Berta Sándor
A streamingszolgáltatások kiváltják a letöltéseket
A zeneipar vegyes érzésekkel fogadta a streamingszolgáltatásokat. Egyrészt a szakmai szervezetek rájöttek arra, hogy korábban talán nem túl jól reagáltak a digitális korszakra, másrészt félnek a további bevételcsökkenéstől.
A felhasználónak meg kell vásárolnia a zeneszámokat? A Spotify, a Simfy és más úgynevezett stramingszolgáltatók szerint a kérdésre a válasz egyértelműen nem. A cél ugyanis az, hogy a zenék mindig mindenki számára elérhetőek legyenek. A letöltések nem jelentenek hosszútávú megoldást, hiszen egyrészt a merevlemezek és más adathordozók tárolókapacitása véges és így a felhasználó nagy összegeket költhet ilyen termékre, másrészt ezek az eszközök sérülékenyek és ki szeretné elveszíteni az MP3-gyűjteményét? Erre éreztek rá a streamingszolgáltatók, akik gyakorlatilag bárhol és bármilyen körülmények között elérhetővé teszik a kedvenc nótákat.
Russ Crupnick amerikai piaci elemző tömören fejtette ki a véleményét: a streamingszolgáltatások véget fognak vetni a fizetős letöltések korszakának. A zeneipar mindenesetre nem ül ölbe tett kézzel és nem akar úgy járni, mint néhány évvel ezelőtt. Arra a kiadók is rájöttek, hogy nem vezet sehova, ha szerzői jogi pereket indítanak a saját ügyfeleik ellen, ehelyett jobban járnak, ha megpróbálnak haladni a korral és inkább alakítják, mint szemlélik a folyamatokat. Jó példa a változásra, hogy a svéd Spotify streamingszolgáltató 18 százaléka a kiadók kezében van.
Ugyanakkor nem mindenki osztja azt a nézetet, hogy a jövőt a streamingmegoldások jelentik. Walter Holzbaur, a Wintrup zenei kiadó ügyvezetője, mely cég partnere többek között David Guetta is. Holzbaur egyelőre értetlenül szemléli az eseményeket, mivel egyáltalán nem érti, hogy miként jöhet valaki és vezethet be egy új üzleti modellt a piacon anélkül, hogy konkrét termékei lennének. A licencmegállapodások megkötése ugyanis önmagában nem elég.
David Harrell, a chicagói The Layaways popbanda vezetője úgy nyilatkozott, hogy jelenleg 0,02-0,06 amerikai centet kapnak minden a Spotifyn lejátszott daluk után. Ez nem mondható soknak, de figyelembe kell venni, hogy más streamingszolgáltató sem fizet ennél többet egy lejátszott dal után. Vagyis jól látható, hogy csak ebből a zenészek nem tudnak megélni. A Spotify rendszerét egyébként jelenleg egyébként több millióan használják ingyen, míg az úgynevezett prémium kategóriás tagok száma 325 000.
Hogy az alacsony bevételek ellenére miért tekint mégis mindenki megváltóként a streamingajánlatokra? Nos, elsősorban azért, mert a fájlcserélés utódját látják ezekben a megoldásokban. Az emberek szívesebben használják a legális és olcsó szolgáltatást és persze a zeneipar is jobban örül a plusz bevételnek. A fájlcserélés napjainkban rendkívül népszerű, de a résztvevők száma mégis folyamatosan csökken, míg a streamingszolgáltatásokat használók száma ezzel párhuzamosan fokozatosan nő.
"A jövőben a zenei anyagok nagy része az on-demand streaming rendszereken keresztül fog terjedni. A fizikai hanghordozók birtoklása csak az utolsó 100 évben volt fontos és már a Szövetségi Zeneipari Szervezet is az új bevételi források megtalálásának fontosságáról beszél" - szögezte le Petar Djekic berlini digitális médiatanácsadó. Steffen Wicker, a Simfy on-demand zenei portál társügyvezetője szerint ez az üzleti modell csak akkor lehet sikeres, ha elegendő számú prémium kategóriás ügyfelet tudnak szerezni. Az emberek nem feltétlenül a zeneszámok hallgatásáért, hanem a kiegészítő funkciókért (lejátszási listák készítése és megosztása stb.) fizetnek.
A havidíj 9,99 euró. "A 9,99 euró 60-70 százalékát a kiadók és a szerzői jogi társaságok kapják meg. Ez a zeneiparnak havonta prémium kategóriás felhasználónként 7, míg éves szinten 84 eurót jelent, ami nem egy rossz üzlet" - közölte Wicker.
A felhasználónak meg kell vásárolnia a zeneszámokat? A Spotify, a Simfy és más úgynevezett stramingszolgáltatók szerint a kérdésre a válasz egyértelműen nem. A cél ugyanis az, hogy a zenék mindig mindenki számára elérhetőek legyenek. A letöltések nem jelentenek hosszútávú megoldást, hiszen egyrészt a merevlemezek és más adathordozók tárolókapacitása véges és így a felhasználó nagy összegeket költhet ilyen termékre, másrészt ezek az eszközök sérülékenyek és ki szeretné elveszíteni az MP3-gyűjteményét? Erre éreztek rá a streamingszolgáltatók, akik gyakorlatilag bárhol és bármilyen körülmények között elérhetővé teszik a kedvenc nótákat.
Russ Crupnick amerikai piaci elemző tömören fejtette ki a véleményét: a streamingszolgáltatások véget fognak vetni a fizetős letöltések korszakának. A zeneipar mindenesetre nem ül ölbe tett kézzel és nem akar úgy járni, mint néhány évvel ezelőtt. Arra a kiadók is rájöttek, hogy nem vezet sehova, ha szerzői jogi pereket indítanak a saját ügyfeleik ellen, ehelyett jobban járnak, ha megpróbálnak haladni a korral és inkább alakítják, mint szemlélik a folyamatokat. Jó példa a változásra, hogy a svéd Spotify streamingszolgáltató 18 százaléka a kiadók kezében van.
Ugyanakkor nem mindenki osztja azt a nézetet, hogy a jövőt a streamingmegoldások jelentik. Walter Holzbaur, a Wintrup zenei kiadó ügyvezetője, mely cég partnere többek között David Guetta is. Holzbaur egyelőre értetlenül szemléli az eseményeket, mivel egyáltalán nem érti, hogy miként jöhet valaki és vezethet be egy új üzleti modellt a piacon anélkül, hogy konkrét termékei lennének. A licencmegállapodások megkötése ugyanis önmagában nem elég.
David Harrell, a chicagói The Layaways popbanda vezetője úgy nyilatkozott, hogy jelenleg 0,02-0,06 amerikai centet kapnak minden a Spotifyn lejátszott daluk után. Ez nem mondható soknak, de figyelembe kell venni, hogy más streamingszolgáltató sem fizet ennél többet egy lejátszott dal után. Vagyis jól látható, hogy csak ebből a zenészek nem tudnak megélni. A Spotify rendszerét egyébként jelenleg egyébként több millióan használják ingyen, míg az úgynevezett prémium kategóriás tagok száma 325 000.
Hogy az alacsony bevételek ellenére miért tekint mégis mindenki megváltóként a streamingajánlatokra? Nos, elsősorban azért, mert a fájlcserélés utódját látják ezekben a megoldásokban. Az emberek szívesebben használják a legális és olcsó szolgáltatást és persze a zeneipar is jobban örül a plusz bevételnek. A fájlcserélés napjainkban rendkívül népszerű, de a résztvevők száma mégis folyamatosan csökken, míg a streamingszolgáltatásokat használók száma ezzel párhuzamosan fokozatosan nő.
"A jövőben a zenei anyagok nagy része az on-demand streaming rendszereken keresztül fog terjedni. A fizikai hanghordozók birtoklása csak az utolsó 100 évben volt fontos és már a Szövetségi Zeneipari Szervezet is az új bevételi források megtalálásának fontosságáról beszél" - szögezte le Petar Djekic berlini digitális médiatanácsadó. Steffen Wicker, a Simfy on-demand zenei portál társügyvezetője szerint ez az üzleti modell csak akkor lehet sikeres, ha elegendő számú prémium kategóriás ügyfelet tudnak szerezni. Az emberek nem feltétlenül a zeneszámok hallgatásáért, hanem a kiegészítő funkciókért (lejátszási listák készítése és megosztása stb.) fizetnek.
A havidíj 9,99 euró. "A 9,99 euró 60-70 százalékát a kiadók és a szerzői jogi társaságok kapják meg. Ez a zeneiparnak havonta prémium kategóriás felhasználónként 7, míg éves szinten 84 eurót jelent, ami nem egy rossz üzlet" - közölte Wicker.