Berta Sándor
Egységes 17,98 eurós rádiódíj minden német háztartásban
A német tartományok miniszterelnökei megállapodtak arról, hogy jelentős mértékben megemelik és minden háztartásra kiterjesztik az úgynevezett rádiódíjat.
A Tartományok Műsorszórási Bizottságának tagjai az egyes tartományok miniszterelnökei. A politikusok hosszas tanácskozás után úgy döntöttek, hogy a jövőben minden német háztartásnak 17,98 eurós rádiódíjat kell fizetnie havonta, akkor is, ha az adott családnak nincs rádiója, televíziója vagy éppen internet-hozzáféréses PC-je.
"A tartományok célja, hogy a közszolgálati rádiózás finanszírozását egy megfelelő alapra helyezzék, valamint jelentősen lecsökkentsék a rendszer ellenőrzési igényét és mindenekelőtt megóvják a rádiózásban résztvevők magánszféráját" - jelentette ki Kurt Beck, a Tartományok Műsorszórási Bizottságának elnöke, aki egyben Rheinland-Pfalz miniszterelnöke. A politikus azzal indokolta az intézkedést, hogy így megszűnnek a háztartások dupla költségei és minden családnak csak egy díjat kell fizetnie.
Az új átalánydíj nem csak a magánlakásokra, hanem az üzemekre is kiterjed. Utóbbiak a foglalkoztatott személyek száma alapján fizetik a jövőben a rádiódíjat. Így egy 15-49 embert alkalmazó cég kétszeres, egy 50-249 személyt foglalkoztató üzem négyszeres, egy 250-499 főnek munkát adó gyár nyolcszoros, egy 500-999 fős vállalat 12-szeres, egy 1000-4999 embert alkalmazó társaság 20-szoros, egy 5000-9999 személyt foglalkoztató konszern 60-szoros, egy 10 000-19 999 főnek munkát biztosító cég 100-szoros, míg a 20 000 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató vállalat 150-szeres díjat köteles fizetni havonta. Egy 25 000 fős konszern tehát köteles havonta 2967 eurót befizetni. Érthető, hogy a felhasználók mellett a vállalkozások sem lelkesednek az ötletért.
A testület egyúttal arról is döntött, hogy a második lakással vagy nyaralóval rendelkezőknek csupán a díj egyharmadát kell befizetniük. Az új rendszert várhatóan 2013-tól vezetik be. Kérdés azonban, hogy mit szól majd mindehhez a német alkotmánybíróság. Paul Kirchhof német alkotmányjogász ugyanis korábban alkotmányellenesnek minősítette az elképzelést és szerinte az egész jelenlegi megoldás is korszerűtlen, valamint nem egyeztethető össze a mai felhasználói szokásokkal.
A Tartományok Műsorszórási Bizottságának tagjai az egyes tartományok miniszterelnökei. A politikusok hosszas tanácskozás után úgy döntöttek, hogy a jövőben minden német háztartásnak 17,98 eurós rádiódíjat kell fizetnie havonta, akkor is, ha az adott családnak nincs rádiója, televíziója vagy éppen internet-hozzáféréses PC-je.
"A tartományok célja, hogy a közszolgálati rádiózás finanszírozását egy megfelelő alapra helyezzék, valamint jelentősen lecsökkentsék a rendszer ellenőrzési igényét és mindenekelőtt megóvják a rádiózásban résztvevők magánszféráját" - jelentette ki Kurt Beck, a Tartományok Műsorszórási Bizottságának elnöke, aki egyben Rheinland-Pfalz miniszterelnöke. A politikus azzal indokolta az intézkedést, hogy így megszűnnek a háztartások dupla költségei és minden családnak csak egy díjat kell fizetnie.
Az új átalánydíj nem csak a magánlakásokra, hanem az üzemekre is kiterjed. Utóbbiak a foglalkoztatott személyek száma alapján fizetik a jövőben a rádiódíjat. Így egy 15-49 embert alkalmazó cég kétszeres, egy 50-249 személyt foglalkoztató üzem négyszeres, egy 250-499 főnek munkát adó gyár nyolcszoros, egy 500-999 fős vállalat 12-szeres, egy 1000-4999 embert alkalmazó társaság 20-szoros, egy 5000-9999 személyt foglalkoztató konszern 60-szoros, egy 10 000-19 999 főnek munkát biztosító cég 100-szoros, míg a 20 000 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató vállalat 150-szeres díjat köteles fizetni havonta. Egy 25 000 fős konszern tehát köteles havonta 2967 eurót befizetni. Érthető, hogy a felhasználók mellett a vállalkozások sem lelkesednek az ötletért.
A testület egyúttal arról is döntött, hogy a második lakással vagy nyaralóval rendelkezőknek csupán a díj egyharmadát kell befizetniük. Az új rendszert várhatóan 2013-tól vezetik be. Kérdés azonban, hogy mit szól majd mindehhez a német alkotmánybíróság. Paul Kirchhof német alkotmányjogász ugyanis korábban alkotmányellenesnek minősítette az elképzelést és szerinte az egész jelenlegi megoldás is korszerűtlen, valamint nem egyeztethető össze a mai felhasználói szokásokkal.