szokott elektronikusan is számlát küldeni és 18%-uk szokott ilyet befogadni.
Ha nem a jelent, hanem az "e-Transition", azaz az elektronikus számlázásra való áttérés jövőbeli lehetőségeit nézzük, kiderül, hogy az egyebek mellett függ az adott ország fejlettségétől is: minél jobbak az infrastrukturális adottságok, annál gyorsabban valósítható meg a gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt előnyös e-átállás a számlázás terén. Ahogy a lakossági elvárások esetén láttuk, a cégek világában is Magyarország sajnos az európai sereghajtók között szerepel. Hazánkban a vállalatok 75%-a úgy véli, hogy számlaforgalma még 2-3 év múlva is kizárólag papír alapon fog történni. A jelenlegi éllovas Egyesült Királyságban 2-3 év távlatában ugyanez az arány 23%. A legdinamikusabb vállalati e-átállás előtt álló Finnországban pedig csupán a cégek 11%-a tudja elképzelni, hogy néhány év múlva még mindig kizárólag papír alapú marad a számlázási rendszere.
Az Európai Unió országaiban évente több mint 30 milliárd darab számla keletkezik és ezek 97%-a még mindig papír alapú bizonylat. Ehhez évente 12-16 millió fát kell kivágni, 2700 tonnányi festéket kell betölteni a nyomtatókba, 400 ezer tonna papírt kell elhasználni, de a környezeti terhelések közé kalkulálható még a postázáshoz szükséges 165 millió liternyi üzemanyag is. A feleslegesen elfecsérelt források tekintetében ijesztő mértéket ölt az elhasznált energia is, mivel a számlázás mintegy 1350 gigawatt energiát emészt fel évente.
A gazdaság szereplői így a környezet fölösleges terhelése mellett saját szervezeti és pénzügyi erőforrásaikból is aránytalanul sokat pazarolnak el. A vállalatok hagyományos számlakezelési költségeik 60%-át megtakaríthatják az egyre terjedő elektronikus számlázásra való áttéréssel, jelentős anyagi és emberi erőforrásokat felszabadítva ezzel fő üzleti tevékenységeik számára.
Az Itella Group (a korábbi Finn Posta) e-számlázással foglalkozó leányvállalata, az Itella Information 2010 tavaszán 16 országra kiterjedő átfogó kutatást végzett az európai számlázási szokásokról és fejlődési irányokról. A kutatás olyan kérdésekre keresett válaszokat, amelyek gazdasági és környezetvédelmi szempontból is egyre időszerűbbek az üzleti élet szereplői és a fogyasztók számára egyaránt. Összesen 16 ország 9037 állampolgára mint fogyasztó és 4765 vállalatvezető mint döntéshozó válaszolt az Itella Information kérdéseire.
Az Itella reprezentatív kutatásából kiderül, hogy bár a vásárlók és fogyasztók várakozásainak a jövőben az elektronikus számla felelne meg leginkább, az európai vásárlók többsége jelenleg mégis papíron kapja meg postaládájába számlái javát. Kivételt képez ez alól Dánia és Észtország, ahol a pénzügyi bizonylatoknak már ma is több mint felét elektronikusan kapják a fogyasztók. Az átmenet (e-Transition) jövője szempontjából is legnyitottabbnak a fenti két ország, továbbá Norvégia mutatkozik, ahol a lakossági várakozások szerint néhány éven belül 20-30%-ra szorul vissza a nyomtatva postán kézbesített számlák aránya.
Jelenleg Csehország, Oroszország és Magyarország bizonyul legkevésbé nyitottnak a változásra, ezekben az országokban mutatkozik ugyanis a legkisebb igény az elektronikus átállásra a lakosság körében: 76-80% azok aránya, akik a jövőben is postán szeretnék megkapni számláikat. Ebben vélhetően a megszokás és a tapasztalat is nagy úr, ezért az várható, hogy a pénztárca- és környezetkímélő elektronikus számlázási megoldások terjedésével a lakosság nyitottsága is megnövekszik, megtapasztalva az új megoldások előnyeit.
Az e-számlázás tekintetében a vállalkozások körében biztatóbb eredmények születtek, bár az európai országok között természetesen hatalmas különbségek mutatkoznak. Az Itella kutatásának éllovasa az Egyesült Királyság lett, ahol a megkérdezett cégek 89%-a nyilatkozott úgy, hogy eladásaikat már ma is legalább részben elektronikus számlával bizonylatolják és beszerzéseik terén is 76%-uk él az elektronikus számlabefogadás lehetőségével. További előkelő helyezést értek el Észtország és Dánia vállalatai is, ahol meghaladja a 80%-ot azon cégek aránya, amelyek kimenő és/vagy bejövő számláik esetében digitális csatornákat is igénybe vesznek. Ugyanez az arány a vizsgált 16 ország átlagában 50-52%-ot mutat.
A magyarországi 25-26%-os szint azt mutatja, hogy hazánkban a vállalatok e-számlázási tapasztalata jelenleg még az európai átlag felét sem éri el. De ezzel még mindig a középmezőnybe tartozunk, figyelembe véve, hogy e-számlázásban sereghajtóként a lengyel cégek végeztek, amelyeknek mindössze 11%-a szokott elektronikusan is számlát küldeni és 18%-uk szokott ilyet befogadni.
Ha nem a jelent, hanem az "e-Transition", azaz az elektronikus számlázásra való áttérés jövőbeli lehetőségeit nézzük, kiderül, hogy az egyebek mellett függ az adott ország fejlettségétől is: minél jobbak az infrastrukturális adottságok, annál gyorsabban valósítható meg a gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt előnyös e-átállás a számlázás terén. Ahogy a lakossági elvárások esetén láttuk, a cégek világában is Magyarország sajnos az európai sereghajtók között szerepel. Hazánkban a vállalatok 75%-a úgy véli, hogy számlaforgalma még 2-3 év múlva is kizárólag papír alapon fog történni. A jelenlegi éllovas Egyesült Királyságban 2-3 év távlatában ugyanez az arány 23%. A legdinamikusabb vállalati e-átállás előtt álló Finnországban pedig csupán a cégek 11%-a tudja elképzelni, hogy néhány év múlva még mindig kizárólag papír alapú marad a számlázási rendszere.
Az Európai Unió országaiban évente több mint 30 milliárd darab számla keletkezik és ezek 97%-a még mindig papír alapú bizonylat. Ehhez évente 12-16 millió fát kell kivágni, 2700 tonnányi festéket kell betölteni a nyomtatókba, 400 ezer tonna papírt kell elhasználni, de a környezeti terhelések közé kalkulálható még a postázáshoz szükséges 165 millió liternyi üzemanyag is. A feleslegesen elfecsérelt források tekintetében ijesztő mértéket ölt az elhasznált energia is, mivel a számlázás mintegy 1350 gigawatt energiát emészt fel évente.