Berta Sándor
Mosható intelligens textíliákat fejlesztettek ki
A Zürichi Műszaki Főiskola munkatársai olyan intelligens textíliákat alkottak, amelyeknek az anyagába érzékelőket helyeztek el. Az így készülő ingek, nadrágok, dzsekik akár mosógéppel is tisztíthatók.
A TexInTex projektben résztvevő kutatók már régóta kísérleteznek olyan intelligens textíliák megalkotásával, amelyekbe integrálhatók az elektronikus alkatrészek. A leggyakrabban ilyen eszközöket a dzsekikbe és a pólókba varrnak bele. A megoldás hátránya azonban, hogy ezek a ruhadarabok alig vagy egyáltalán nem moshatók. Ráadásul túl hosszadalmas az egyes érzékelők belevarrása a ruhákba, emiatt pedig azok túl drágává válnak.
A Zürichi Műszaki Egyetem laboratóriumának munkacsoportja, Gerhard Tröster professzor vezetésével azonban komoly sikert könyvelhetett el, amikor sikerült olyan technológiát kifejleszteniük, amely lehetővé teszi a miniatürizált chipek beépítését ruhadarabokba. A kutatók a kísérleti anyagokba több mikrochipet és mikroelektronikus elemet is képesek voltak elhelyezni. A ruhák 30 Celsius-fokos vízben akár hagyományos mosógépekben többször egymás után is moshatók, továbbá összehajthatók és ugyanúgy viselhetők, mint a hagyományos dzsekik, nadrágok vagy éppen ingek.
A kutatók azonban nem elégedtek meg ennyivel, a céljuk az, hogy a jövőben bármilyen méretben előállíthatóak legyenek a beépített érzékelőket tartalmazó ruhák és így mindenki a saját méretére készíttethesse el az intelligens ruhadarabjait. A két prototípus ugyanakkor bizakodásra adhat okot. Először egy asztalterítőt készítettek el, amelybe hőmérséklet- és nedvességszenzorokat, valamint LED-eket helyeztek el. A második termék pedig egy a testhőmérsékletét mérni tudó póló volt. Kunigunde Cherenack projektvezető, a laboratórium asszisztense elmondta, hogy az egyik legfontosabb kérdés még mindig az energiaellátás volt, hiszen ahhoz, hogy a méréseket elvégezzék, áramot kellett vezetni a textilbe.
Kunigunde Cherenack szerint például az élsportolóknak és a tűzoltóknak lehetnek érdekesek a ruhák, hiszen készíthetők olyan pólók és nadrágok, illetve anorákok, amelyek képesek folyamatosan ellenőrizni az élettani adatokat, például a szívritmust.
A TexInTex projektben résztvevő kutatók már régóta kísérleteznek olyan intelligens textíliák megalkotásával, amelyekbe integrálhatók az elektronikus alkatrészek. A leggyakrabban ilyen eszközöket a dzsekikbe és a pólókba varrnak bele. A megoldás hátránya azonban, hogy ezek a ruhadarabok alig vagy egyáltalán nem moshatók. Ráadásul túl hosszadalmas az egyes érzékelők belevarrása a ruhákba, emiatt pedig azok túl drágává válnak.
A Zürichi Műszaki Egyetem laboratóriumának munkacsoportja, Gerhard Tröster professzor vezetésével azonban komoly sikert könyvelhetett el, amikor sikerült olyan technológiát kifejleszteniük, amely lehetővé teszi a miniatürizált chipek beépítését ruhadarabokba. A kutatók a kísérleti anyagokba több mikrochipet és mikroelektronikus elemet is képesek voltak elhelyezni. A ruhák 30 Celsius-fokos vízben akár hagyományos mosógépekben többször egymás után is moshatók, továbbá összehajthatók és ugyanúgy viselhetők, mint a hagyományos dzsekik, nadrágok vagy éppen ingek.
A kutatók azonban nem elégedtek meg ennyivel, a céljuk az, hogy a jövőben bármilyen méretben előállíthatóak legyenek a beépített érzékelőket tartalmazó ruhák és így mindenki a saját méretére készíttethesse el az intelligens ruhadarabjait. A két prototípus ugyanakkor bizakodásra adhat okot. Először egy asztalterítőt készítettek el, amelybe hőmérséklet- és nedvességszenzorokat, valamint LED-eket helyeztek el. A második termék pedig egy a testhőmérsékletét mérni tudó póló volt. Kunigunde Cherenack projektvezető, a laboratórium asszisztense elmondta, hogy az egyik legfontosabb kérdés még mindig az energiaellátás volt, hiszen ahhoz, hogy a méréseket elvégezzék, áramot kellett vezetni a textilbe.
Kunigunde Cherenack szerint például az élsportolóknak és a tűzoltóknak lehetnek érdekesek a ruhák, hiszen készíthetők olyan pólók és nadrágok, illetve anorákok, amelyek képesek folyamatosan ellenőrizni az élettani adatokat, például a szívritmust.