Napi Online
Útkeresés a digitális tévézésben
A digitális televíziózás Európa-szerte, így Magyarországon is csupán az útkeresés fázisában van. Egyes piaci szereplők szerint még nincs tömeges fogyasztói igény rá, mások viszont már bele is vágtak a szolgáltatásba. Ők azt vallják, hogy a kezdeti lépések sikerrel kecsegtetnek.
Abban minden érintett egyetért, hogy szükség lesz a televíziós átvitel digitalizációjára, ám az még kérdéses, hogy eljött-e ennek az ideje, vagyis hogy létezik-e olyan üzleti, fogyasztói kényszer, ami indokolttá tenné a digitális technológia mielőbbi meghonosítását Magyarországon. Az első - igaz, műholdas - hazai digitális televíziós szolgáltatást is üzemeltető UPC szerint a jól működő hagyományos szolgáltatások széles körű leváltását sürgető kényszerhelyzet nálunk még nem alakult ki.
Bár az idő nem szorítja a 730 ezer háztartásban jelen lévő kábeltelevíziós szolgáltatót, a cég mégis készül a televíziózás új korszakának mondott jövőre: hálózata már alkalmas erre, központját pedig idén teljesen "felkészíti" a digitális korszakra - mondta Szűcs László, a UPC Magyarország szóvivője, aki azt viszont nem kívánta elárulni, hogy ez mekkora beruházást igényel a cégtől.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a meglehetősen költséges lehetőséggel nem nagyon élnek a felhasználók. Vagyis hiába nyílik meg számukra például a saját műsorcsomag összeállításának lehetősége vagy az online videotéka igénybevétele, illetve egyéb interaktív szolgáltatás, a magasabb ár nagyon erős visszatartó erő. A tévénézők egyelőre úgy vannak ezzel, mint az internettel, azaz a felhasználói kör csak fokozatosan alakul ki, annak ellenére, hogy a szolgáltatásnál nincs elérhetőségi korlát.
Egyelőre kevesen élveznék a digitalizálás nyújtotta előnyöket. Az is kérdés, hogy a már említett pluszszolgáltatások mellett egyáltalán érzékelhető-e bármilyen előny, hiszen a szakemberek szerint a képminőség csak kevéssé változna. A váltás ráadásul kényelmetlenségekkel is jár, ugyanis ehhez minden esetben be kell szerelni egy úgynevezett set top boxot, ami arra szolgál, hogy a digitálisan érkező jelet a lakásban átalakítsa a televíziókészüléknek megfelelő analóg jellé. (Jelenleg például a UPC központjaiban alakítják át analóggá a műholdról érkező digitális jeleket, és hálózatukon keresztül ezt juttatják az előfizetőhöz. A digitális korszakban az "eredeti" jel fut a fogyasztóhoz, ahol a már említett set top box révén átalakítják analóggá.)
A digitalizálás nyújtotta pluszszolgáltatások - mint például az adás idejének beállítása - igénybevételére kétféle megoldás létezik. Az egyik, amikor a szolgáltató központjában lévő műsorrögzítő berendezéssel az ügyfél hozzájuthat az új szolgáltatásokhoz (így működik a TVnet rendszere), a másik megoldás esetében ezt a már említett set top boxban helyezik el, ahogyan a T-Online T-Home szolgáltatásánál. Utóbbi valójában úgy működik, mint a legkorszerűbb videomagnó.
A jelenlegi gyakorlat szerint e set top boxokat a szolgáltatótól lehet beszerezni, és például a UPC hazájában, Hollandiában - ahol kétmillió ügyfele van a cégnek - ez mintegy 300 millió euró beruházást igényelt a cégtől, amely a digitális átállás érdekében kész volt ekkora összeget befektetni. E "pilot projekt" arra is jó lehet, hogy megpróbálják modellezni, kideríteni, hogy a többi UPC-országban mikor, milyen feltételekkel érdemes beszállni a digitalizáció teremtette versenybe, ami - ha egyelőre szolidan is, de - Magyarországon is elkezdődött.
Ezen a téren Európa-szerte mindenki óvatos, és Magyarországhoz hasonlóan jelenleg az útkeresés idejét élik a szereplők. Némileg eltérő véleményen vannak azok a cégek, amelyek már megtették az első lépéseket a digitalizálás terén, és mind T-Kábel, mind pedig a T-Online vezetője szinte nem várt sikerről számolt be. Utóbbi például az egyik legkedveltebb szolgáltatásként említette az online videokölcsönzést (egy film kikölcsönzése 24 órára 198-696 forintba kerül).
"A Magyar Telekom-csoporthoz tartozó T-Kábel üzleti döntésének helyességét és a technológia kiforrottságát igazolja, hogy naponta több száz digitálistévé-szolgáltatási csomagot értékesítenek" - mondta el Piller András. A T-Kábel ügyvezetője szerint igazi áttörést hozhat a cég december 1-jétől bevezetett szolgáltatása, amelynek keretében az analóg tartalom teljes egészében elérhetővé válik digitalizált formában is, s aminek eredményeként tömegtermékké válhat a digitális televíziózás.
A T-Kábel Magyarország a legnagyobb kábeltévé-szolgáltatók közül elsőként digitalizálta szinte teljes hagyományos (analóg) alapkínálatát. Az új csomagokat Digital II és Digital III névre keresztelték - előbbi 25, az utóbbi pedig 48 televíziós csatornát foglal magában -, melyek Budapesten és vonzáskörzetében kiépített hálózatukon érhetőek el a következő időszak fejlesztéseinek nyomán, 2007 második felétől pedig már Szeged és Békéscsaba környékén is megrendelhetők lesznek.
Korábban a T-Kábel digitális kínálatában néhány csatornát magában foglaló, úgynevezett tematikus minicsomagok voltak. Ezek mellé kínálják előfizetőiknek december 1-jétől a már tömegigényeknek is megfelelő digitális alapszolgáltatást. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges set top box havi bérleti díja 800 forint, de meg is vásárolható: egy összegben 16 900, illetve részletre, háromszor 5700 forintért. "A november 6-i kereskedelmi bevezetést követően az elmúlt két hónapban már több mint ezren rendelték meg a T-Home Tv-t. Év végére a vállalat várakozásai szerint ez a szám több tízezer lesz, majd azt követően várhatóan ugrásszerűen nő" - mondta az iptv-szolgáltatást Magyarországon elsőként elindító T-Online Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese, Szász Dániel. Míg az induláskor hat városban volt elérhető a szolgáltatás, ma már országszerte 25 városban lehet igénybe venni, és várhatóan még ebben az évben az összes hazai nagyvárosban megrendelhető lesz a T-Home Tv.
Az azóta eltelt két hónap alapján elmondható, hogy a T-Home-előfizetőket nagyon érdekli az új televíziózási élmény. A nézők értékelik a time shifting lehetőséget (amikor az élő adást megállítva, majd újraindítva később folytathatjuk a tévézést), a gyerekzárat és a digitális műsorújság funkciót, az egy gombnyomásra működő műsorfelvételt, valamint az egyéb interaktív lehetőségeket (például freemail-olvasás). A T-Online reményei szerint ez a szolgáltatás - a folyamatos fejlesztésekkel és a szinte korlátlan lehetőségeivel - forradalmasítja a tévézési szokásokat. A T-Home szolgáltatás keretében az adás szélessávú internet-hozzáférésen, adsl-en keresztül, digitális formában érkezik a tévékészülékre. A szolgáltatás tehát internetalapú, mégsem kell hozzá számítógép.
"Magyarországon is megvannak a feltételei a digitális televíziózásnak" - mondja ifj. Lengyel Tibor, a közelmúlt óta IP TV szolgáltatást is nyújtó TVnet Kft. ügyvezetője. Ha már kiépült egy társaság internetalapú infrastruktúrája, akkor célszerű azt minél szélesebb körben - a telefon és az internet mellett - például televíziós szolgáltatásra is igénybe venni, vagyis olyan tartalommal megtölteni, amely növeli a cég versenyképességét.
Miután a társaság alapinfrastruktúrája internetprotokoll (IP)-alapú, a digitális televíziózás lehetőségének megteremtése nem igényel akkora beruházást, mint például a kábeltelevíziós cégeknek. Az iptv-szolgáltatás elindítását is lehetővé tévő infrastrukturális fejlesztés százmilliós invesztíciót követelt a cégtől a fővárosban. További tizenkét vidéki városban a társaság mintegy 400 millió forintot költ az infrastruktúra kiépítésére annak érdekében, hogy ott is elindíthassa internetes tévéjét.
A T-Online és a TVnet iptv-szolgáltatása szinte egy időben startolt, és míg a T-Online a T-Com kiterjedt infrastruktúráján érhető el, a TVnet szűkebb körben, saját hálózatán nyújtja az ip-tévézés lehetőségét. Előfizetőinek száma mégis dinamikusan növekszik, ennek oka lehet, hogy a két cég szolgáltatása között lényeges különbség van: például a TVnet adásai később is lekérhetőek a központból - vagyis az úgynevezett time shifting (időbeni visszaléptetés) lehetővé teszi, hogy a tévénéző a műsorfolyamot 24 órára visszamenőleg újraindítsa -, addig a T-Online T-Home szolgáltatása nem egészen így működik.
A TVnet iptv-szolgáltatásának sikerében minden bizonnyal közrejátszik, hogy a társaság indította el az erotikus tartalmat szolgáltató első magyar internetes tévécsatornát, a LUXx TV-t. Döntésüket az motiválta, hogy felmérések szerint az internetes letöltések mintegy 60 százaléka erotikus tartalmú. A TVnet iptv-szolgáltatása egyelőre csak a fővárosban érhető el, ám februártól további 12 nagyvárosban is előfizethető. A cég iptv-s (internet és televízió vagy az ezeket egy ip-telefonnal kiegészített) csomagja úgy vehető igénybe, hogy ahhoz már az ügyfélnek nem kell T-Com-előfizetéssel rendelkeznie.
Tévhit, hogy a most még borsos áron megvásárolt plazma-, LCD-tévékhez már nem lesz szükség set top boxra. Ezek a televíziók ugyanis egyelőre szintén nem alkalmasak a digitális jelek megjelenítésére, a HD jelzés "csupán" arról árulkodik, hogy a készülék nagy felbontású televízió, ilyen adás viszont ma még nincs Magyarországon, sőt Európában is a csak a kezdeténél tart. Ennek megjelenéséig pedig akár még rosszabb is lehet a drága televízió képminősége, mint a hagyományos televízióé.
A digitalizálás hasznosságának vizsgálata során elkülönítetten kell kezelni a különböző technológiákat. Műholdon ugyanis már elég régóta a digitális technika a szabvány (analóg adás már csak elvétve van). A UPC például már több mint hat évvel ezelőtt Magyarországon is elindított egy digitális szolgáltatást, a UPC Directet; telefonvezetéken pedig máshogyan nem is lehet a tévézést megvalósítani. Kábelen viszont igen széles körben elterjedt az analóg technika, aminek a lecserélése forradalmi változást jelentene. A kérdés valójában nem az, hogy analóg legyen vagy digitális, hanem inkább az, hogy van-e igény a kiegészítő pluszszolgáltatásokra (bár ezeket csak digitálisan lehet megvalósítani).
Az EU a legnagyobb digitális piac
Tavaly év végén világszerte 175 millió háztartásban használtak digitális televíziózáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat - derül ki az In-Stat kutatócég jelentéséből. A digitális televíziózás piacának két legnagyobb szereplője az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok, és bár a 65 millió digitális televízióval rendelkező háztartást felmutató EU abszolút értelemben ma már megelőzi az USA-t, penetráció szempontjából 2009-ig az amerikai piac lesz a nagyobb.
A két térségben az utóbbi években több mint százmillió háztartás váltott analógról digitális technikára, 2010-re ez a szám meg fogja közelíteni a 190 milliót. Az Európai Bizottság (EB) javaslata szerint az EU tagországainak 2012-ig át kell térniük a digitális televíziózásra, amivel a világ első olyan régióját alkothatnák, amelyben teljesen digitális a műsorszórás. A feltörekvő piacok közül kiemelkedik Kína, az ázsiai országban mintegy 10 millióan rendelkeznek a digitális adás fogadására alkalmas vevőkészülékkel.
Az EU-n belül az Egyesült Királyság az egyetlen, ahol a háztartások többségében digitális technikát használnak, sőt az előrejelzések szerint a szigetország előnye a következő években is fennmarad, a penetrációs ráta 2010-re 95 százalékra emelkedik. A nagy európai országok közül Németország van a leginkább lemaradva: csak három év múlva éri el azt a szintet, ahol a britek ma tartanak. Szakértők rámutatnak, hogy a digitális televíziózás terjedése minden bizonnyal jó hír a fizetős televíziós szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak, de számos biztonsági problémát is felvet, mint például a tartalomlopás elleni védekezés kérdését.
Abban minden érintett egyetért, hogy szükség lesz a televíziós átvitel digitalizációjára, ám az még kérdéses, hogy eljött-e ennek az ideje, vagyis hogy létezik-e olyan üzleti, fogyasztói kényszer, ami indokolttá tenné a digitális technológia mielőbbi meghonosítását Magyarországon. Az első - igaz, műholdas - hazai digitális televíziós szolgáltatást is üzemeltető UPC szerint a jól működő hagyományos szolgáltatások széles körű leváltását sürgető kényszerhelyzet nálunk még nem alakult ki.
Bár az idő nem szorítja a 730 ezer háztartásban jelen lévő kábeltelevíziós szolgáltatót, a cég mégis készül a televíziózás új korszakának mondott jövőre: hálózata már alkalmas erre, központját pedig idén teljesen "felkészíti" a digitális korszakra - mondta Szűcs László, a UPC Magyarország szóvivője, aki azt viszont nem kívánta elárulni, hogy ez mekkora beruházást igényel a cégtől.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a meglehetősen költséges lehetőséggel nem nagyon élnek a felhasználók. Vagyis hiába nyílik meg számukra például a saját műsorcsomag összeállításának lehetősége vagy az online videotéka igénybevétele, illetve egyéb interaktív szolgáltatás, a magasabb ár nagyon erős visszatartó erő. A tévénézők egyelőre úgy vannak ezzel, mint az internettel, azaz a felhasználói kör csak fokozatosan alakul ki, annak ellenére, hogy a szolgáltatásnál nincs elérhetőségi korlát.
Egyelőre kevesen élveznék a digitalizálás nyújtotta előnyöket. Az is kérdés, hogy a már említett pluszszolgáltatások mellett egyáltalán érzékelhető-e bármilyen előny, hiszen a szakemberek szerint a képminőség csak kevéssé változna. A váltás ráadásul kényelmetlenségekkel is jár, ugyanis ehhez minden esetben be kell szerelni egy úgynevezett set top boxot, ami arra szolgál, hogy a digitálisan érkező jelet a lakásban átalakítsa a televíziókészüléknek megfelelő analóg jellé. (Jelenleg például a UPC központjaiban alakítják át analóggá a műholdról érkező digitális jeleket, és hálózatukon keresztül ezt juttatják az előfizetőhöz. A digitális korszakban az "eredeti" jel fut a fogyasztóhoz, ahol a már említett set top box révén átalakítják analóggá.)
A digitalizálás nyújtotta pluszszolgáltatások - mint például az adás idejének beállítása - igénybevételére kétféle megoldás létezik. Az egyik, amikor a szolgáltató központjában lévő műsorrögzítő berendezéssel az ügyfél hozzájuthat az új szolgáltatásokhoz (így működik a TVnet rendszere), a másik megoldás esetében ezt a már említett set top boxban helyezik el, ahogyan a T-Online T-Home szolgáltatásánál. Utóbbi valójában úgy működik, mint a legkorszerűbb videomagnó.
A jelenlegi gyakorlat szerint e set top boxokat a szolgáltatótól lehet beszerezni, és például a UPC hazájában, Hollandiában - ahol kétmillió ügyfele van a cégnek - ez mintegy 300 millió euró beruházást igényelt a cégtől, amely a digitális átállás érdekében kész volt ekkora összeget befektetni. E "pilot projekt" arra is jó lehet, hogy megpróbálják modellezni, kideríteni, hogy a többi UPC-országban mikor, milyen feltételekkel érdemes beszállni a digitalizáció teremtette versenybe, ami - ha egyelőre szolidan is, de - Magyarországon is elkezdődött.
Ezen a téren Európa-szerte mindenki óvatos, és Magyarországhoz hasonlóan jelenleg az útkeresés idejét élik a szereplők. Némileg eltérő véleményen vannak azok a cégek, amelyek már megtették az első lépéseket a digitalizálás terén, és mind T-Kábel, mind pedig a T-Online vezetője szinte nem várt sikerről számolt be. Utóbbi például az egyik legkedveltebb szolgáltatásként említette az online videokölcsönzést (egy film kikölcsönzése 24 órára 198-696 forintba kerül).
"A Magyar Telekom-csoporthoz tartozó T-Kábel üzleti döntésének helyességét és a technológia kiforrottságát igazolja, hogy naponta több száz digitálistévé-szolgáltatási csomagot értékesítenek" - mondta el Piller András. A T-Kábel ügyvezetője szerint igazi áttörést hozhat a cég december 1-jétől bevezetett szolgáltatása, amelynek keretében az analóg tartalom teljes egészében elérhetővé válik digitalizált formában is, s aminek eredményeként tömegtermékké válhat a digitális televíziózás.
A T-Kábel Magyarország a legnagyobb kábeltévé-szolgáltatók közül elsőként digitalizálta szinte teljes hagyományos (analóg) alapkínálatát. Az új csomagokat Digital II és Digital III névre keresztelték - előbbi 25, az utóbbi pedig 48 televíziós csatornát foglal magában -, melyek Budapesten és vonzáskörzetében kiépített hálózatukon érhetőek el a következő időszak fejlesztéseinek nyomán, 2007 második felétől pedig már Szeged és Békéscsaba környékén is megrendelhetők lesznek.
Korábban a T-Kábel digitális kínálatában néhány csatornát magában foglaló, úgynevezett tematikus minicsomagok voltak. Ezek mellé kínálják előfizetőiknek december 1-jétől a már tömegigényeknek is megfelelő digitális alapszolgáltatást. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges set top box havi bérleti díja 800 forint, de meg is vásárolható: egy összegben 16 900, illetve részletre, háromszor 5700 forintért. "A november 6-i kereskedelmi bevezetést követően az elmúlt két hónapban már több mint ezren rendelték meg a T-Home Tv-t. Év végére a vállalat várakozásai szerint ez a szám több tízezer lesz, majd azt követően várhatóan ugrásszerűen nő" - mondta az iptv-szolgáltatást Magyarországon elsőként elindító T-Online Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese, Szász Dániel. Míg az induláskor hat városban volt elérhető a szolgáltatás, ma már országszerte 25 városban lehet igénybe venni, és várhatóan még ebben az évben az összes hazai nagyvárosban megrendelhető lesz a T-Home Tv.
Az azóta eltelt két hónap alapján elmondható, hogy a T-Home-előfizetőket nagyon érdekli az új televíziózási élmény. A nézők értékelik a time shifting lehetőséget (amikor az élő adást megállítva, majd újraindítva később folytathatjuk a tévézést), a gyerekzárat és a digitális műsorújság funkciót, az egy gombnyomásra működő műsorfelvételt, valamint az egyéb interaktív lehetőségeket (például freemail-olvasás). A T-Online reményei szerint ez a szolgáltatás - a folyamatos fejlesztésekkel és a szinte korlátlan lehetőségeivel - forradalmasítja a tévézési szokásokat. A T-Home szolgáltatás keretében az adás szélessávú internet-hozzáférésen, adsl-en keresztül, digitális formában érkezik a tévékészülékre. A szolgáltatás tehát internetalapú, mégsem kell hozzá számítógép.
"Magyarországon is megvannak a feltételei a digitális televíziózásnak" - mondja ifj. Lengyel Tibor, a közelmúlt óta IP TV szolgáltatást is nyújtó TVnet Kft. ügyvezetője. Ha már kiépült egy társaság internetalapú infrastruktúrája, akkor célszerű azt minél szélesebb körben - a telefon és az internet mellett - például televíziós szolgáltatásra is igénybe venni, vagyis olyan tartalommal megtölteni, amely növeli a cég versenyképességét.
Miután a társaság alapinfrastruktúrája internetprotokoll (IP)-alapú, a digitális televíziózás lehetőségének megteremtése nem igényel akkora beruházást, mint például a kábeltelevíziós cégeknek. Az iptv-szolgáltatás elindítását is lehetővé tévő infrastrukturális fejlesztés százmilliós invesztíciót követelt a cégtől a fővárosban. További tizenkét vidéki városban a társaság mintegy 400 millió forintot költ az infrastruktúra kiépítésére annak érdekében, hogy ott is elindíthassa internetes tévéjét.
A T-Online és a TVnet iptv-szolgáltatása szinte egy időben startolt, és míg a T-Online a T-Com kiterjedt infrastruktúráján érhető el, a TVnet szűkebb körben, saját hálózatán nyújtja az ip-tévézés lehetőségét. Előfizetőinek száma mégis dinamikusan növekszik, ennek oka lehet, hogy a két cég szolgáltatása között lényeges különbség van: például a TVnet adásai később is lekérhetőek a központból - vagyis az úgynevezett time shifting (időbeni visszaléptetés) lehetővé teszi, hogy a tévénéző a műsorfolyamot 24 órára visszamenőleg újraindítsa -, addig a T-Online T-Home szolgáltatása nem egészen így működik.
A TVnet iptv-szolgáltatásának sikerében minden bizonnyal közrejátszik, hogy a társaság indította el az erotikus tartalmat szolgáltató első magyar internetes tévécsatornát, a LUXx TV-t. Döntésüket az motiválta, hogy felmérések szerint az internetes letöltések mintegy 60 százaléka erotikus tartalmú. A TVnet iptv-szolgáltatása egyelőre csak a fővárosban érhető el, ám februártól további 12 nagyvárosban is előfizethető. A cég iptv-s (internet és televízió vagy az ezeket egy ip-telefonnal kiegészített) csomagja úgy vehető igénybe, hogy ahhoz már az ügyfélnek nem kell T-Com-előfizetéssel rendelkeznie.
Tévhit, hogy a most még borsos áron megvásárolt plazma-, LCD-tévékhez már nem lesz szükség set top boxra. Ezek a televíziók ugyanis egyelőre szintén nem alkalmasak a digitális jelek megjelenítésére, a HD jelzés "csupán" arról árulkodik, hogy a készülék nagy felbontású televízió, ilyen adás viszont ma még nincs Magyarországon, sőt Európában is a csak a kezdeténél tart. Ennek megjelenéséig pedig akár még rosszabb is lehet a drága televízió képminősége, mint a hagyományos televízióé.
A digitalizálás hasznosságának vizsgálata során elkülönítetten kell kezelni a különböző technológiákat. Műholdon ugyanis már elég régóta a digitális technika a szabvány (analóg adás már csak elvétve van). A UPC például már több mint hat évvel ezelőtt Magyarországon is elindított egy digitális szolgáltatást, a UPC Directet; telefonvezetéken pedig máshogyan nem is lehet a tévézést megvalósítani. Kábelen viszont igen széles körben elterjedt az analóg technika, aminek a lecserélése forradalmi változást jelentene. A kérdés valójában nem az, hogy analóg legyen vagy digitális, hanem inkább az, hogy van-e igény a kiegészítő pluszszolgáltatásokra (bár ezeket csak digitálisan lehet megvalósítani).
Az EU a legnagyobb digitális piac
Tavaly év végén világszerte 175 millió háztartásban használtak digitális televíziózáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat - derül ki az In-Stat kutatócég jelentéséből. A digitális televíziózás piacának két legnagyobb szereplője az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok, és bár a 65 millió digitális televízióval rendelkező háztartást felmutató EU abszolút értelemben ma már megelőzi az USA-t, penetráció szempontjából 2009-ig az amerikai piac lesz a nagyobb.
A két térségben az utóbbi években több mint százmillió háztartás váltott analógról digitális technikára, 2010-re ez a szám meg fogja közelíteni a 190 milliót. Az Európai Bizottság (EB) javaslata szerint az EU tagországainak 2012-ig át kell térniük a digitális televíziózásra, amivel a világ első olyan régióját alkothatnák, amelyben teljesen digitális a műsorszórás. A feltörekvő piacok közül kiemelkedik Kína, az ázsiai országban mintegy 10 millióan rendelkeznek a digitális adás fogadására alkalmas vevőkészülékkel.
Az EU-n belül az Egyesült Királyság az egyetlen, ahol a háztartások többségében digitális technikát használnak, sőt az előrejelzések szerint a szigetország előnye a következő években is fennmarad, a penetrációs ráta 2010-re 95 százalékra emelkedik. A nagy európai országok közül Németország van a leginkább lemaradva: csak három év múlva éri el azt a szintet, ahol a britek ma tartanak. Szakértők rámutatnak, hogy a digitális televíziózás terjedése minden bizonnyal jó hír a fizetős televíziós szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak, de számos biztonsági problémát is felvet, mint például a tartalomlopás elleni védekezés kérdését.
