MTI
Lopott banki adatokat tartalmazó CD-t vásárolt meg a német állam
Állítólagos német adócsalókat leleplező, de lopott banki adatokat tartalmazó CD-t vásárolt meg egy informátortól közösen a szövetségi és az alsó-szászországi tartományi kormány - közölte a berlini pénzügyminisztérium.
A hatóságok 185 ezer eurót fizettek a pénzüket svájci bankszámlákon elhelyezett személyek által elkövetett adócsalásokról árulkodó lemezért, az informátor állítólag jócskán engedett eredetileg 500 ezer eurós követeléséből. Az illetékesek nem közölték, hogy a CD-n hány személy szerepel, az azonban a hírek szerint részletes adatokat tartalmaz a bankszámlák tulajdonosaival, illetve a számlákon elhelyezett összeggel kapcsolatban.
A hírhedt német adócsalási botrány az év elején tört ki, amikor egy ismeretlen informátor 1500 állítólagos német adócsalót leleplező DVD-t kínált eladásra. A szóban forgó személy 2,5 millió eurót kért a lopott "áruért", és azt értesülések szerint ki is fizették neki. Az elkövetkező időszakban több informátor is jelentkezett, hasonló CD-ket, illetve DVD-ket kínálva eladásra. A korábbi hírek arról szóltak, hogy a hatóságok a legelsőn kívül még két további "ajánlatot" érdemesítettek komolynak, egy baden-württembergit és egy bajorországit.
Az informátorokkal lezajlott egyezkedésekről rendkívül kevés információ látott napvilágot, Németországban azonban kezdettől fogva heves vita folyt arról, hogy közreműködhet-e az állam egy lopott termék megvásárlásában. A döntő szót annak idején Angela Merkel kancellár és pénzügyminisztere, Wolfgang Scha:uble mondta ki, az adócsalás elleni harcot elsődlegesnek nevezve. A kancellár ebben az esetben úgy ítélte meg, hogy a cél szentesíti az eszközt. A kialakult jogi és erkölcsi viták súlyát jelezte ugyanakkor, hogy egy drezdai ügyvéd cinkosság vádjával feljelentést tett Merkel ellen.
A kormány és a vele együttműködő tartományok arra számítottak, hogy az adócsalások leleplezésével több száz millió euró folyhat be az államkasszába. Ezen kívül a történtek hatására az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnövekedett a különböző adócsalások elkövetését önkéntesen bejelentők száma. A szóban forgó személyek természetesen kötelezettséget vállaltak arra, hogy az "elcsalt" összeget utólag befizetik. A német törvények ugyanis lehetővé teszik, hogy ezt minden adócsaló mindaddig büntetlenül tegye meg, amíg bűntettének elkövetésére hatóságilag fény nem derül. A hírek szerint az utólagos befizetések által az állam több százmillió euróval lett gazdagabb.
Az adócsalási botrány csaknem diplomáciai válságot okozott Németország és Svájc között, és a külföld megkérdőjelezte a svájci banktitok fenntarthatóságát. A berni hatóságok bírálták, hogy a német kormány közönséges tolvajokkal egyezkedik, kiálltak a banktitok hagyományos rendszerének fenntartása mellett, a hasonló jellegű csalások megelőzéséhez azonban együttműködést ígértek.
A hatóságok 185 ezer eurót fizettek a pénzüket svájci bankszámlákon elhelyezett személyek által elkövetett adócsalásokról árulkodó lemezért, az informátor állítólag jócskán engedett eredetileg 500 ezer eurós követeléséből. Az illetékesek nem közölték, hogy a CD-n hány személy szerepel, az azonban a hírek szerint részletes adatokat tartalmaz a bankszámlák tulajdonosaival, illetve a számlákon elhelyezett összeggel kapcsolatban.
A hírhedt német adócsalási botrány az év elején tört ki, amikor egy ismeretlen informátor 1500 állítólagos német adócsalót leleplező DVD-t kínált eladásra. A szóban forgó személy 2,5 millió eurót kért a lopott "áruért", és azt értesülések szerint ki is fizették neki. Az elkövetkező időszakban több informátor is jelentkezett, hasonló CD-ket, illetve DVD-ket kínálva eladásra. A korábbi hírek arról szóltak, hogy a hatóságok a legelsőn kívül még két további "ajánlatot" érdemesítettek komolynak, egy baden-württembergit és egy bajorországit.
Az informátorokkal lezajlott egyezkedésekről rendkívül kevés információ látott napvilágot, Németországban azonban kezdettől fogva heves vita folyt arról, hogy közreműködhet-e az állam egy lopott termék megvásárlásában. A döntő szót annak idején Angela Merkel kancellár és pénzügyminisztere, Wolfgang Scha:uble mondta ki, az adócsalás elleni harcot elsődlegesnek nevezve. A kancellár ebben az esetben úgy ítélte meg, hogy a cél szentesíti az eszközt. A kialakult jogi és erkölcsi viták súlyát jelezte ugyanakkor, hogy egy drezdai ügyvéd cinkosság vádjával feljelentést tett Merkel ellen.
A kormány és a vele együttműködő tartományok arra számítottak, hogy az adócsalások leleplezésével több száz millió euró folyhat be az államkasszába. Ezen kívül a történtek hatására az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnövekedett a különböző adócsalások elkövetését önkéntesen bejelentők száma. A szóban forgó személyek természetesen kötelezettséget vállaltak arra, hogy az "elcsalt" összeget utólag befizetik. A német törvények ugyanis lehetővé teszik, hogy ezt minden adócsaló mindaddig büntetlenül tegye meg, amíg bűntettének elkövetésére hatóságilag fény nem derül. A hírek szerint az utólagos befizetések által az állam több százmillió euróval lett gazdagabb.
Az adócsalási botrány csaknem diplomáciai válságot okozott Németország és Svájc között, és a külföld megkérdőjelezte a svájci banktitok fenntarthatóságát. A berni hatóságok bírálták, hogy a német kormány közönséges tolvajokkal egyezkedik, kiálltak a banktitok hagyományos rendszerének fenntartása mellett, a hasonló jellegű csalások megelőzéséhez azonban együttműködést ígértek.
