Gyurkity Péter
Az internetes dohányreklámok ellen küzd az ENSZ
Több, mint száz ország küldöttei gyűltek össze Genfben, hogy megvitassák a dohányreklámok elleni összefogás eddigi hiányosságait, illetve a jövőbeni terveket, amely révén az internetről is száműznék a hirdetéseket.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) által megrendezett tanácskozáson többek között arról döntöttek, hogy megkezdik a nemzetközi összefogás kiterjesztésének tanulmányozását. A szigorítás, illetve annak kiterjesztése azt jelentené, hogy a dohánygyárak több terület után a világhálón és a műholdas televíziócsatornákon is kénytelenek lennének felhagyni termékeik népszerűsítésével. A kezdeményezés abból a felismerésből ered, hogy az eddigi erőfeszítések nem hozták meg a várt eredményt.
A Dohánymentes Kezdeményezésről (Tobacco Free Initiative, TFI) a szervezet honlapján olvashatunk bővebben. Megtudhatjuk, hogy az összefogás eredményeként világszerte szigorodnak a dohánytermékekkel kapcsolatos szabályok: korlátozzák azok használatát, a termékek reklámozását, és egyre több országban alkalmazzák a vizuális figyelmeztető jeleket, a dohányzás veszélyeit összefoglaló feliratokat. "Ez a csoportosulás már megváltoztatta a történelmet. A tanácskozás céljai iránt egyértelműen elkötelezettek vagyunk és végre fogjuk hajtani a tervbe vett lépéseket" - jelentette ki Dr. Lee Jong-wook, a Világszervezet igazgatója. A célok közé tartozik a globális fogyasztás 50 százalékkal történő visszaszorítása, amely saját számításaik szerint 2050-ig mintegy 200 millió életet menthet meg - jelenleg világszerte nagyjából 1,3 milliárd dohányos ember él.
Az egyes országoknak az egyezmény elfogadását követően három éven belül kell bevezetniük a figyelmeztető feliratokat a dohánytermékek dobozán, míg a reklámok, szponzori pénzek korlátozására öt év áll rendelkezésükre. Problémát jelent ugyanakkor a tiltott kereskedelem és a határokon túlnyúló reklámozás szabályozása, amely nem lesz egyszerű feladat, ezt ugyanis az eredetileg 2003-ban megalkotott keretterv egyértelmű kudarcaként értékelték. Éppen ezen a téren hozna javulást az internetes és műholdas reklámok elleni szigorítás, amelynek eredményeiről 2007 közepén számolnak majd be.
Az egyezményt aláíró országok teljes listája szintén megtalálható a szervezet honlapján. Hazánk esetében ez 2003. június 16-án történt meg, míg a csatlakozás 2004 áprilisában nyert jóváhagyást. A magyar rendelkezések megalkotásakor igyekeztek egyensúlyt teremteni a passzív dohányosok védelme és a dohányzók jogai között. Ennek érdekében korlátozták a fogyasztást, létrejöttek a dohányzásra kijelölt területek, és megalkották ennek feltételeit, illetve a teljes tilalom alá eső intézmények (egészségügyi ellátást nyújtók, közoktatási intézmények, stb.) listáját. Visszatérő kérdés azonban, hogy a tiltás megoldást jelent-e, vagy csak szépségtapaszként funkcionál.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) által megrendezett tanácskozáson többek között arról döntöttek, hogy megkezdik a nemzetközi összefogás kiterjesztésének tanulmányozását. A szigorítás, illetve annak kiterjesztése azt jelentené, hogy a dohánygyárak több terület után a világhálón és a műholdas televíziócsatornákon is kénytelenek lennének felhagyni termékeik népszerűsítésével. A kezdeményezés abból a felismerésből ered, hogy az eddigi erőfeszítések nem hozták meg a várt eredményt.
A Dohánymentes Kezdeményezésről (Tobacco Free Initiative, TFI) a szervezet honlapján olvashatunk bővebben. Megtudhatjuk, hogy az összefogás eredményeként világszerte szigorodnak a dohánytermékekkel kapcsolatos szabályok: korlátozzák azok használatát, a termékek reklámozását, és egyre több országban alkalmazzák a vizuális figyelmeztető jeleket, a dohányzás veszélyeit összefoglaló feliratokat. "Ez a csoportosulás már megváltoztatta a történelmet. A tanácskozás céljai iránt egyértelműen elkötelezettek vagyunk és végre fogjuk hajtani a tervbe vett lépéseket" - jelentette ki Dr. Lee Jong-wook, a Világszervezet igazgatója. A célok közé tartozik a globális fogyasztás 50 százalékkal történő visszaszorítása, amely saját számításaik szerint 2050-ig mintegy 200 millió életet menthet meg - jelenleg világszerte nagyjából 1,3 milliárd dohányos ember él.
Az egyes országoknak az egyezmény elfogadását követően három éven belül kell bevezetniük a figyelmeztető feliratokat a dohánytermékek dobozán, míg a reklámok, szponzori pénzek korlátozására öt év áll rendelkezésükre. Problémát jelent ugyanakkor a tiltott kereskedelem és a határokon túlnyúló reklámozás szabályozása, amely nem lesz egyszerű feladat, ezt ugyanis az eredetileg 2003-ban megalkotott keretterv egyértelmű kudarcaként értékelték. Éppen ezen a téren hozna javulást az internetes és műholdas reklámok elleni szigorítás, amelynek eredményeiről 2007 közepén számolnak majd be.
Az egyezményt aláíró országok teljes listája szintén megtalálható a szervezet honlapján. Hazánk esetében ez 2003. június 16-án történt meg, míg a csatlakozás 2004 áprilisában nyert jóváhagyást. A magyar rendelkezések megalkotásakor igyekeztek egyensúlyt teremteni a passzív dohányosok védelme és a dohányzók jogai között. Ennek érdekében korlátozták a fogyasztást, létrejöttek a dohányzásra kijelölt területek, és megalkották ennek feltételeit, illetve a teljes tilalom alá eső intézmények (egészségügyi ellátást nyújtók, közoktatási intézmények, stb.) listáját. Visszatérő kérdés azonban, hogy a tiltás megoldást jelent-e, vagy csak szépségtapaszként funkcionál.