Berta Sándor
Svájc óriási mennyiségű adatot gyűjtött össze állampolgárairól
A svájci államvédelmi hatóságok őrült módon igyekeztek rögzíteni az általuk gyanúsnak ítélt személyek minél több adatát. David Gugerli professzor attól tart, hogy a hatalmas információtömeg hamarosan teljesen kikerül a hivatalok ellenőrzése alól.
A szakember elsősorban az adatbázisokat kutatja. Korábban vendégelőadó volt a párizsi Maison des Sciences de l'Homme-on, a Stanford Egyetemen, a Berlini Tudományos Kollégiumban, a Bécsi Nemzetközi Kultúrtudományi Kutatóközpontban és az Universidad Nacional Autónoma de México professzora is volt. A kutatási projektjeiben az adatbázisok és az energiaellátás történetével, valamint a digitális telekommunikációs módok fejlődésével foglalkozik.
"1989-ben a svájci államvédelem közel egymillió állampolgár személyes adatit gyűjtötte össze. Most ugyan csak 200 000-rét szerezték meg és a törvényi szabályozás is világosabb, de teljesen más a helyzet, mint 1989-ben volt. Akkor a keleti blokk és a kommunizmus voltak az ellenségek, ma a terrorizmus és a radikalizmus. Akkor megvoltak a hidegháborús blokkok és egyértelmű volt, hogy kik a jók és kik a rosszak. Időközben azonban megjelentek olyan fenyegetések, mint a terrorizmus, a pornográf anyagok kereskedelme, a szervezett bűnözés, a fegyvercsempészet, a pénzmosás és az adóelkerülés."
"1989-hez képest van még egy eltérés: jelenleg sokkal átfogóbban és intenzívebben gyűjtik a különböző adatokat a magánvállalatok. Az információk közé tartoznak akár a Facebookon hátrahagyott nyomaink is, de mondok egy másik példát: mi a fontos egy személy fizetésképességének megítéléséhez? Ma már ezt a munkát inkasszócégekkel végeztetik el" - jelentette ki David Gugerli. A kutató úgy vélte, hogy miközben George Orwell 1984 című könyvében még a sztálinizmust vette alapul, addig ma az emberek többsége nem igazán foglalkozik ezzel a témával. Ennek oka talán az, hogy a felhasználók némileg gondtalanná váltak.
Svájc esetében azonban a problémát nem ez, hanem az alkalmatlan vagy túlterhelt titkosszolgálatok jelentik. Érthető, hogy az emberek félnek az ekkora adatfelhalmozástól, illetve a Google-től, a hitelkártya-cégektől vagy éppen az amerikai Nemzetbiztonsági Hivataltól (NSA), a Szövetségi Nyomozó Irodától (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA).
"Svájcban az igazi problémákat a 2004-es év és az Isis-NT adatbázis kialakítása hozta elő. A korábbi Isis rendszerből az adatokat át kellett másoli az új nyilvántartásba, amely óriási munka volt, de senki sem foglalkozott az információk minőségével. A másik gondot az jelentette, hogy ha ki is töröltek valakit az adatbázisból, a rámutató, kapcsolódó hivatkozások még a rendszerben maradtak. Vagyis ha számos hálózat szorosan össze van kötve, akkor a nyomokat nem lehet eltüntetni.
A bűncselekmények megelőzése céljából végzett adatgyűjtés nehéz kérdés, hiszen valóban tudni lehet, hogy ha X személy az Y boltban egy joghurtot vásárol, akkor két hét múlva egy kést és egy öngyújtót fog a bevásárlókocsijába rakni? Kinek és mi haszna van ezekből az információkból? Ez már önmagában jelzi az illető növekvő erőszakosságát?
A jövő fenyegetését elsősorban a számítási felhők, a cloud computing jelenti. Az adattömegek interneten keresztüli összefogása ugyanis később társadalmi probléma lehet. Senki sem fogja pontosan tudni, hogy mi az övé és mi nem. A biztonsági rések az ellenőrzés elvesztésére utalnak és ilyen esetekben vadon lévő adatokkal kell szembenéznünk. Senki sem tudja, kik a tulajdonosaik, honnan származnak és hogyan mentették le őket. Talán paradoxnak tűnhet, de a számítógépes adatbázisok politikai problémáját ma nem az állampolgárok ellenőrzése, hanem az adatok ellenőrzésének elvesztése jelenti " - szögezte le végül a szakember.
A szakember elsősorban az adatbázisokat kutatja. Korábban vendégelőadó volt a párizsi Maison des Sciences de l'Homme-on, a Stanford Egyetemen, a Berlini Tudományos Kollégiumban, a Bécsi Nemzetközi Kultúrtudományi Kutatóközpontban és az Universidad Nacional Autónoma de México professzora is volt. A kutatási projektjeiben az adatbázisok és az energiaellátás történetével, valamint a digitális telekommunikációs módok fejlődésével foglalkozik.
"1989-ben a svájci államvédelem közel egymillió állampolgár személyes adatit gyűjtötte össze. Most ugyan csak 200 000-rét szerezték meg és a törvényi szabályozás is világosabb, de teljesen más a helyzet, mint 1989-ben volt. Akkor a keleti blokk és a kommunizmus voltak az ellenségek, ma a terrorizmus és a radikalizmus. Akkor megvoltak a hidegháborús blokkok és egyértelmű volt, hogy kik a jók és kik a rosszak. Időközben azonban megjelentek olyan fenyegetések, mint a terrorizmus, a pornográf anyagok kereskedelme, a szervezett bűnözés, a fegyvercsempészet, a pénzmosás és az adóelkerülés."
"1989-hez képest van még egy eltérés: jelenleg sokkal átfogóbban és intenzívebben gyűjtik a különböző adatokat a magánvállalatok. Az információk közé tartoznak akár a Facebookon hátrahagyott nyomaink is, de mondok egy másik példát: mi a fontos egy személy fizetésképességének megítéléséhez? Ma már ezt a munkát inkasszócégekkel végeztetik el" - jelentette ki David Gugerli. A kutató úgy vélte, hogy miközben George Orwell 1984 című könyvében még a sztálinizmust vette alapul, addig ma az emberek többsége nem igazán foglalkozik ezzel a témával. Ennek oka talán az, hogy a felhasználók némileg gondtalanná váltak.
Svájc esetében azonban a problémát nem ez, hanem az alkalmatlan vagy túlterhelt titkosszolgálatok jelentik. Érthető, hogy az emberek félnek az ekkora adatfelhalmozástól, illetve a Google-től, a hitelkártya-cégektől vagy éppen az amerikai Nemzetbiztonsági Hivataltól (NSA), a Szövetségi Nyomozó Irodától (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA).
"Svájcban az igazi problémákat a 2004-es év és az Isis-NT adatbázis kialakítása hozta elő. A korábbi Isis rendszerből az adatokat át kellett másoli az új nyilvántartásba, amely óriási munka volt, de senki sem foglalkozott az információk minőségével. A másik gondot az jelentette, hogy ha ki is töröltek valakit az adatbázisból, a rámutató, kapcsolódó hivatkozások még a rendszerben maradtak. Vagyis ha számos hálózat szorosan össze van kötve, akkor a nyomokat nem lehet eltüntetni.
A bűncselekmények megelőzése céljából végzett adatgyűjtés nehéz kérdés, hiszen valóban tudni lehet, hogy ha X személy az Y boltban egy joghurtot vásárol, akkor két hét múlva egy kést és egy öngyújtót fog a bevásárlókocsijába rakni? Kinek és mi haszna van ezekből az információkból? Ez már önmagában jelzi az illető növekvő erőszakosságát?
A jövő fenyegetését elsősorban a számítási felhők, a cloud computing jelenti. Az adattömegek interneten keresztüli összefogása ugyanis később társadalmi probléma lehet. Senki sem fogja pontosan tudni, hogy mi az övé és mi nem. A biztonsági rések az ellenőrzés elvesztésére utalnak és ilyen esetekben vadon lévő adatokkal kell szembenéznünk. Senki sem tudja, kik a tulajdonosaik, honnan származnak és hogyan mentették le őket. Talán paradoxnak tűnhet, de a számítógépes adatbázisok politikai problémáját ma nem az állampolgárok ellenőrzése, hanem az adatok ellenőrzésének elvesztése jelenti " - szögezte le végül a szakember.
