Berta Sándor
Online becsületkódexre van szükség
A német fogyasztóvédelmi miniszter szerint a közösségi hálózatok tagjainak tudniuk kell, hogy az egész dolog egy üzleti modellről szól. Az emberek a személyes adataikkal fizetnek a szolgáltatások használatáért.
"Tény, hogy a Facebooktól való kilépésem kapcsán valamit elveszítettem, de ettől még nem érzem magam magányosnak. A valódi életben ugyanis sok igazi barátom van. Úgy gondolom, hogy azt a döntést akkor meg kellett hoznom. Fontos volt, hogy jelezzük: a közösségi portál a tagjai megkérdezése nélkül adta tovább azok személyes adatait és ezzel megsértette az adatvédelmi jogot. Ezzel a lépéssel sok ismerőst hagytam magam mögött, de ettől függetlenül tagja vagyok még számos közösségi oldalnak" - közölte interjújában a politikus.
Aigner szerint, akik a közösségi hálózatokban mozognak, azoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az egész dolog egy üzleti modellről szól. Ezek az ajánlatok nem ingyenesek, az emberek a személyes adataikkal fizetnek a szolgáltatások használatáért. Fontos, hogy ezzel a fiatal felhasználók is tisztában legyenek. Céljai között szerepel egy olyan oldal kialakítása, ahol bárki megtudhatja, hogy melyik szolgáltató kezelik jól, és a törvényeknek megfelelően a személyes adatokat. Emellett felhívnák a figyelmet arra is, hogy mely cégekről nem mondható ez el. A nemzetközileg ismert Stiftung Warentest is rendszeresen teszteli a közösségi oldalakat, míg a német kormány azon dolgozik, hogy az adatvédelmi jogszabályokat az internetkorszak kihívásaihoz igazítsa.
"Napjainkban az internet korszakában a levéltitok fogalma kicsit régimódinak tűnhet. De ezért önmagában nem kell a jogszabályokat megváltoztatni, hiszen a felhasználókat védi a polgári és a büntetőjog, valamint a szövetségi adatvédelmi és a távközlési törvény is. Az embereket a világhálón is megilleti a saját imázs kialakításának joga. Éppen ezért fontos, hogy a különböző jogok az interneten is megjelenjenek, azokat ott is keresztülvigyék. A fiatalok meglehetősen érdekesen kezelik az adatvédelem kérdését és nem igazán aggódnak személyes adataik miatt. A legtöbbször csak akkor szembesülnek a következményekkel, hogy ha előnytelen fotóik tűnnek fel valahol, mondjuk egy állásinterjú kapcsán."
"Az internet miatt önmagában nem feltétlenül kell megváltoztatni a viselkedési normákat. A legtalálóbb alighanem az a mondás, miszerint ha nem akarod, hogy valamit a sérelmedre elkövessenek, akkor te se kövesd el mások sérelmére. A világháló ennek ellenére könnyen a 21. század pellengére lehet. A folyamat aggodalomra ad okot. Ha valaki régen kifüggesztett valamit a faliújságra arról csak egy bizonyos kör szerzett tudomást. Ma ez teljesen másképp van. Úgy gondolom egy online becsületkódexre lenne szükség, amely mondjuk 10 egyszerű és világos szabályból állna. Ezeket az online közösség dolgozhatná ki és jó lenne, ha a felhasználók tennének javaslatokat. Emellett támogatni akarjuk a különböző technikai megoldások, például az elektronikus radír, a lejárati idővel ellátható adatok fejlesztését is" - szögezte le végül Ilse Aigner.
"Tény, hogy a Facebooktól való kilépésem kapcsán valamit elveszítettem, de ettől még nem érzem magam magányosnak. A valódi életben ugyanis sok igazi barátom van. Úgy gondolom, hogy azt a döntést akkor meg kellett hoznom. Fontos volt, hogy jelezzük: a közösségi portál a tagjai megkérdezése nélkül adta tovább azok személyes adatait és ezzel megsértette az adatvédelmi jogot. Ezzel a lépéssel sok ismerőst hagytam magam mögött, de ettől függetlenül tagja vagyok még számos közösségi oldalnak" - közölte interjújában a politikus.
Aigner szerint, akik a közösségi hálózatokban mozognak, azoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az egész dolog egy üzleti modellről szól. Ezek az ajánlatok nem ingyenesek, az emberek a személyes adataikkal fizetnek a szolgáltatások használatáért. Fontos, hogy ezzel a fiatal felhasználók is tisztában legyenek. Céljai között szerepel egy olyan oldal kialakítása, ahol bárki megtudhatja, hogy melyik szolgáltató kezelik jól, és a törvényeknek megfelelően a személyes adatokat. Emellett felhívnák a figyelmet arra is, hogy mely cégekről nem mondható ez el. A nemzetközileg ismert Stiftung Warentest is rendszeresen teszteli a közösségi oldalakat, míg a német kormány azon dolgozik, hogy az adatvédelmi jogszabályokat az internetkorszak kihívásaihoz igazítsa.
"Napjainkban az internet korszakában a levéltitok fogalma kicsit régimódinak tűnhet. De ezért önmagában nem kell a jogszabályokat megváltoztatni, hiszen a felhasználókat védi a polgári és a büntetőjog, valamint a szövetségi adatvédelmi és a távközlési törvény is. Az embereket a világhálón is megilleti a saját imázs kialakításának joga. Éppen ezért fontos, hogy a különböző jogok az interneten is megjelenjenek, azokat ott is keresztülvigyék. A fiatalok meglehetősen érdekesen kezelik az adatvédelem kérdését és nem igazán aggódnak személyes adataik miatt. A legtöbbször csak akkor szembesülnek a következményekkel, hogy ha előnytelen fotóik tűnnek fel valahol, mondjuk egy állásinterjú kapcsán."
"Az internet miatt önmagában nem feltétlenül kell megváltoztatni a viselkedési normákat. A legtalálóbb alighanem az a mondás, miszerint ha nem akarod, hogy valamit a sérelmedre elkövessenek, akkor te se kövesd el mások sérelmére. A világháló ennek ellenére könnyen a 21. század pellengére lehet. A folyamat aggodalomra ad okot. Ha valaki régen kifüggesztett valamit a faliújságra arról csak egy bizonyos kör szerzett tudomást. Ma ez teljesen másképp van. Úgy gondolom egy online becsületkódexre lenne szükség, amely mondjuk 10 egyszerű és világos szabályból állna. Ezeket az online közösség dolgozhatná ki és jó lenne, ha a felhasználók tennének javaslatokat. Emellett támogatni akarjuk a különböző technikai megoldások, például az elektronikus radír, a lejárati idővel ellátható adatok fejlesztését is" - szögezte le végül Ilse Aigner.
A becsületkódexről meg... az inkább valamiféle útmutató lesz. 