A labdarúgó világbajnokság kitűnő alkalom a televíziógyártók számára, hogy ismét megvillantsák legújabb fejlesztéseiket, amelyek olykor már egy panelház ikerablakának méreteivel vetekednek. A sok eltérő, a laikusok számára még mindig teljesen új szabvány megtévesztő lehet, ám a technikai kérdések mellett az egészen egyszerű igazságok is meglepetésként hatnak. Egyes cégek egészen érdekes húzásokkal készülnek a nagy sporteseményre.

A világhálón természetesen számos helyen találunk rövidebb-hosszabb összefoglalókat arról, hogy mely készülékek felelnek meg a legjobban igényeinknek, ezen írások pedig immár a nagyobb üzletláncok internetes oldalain is fel-felbukkannak, elég ha csak a Best Buy útmutatójára gondolunk. Másutt egészen apró részletekig merészkednek az alkotók, hogy segítsék a potenciális vásárlókat eligazodni a hatalmas választékban, gondosan ügyelve arra is, hogy tisztában legyenek a már-már átverésnek minősülő trükkökkel. Mi most e kettő között ugrálunk majd írásunkban, remélhetőleg hasonlóan jótékony hatást gyakorolva.

Kezdetnek vegyük rögtön a méretet, ami itt sem jelent mindent - azt ugye jól tudjuk az élet más területeiről, hogy a technika általában jóval értékesebb a puszta fizikai méretnél. A gyártók persze igyekeznek minket elcsábítani minél nagyobb készülékeikkel, ám ezek mit sem érnek, ha a képernyőt egy viszonylag kis szobában, akár egészen közelről bámuljuk, itt ugyanis még a legjobb fejlesztés esetében is legfeljebb a négyzetek kergetőzését kísérhetjük majd figyelemmel. A készülék típusa, a gyártó neve, valamint a technológia mellett tehát legyünk tekintettel arra is, hogy mekkora távolság lesz köztünk és a dobozban megjelenő világ között. A fent hivatkozott cikk ebben is segítséget jelent, eszerint a 40 hüvelykes és ennél nagyobb televíziókat legalább 1,6-2 méter távolságból érdemes bámulnunk.


Vegyük figyelembe az egyes technológiák közötti különbségeket, az általuk kínált előnyöket. Nagy általánosságban, amíg a plazma egyértelműen nagyobb fogyasztást hoz magával, addig ezek a tévék szebb színeket kínálnak, valamint nagyobb képfrissítési adatokat produkálnak. Az LCD a maga részéről talán élesebb képpel és nyilván kedvezőbb árakkal tartja magát, míg a LED szintén szép színeket, jobb kontrasztot, valamint válaszidőt jelent, vékonyabb külső és magasabb ár kíséretében. Az OLED ennél még tovább lép eggyel, ám csillagászati, horrorisztikus áron, ráadásul a gyártók még maguk sem tudnak megbirkózni a méret jelentette akadályokkal. Egyelőre olyan áron tudják csak kihozni a nagyobb példányokat, amiért meg sem éri piacra dobni azokat.

A felbontás legalább ilyen fontos, különösen a HD-szabványok megjelenésével és sokasodásával. Ebben igen fontos kapaszkodót jelent a YouTube oldalán közzétett videó, amelyben (angol nyelven) ismertetik az egyes felbontások közötti különbséget, valamint az egyéb fontos tudnivalókat. Kiderül például, hogy az 1080i (Interlaced) felbontás valójában a 720p (Progressive) alatt helyezkedik el minőségben, hiszen egy adott pillanatban feleannyi sor jelenik meg a képernyőn, mint amennyit a szám alapján vélnénk - az már más kérdés, hogy szemünk egyszerűen képtelen követni ezek váltakozását. (Itt jön be a framerate, ami a legtöbb esetben 60 képet jelent másodpercenként, ez már túl gyors a szemünknek).


Míg az 480p képkockánként 338 ezer pixelt jelent, addig a 720p 922, az 1080i 1 millió 37, az 1080p pedig már 2 millió 74 ezret
Az Interlaced és a Progressive közötti különbség nagyon jól megmutatkozik az internetes HD-videók, valamint a Blu-ray tartalmak esetében, így mindenképpen érdemes 720p, illetve 1080p felbontású készüléket vásárolnunk (az 1080i mára inkább a használt televíziók sajátja, ezek a sorozatok többnyire kifutottak). A televíziózás szegmensében viszont fontos eltérés, hogy a legtöbb jel még mindig 1080i felbontásban érkezik otthonunkba, így megspórolhatjuk az 1080p változatok árát, a nappaliba bőven elég lesz a 720p felbontást támogató készülék is.

A kontrasztaránynál napjainkban meglehetősen nagy számokat látunk, nem ritka a 20 000:1 feltüntetése (ez ugye azt a különbséget jelezné, amely egy adott pillanatban, ugyanazon képen a legfényesebb és legsötétebb pixel között mutatkozik, ezzel jellemezve számunkra a készülék által használt színpalettát). Néhány gyártó azonban azonban visszaél ezzel, és a valódi helyett a dinamikus kontraszt adatait adja meg. Itt sajnos nincs lehetőség konkrét listával segíteni a választást, az igazán igényeseknek maguknak kell kideríteni az igazságot az adott fejlesztéssel kapcsolatban.

A képfrissítési adatok esetében mindenképpen kerülnünk kell a legfeljebb 50 Hz-et támogató készülékeket, ezek ugyanis igencsak rossz minőséget produkálnak az eleve megkérdőjelezhető, hagyományos jelek feldolgozása esetén (gondoljunk a legszélesebb körben elérhető csatornákra). Ilyenkor a gyors mozgás helyett - ami sportközvetítéseknél általános - elmosódást, maszatolást tapasztalunk a képernyőn. Az Interlaced felbontás ráadásul ezt a jellemzőt is lerontja, hiszen itt két eltérő panel (a páros és páratlan sorok) gyors váltakozásával érik el a nagyobb felbontást, amely gyakorlatilag megfelezi a képfrissítést; az 50 helyett tehát mindössze 25 teljes képet látunk majd másodpercenként.


Azonos pixelméret mellett nagyobb kijelzőn sokkal rosszabb minőséget kapunk
A válaszidő tekintetében mára igencsak leegyszerűsödött a dolgunk, mindössze arra kell figyelnünk, hogy ez ne legyen nagyobb 5 ms-nél, ellenkező esetben olykor jelentkezhet a jól ismert maszatolás, elmosódás a képernyőn. A beépített hangszórók kérdése még ennél is egyszerűbb, hiszen ezekkel a legtöbb készüléknél kritikán aluli minőséget kapunk. A hangszóróknál nagyon is számít a fizikai méret, és a lapos kijelzők doboza kompromisszumra kényszeríti a gyártókat, amely egyértelműen a minőség rovására megy. Érdemesebb inkább külön hangszórókra beruházni, már amennyiben a kellemes hangzás fontos számunkra.

Az internetes televíziózás, az új szabványok és technológiák gyors ütemű megjelenése fontossá teszi az új csatlakozók támogatását. Ma már nem ritka a 2-3 HDMI, illetve Ethernet csatlakozó jelenléte, amely további kapukat nyit meg előttünk, ehhez pedig USB, illetve Wi-Fi portok is csatlakozhatnak a nagyobb kényelem jegyében. Figyeljünk oda a kínálatra ezen a téren is, gondolva nappalink többi szórakoztatóelektronikai készülékére. Az sem utolsó szempont, hogy a különböző nézőszögekből miként fest a megjelenített kép, ez megint csak olyan jellemző, amelyet többnyire magunknak kell letesztelnünk a kívánt távolságból és irányokból.

A vásárlás előtt mindenképpen érdemes átfutni a vonzónak tűnő televíziók részletes elemzését, az üzletben pedig nem árt, ha megismerkedünk a távirányítóval. Jól tesszük, ha saját, máshol már látott DVD/Blu-ray lemezekkel felszerelkezve jelenünk meg a tett helyszínén, hogy legyen egy jól megfogható összehasonlítási alapunk.

Az sem árt, ha átfutjuk az aktuális akciókat, amire nagyon jó példa a Toshiba esete. Ez utóbbi cég az Egyesült Királyságban például azzal hirdeti magát, hogy visszafizeti a most, június 10. előtt vásárolt készülékek árát, amennyiben az angol csapat megnyeri a világbajnokságot. Ez persze rögtön válaszra késztette a szurkolókat, akik szerint a gyártó minden bizonnyal nem hisz a szigetországiak sikeres szereplésében, ám a vásárlók mindenképpen jól járnak, ha Anglia mégis elhódítja a címet.