Informatika és tudomány

Berta Sándor

Alapvető jogok az internet korában

Az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájában biztosítja az állampolgárainak a személyiségi jogokat, köztük a magánélet és a személyes adatok védelmét. Ettől függetlenül azonban egyre több olyan szolgáltatás jelenik meg, amelyek megsértik ezeket a jogokat.

Az alapvető jogok megvédése a 21. században igazi globális kihívássá válik. Fontos azonban, hogy ez a védelem a rendkívül gyorsan változó technikai fejlesztések ellenére is megmaradjon. Az internet és a mobiltelefon az elmúlt két évtized legnagyobb és legforradalmibb fejlesztései, de a jogrendszer modernizációja jóval lassabb, mint e technikai rendszerek fejlődése.

"Az Európai Unió Alapvető Jogok Chartája egy évtizedes előkészítés után tavaly december elsején, a Lisszaboni Szerződéssel együtt lépett hatályba. Ez a dokumentum sokkal korszerűbb az eddigi alapvető jogi szabályozásoknál. Többek között tartalmazza a harmadik generáció alapvető jogait, ezek közé tartozik az adatvédelemhez és a jó közigazgatáshoz fűződő jog. Ezzel párhuzamosan azonban folyamatosan új konfliktusok alakulnak ki, elég csak a SWIFT-megállapodásra gondolni, ahol a biztonságra vonatkozó alapjog és a szabadságjog került szembe egymással. De ide sorolható a távközlési adattárolás kérdése is. Éppen ezért az Európai Bizottság most vizsgálja annak a lehetőségét, hogy miként erősíthetné az alapvető jogokat" - hangsúlyozta Martin Selmayr, Viviane Reding európai uniós igazságügyi biztos kabinetfőnöke.

A szakember hozzátette: a távközlési adattárolási irányelv megváltoztatásához mind a 27 európai uniós tagállam hozzájárulása szükséges. Egy ilyen folyamat akár 2-3 évet is igénybe vehet. Megoldást jelenthet azonban, ha egy tagország nem szó szerint ülteti át a saját joggyakorlatába az irányelvet.

Selmayr az internetblokádok kapcsán megjegyezte: ő a letiltás helyett a vitatott tartalmak törlését támogatja, viszont minden esetet gondosan meg kell vizsgálni. Ráadásul vannak olyan esetek, amikor a tartalmak törlése alig vagy szinte egyáltalán nem kivitelezhető, mert mondjuk az azt tároló szerver az Európai Unió területén kívül, mondjuk az Egyesült Államokban található. Itt megoldást jelenthetne az USA-val való együttműködés, a gond csak az, hogy a tengerentúliak nem igazán nyitottak az ilyen megkeresésekre.

A kabinetfőnök végül leszögezte: Viviane Reding a következő években szeretné megvalósítani az adatminimalizálási programját, amelynek lényege, hogy az EU egyre kevesebb információt halmozzon fel, a "kevesebb több" mottó alapján. E cél megvalósításában segíthet a kidolgozandó és az év végéig elfogadandó új európai uniós adatvédelmi irányelv.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Adatvédelem #6
    Én pont ellenkezően látom, az adatvédelem jogi szabályozásának fejlődésében tetten érhető tendencia a szigorodás felé mutat. Sőt a minap olvastam egy cikket a www.adatvedelmiszakerto.hu-n arról, hogy felmerült az adatvédelmi biztos hatósági jogkörökkel történő felruházásának lehetősége is.
  • Mike at home #5
    lassan semmilyen jogunk nem lesz, csak a total control
    [allstars™] [TFT] [monitorvitéz]
    megeszem a vérzés tejet, kivazallak téged lóka komám!
    [A64 3200+, 2gb, 7600GT]
  • Rotyoka #4
    Éppen hogy HAGYNI kell az ilyen oldalakat. Mivel a kuruc infó alapból 1 szemét de hetente azért van 1-1 érdekes cikk.

    A napiszar és a többi meg kell, mivel ide olyan dolgok kerülnek fel, amit a tulaj MÁR FELTETT VALAHOVA. Ergo kurvára ő volt a hülye, és meg is érdemli hogy szenvedjen. Furcsa mód én nem kerültem fel, mivel nem tolom bele a picsám a webcamba, nem buzulok és nem pózolgatok szarás közben.....
  • physis #3
    Két linket kihagytam::

    1)
    Kimaradt az egyébként megemlített adatvédelmi biztosi állásfoglás és kezdeményezés.

    2)
    Az képmegosztás kapcsán kimaradt, hogy a Fővárosi Bíróság szerint az iWiW felhasználói feltételei nem értelmezhetőek úgy, mintha a felhasználó lemondana képéhez fűződő jogairól, de ezen túlmenően is, az iWiW formálisan zárt rendszer, és tartalma sem közkincs.
  • physis #2
    Az adatvédelmi biztos által nemrég kezdeményezett rendőri vizsgálat sikeréről nem tudok jóslatokba bocsátkozni, de én mindenképp megtámogatnám a büntetőjogi szálat két ,,polgári'' szállal:

    Az egyik: a kiberzaklató image boarding honlapok formálisan szerzői jogot (is) sértenek, az amerikai szerzői jogi törvény pedig nagyjából ugyanaz, mint a magyar (hiszen mindkettő ugyanahhoz a nemzetközi szerződéshez igazodik). A lényeg: a jogvédettség alapértelmezés (csak explicit szabad licenc esetén tekinthető szabadnak a kép), és automatikus (a kép puszta megalkotásánál fogva, ,,upon creation'' érvényes). A szerződést a magyar szerzői jogi törvény inkorporálta, és tudomásom szerint az amerikai is.

    Az USA-ban lenne érdemes az ottani törvények szerint polgári pert kezdeményezni a kiberzaklató honlapok ellen (elsősorban nem a kurucinfóra gondolok, hanem a klasszikus image boarding kiberzaklató honlapokra). Tulajdonképpen még csak azt sem tudjuk, hogy a tárhelyszolgáltató, (Sharktech Internet Sevices) jóhiszemű- e vagy sem, egyáltalán kapott-e bármiféle értesítést az abuse csoportja. Formálisan a nála tárhelyet bérlő magyar image boarding kiberzaklató honlapok megszegik a felhasználói szerződés 11. pontját, de még nem tudhatjuk, hogy a Sharktech bulletproof hosting cég-e, vagy sem. Jó esetben nem az, és komolyan veszi saját szerződését.

    A sértettek megszervezéséhez ugyan pénz, szervezés és szakembertámogatás kéne, de ezt jó esetben az állam biztosíthatná, és talán még meg is érné neki, mindjárt leírom, miért.

    Ugyanis most, hogy az adatvédelmi biztos rendőri vizsgálatot kezdeményezett, felvethető, hogy nem lenne-e olcsóbb és költséghatékonyabb (és eredményesebb) egy ilyen polgári, civil szál? A rendőrséget tehermentesítené, és az államnak talán még kevesebbe is kerülne.

    Egy másik dolog, amit kifejezetten kezdeményezhetne az adatvédelmi biztos: a szakértő téglák alkalmazása. A kiberzaklatás mögött általában nem áll mély ember- és társadalomismeret, a klasszikus image boarding kiberzaklató honlapok poszt- és kommentanyaga általában elképesztően sekélyes és üres, általában egyszerűen a kamaszkori ,,következményetikára'' épülnek (a bűnt és az erkölcsöt nem az értékrendszer definiálja, hanem a közvetlenül a ,,fizikai'' következmények, fogalmi értelemben is). A legtöbb kiberzaklató image boarding oldal egyszerű szociálpszichológiai és gyereklélektani mechanizmusokat használ ki, kétségtelen zsenialitással, de emögött egyszerűen üres és demagóg.

    Ezért aztán néhány profi ,,tégla'' beépítése elég komolyan meg tudná fordítani a dolgokat, még akkor is, ha csak a kommentelő székéből tudna közbeavatkozni. Persze itt főleg a legprofibb gyerekpszichológusokra gondolok, akik több évtizede vannak a szakmában, a nagy öregekre.

    Igazából a közvetlen (kommentekben megnyilvánuló) kiberzaklatás 100%-át, és a közvetett (osztályteremben utólag generált) kiberzaklatás nagy részét elég hatékonyan lehetne semlegesíteni a kommentelők közé vegyülő profi szakértőkkel (elsősorban ifjúsági pszichológus, kisebb részben antropológus, szociológus és jogász, de erkölcsfilozófiai kérdések is tárgyalhatók lennének).

    A kérdés csak az, hogy megérné-e az államnak az, hogy e két ,,civil'' szál pluszköltségét aktívan támogassa. Eddig talán nem jött ez szóba, de most már, hogy az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított, talán immár megérné, mert ez még mindig olcsóbb lehet, mint a rendőrségi szál. A cikk szerint az USA nem szívesen működik együtt politikai-büntetőjogi ügyekben, de civil keretek között, vagy a polgári jog politikamentesebb talaján állva esetleg már eredményesen, és (költségvetési értelemben) olcsón, költséghatékonyan lehetne fellépni.

    A kiberzaklató image boarding oldalak fő veszélye egyébként az, hogy csak kevéssé ismerjük még a hatásmechanizmusukat. Az eddigi amerikai vizsgálatok arra utalnak, hogy nagyon veszélyesek. Megkockáztatom, hogy az általuk okozott közvetett gazdasági kár is jelentős lehet (iskolai kimaradás, tanulmányok leromlása).

    Az USA-ban négy bizonyított esetben történt kiberzaklatásos ügyben kamasz-öngyilkosság (ld. harmfull effects, sőt az angol Wikipédiában külön kategória van rá). A négyes szám közgazdasági értelemben nem hangzik soknak, de itt figyelembe kell venni, hogy mivel tabu témáról van szó, ezért hatalmas a jelenség látenciája (tehát ez csak a jéghegy csúcsa lehet).

    A bizonyított végzetes esetek közül a Megan Meier esetnek nincs különösebb köze a Magyarországon ismeretes image boarding típusú kiberzaklatáshoz. A Ryan Halligan eset viszont már részben nyújt átfedéseket a magyar gyakorlattal. De a Hope Witsell öngyilkosság már kifejezetten ismerősnek látszik a magyar valóság talaján is (ld. még itt is), ugyanis ez éppen ugyanarra a sexting-kiberzaklatásos sémára épült, ami a magyar kiberzaklató image boarding honlapok fő profilja is egyúttal.

    Az USA-ban kezdeményezett kiberzaklatás-törvényekre jellegét nem ismerem.
  • DjDano #1
    Valamit sürgősen tenni kéne, hogy az ilyen Kurucinfó, pedomaci, napiszar stb romboló és fiatalságot intoleranciára nevelő, személyiségi jogokat sárba tipró szemetek eltűnjenek az internetről. Mellesleg az USA a neonácik fellegvára , mert ugye a nagy szólásszabadság... A Youtube is tele van náci szeméttel, de csesznek törölni...
További bejegyzések a fórumban...