Dojcsák Dániel
Túlzás még a digitális HD adás Magyarországon
A szolgáltatók sorra mutatják be a digitális alapokon nyújtott TV szolgáltatásukat illetve a HD minőségű TV-zés élményét népszerűsítik, de egyelőre technológiai kirohanásnak nevezhetnénk, lévén a lakosság nem rendelkezik a HD minőséget kihasználó megjelenítőkkel, illetve a tartalom kínálat is igen sovány.
Az Antenna Digital bemutatta HDTV szolgáltatását a sajtó képviselői számára, s a megszokottól eltérően ezt nem a rajt pillanatában, hanem valamivel utána tette, így az első előfizetői tapasztalatokat is megismerhették. Eközben a UPC is serényen cserélgeti le meglévő előfizetőinél a régi konvertert digitális set-top-box-ra, ami nem egy lehetőség az előfizető részéről, hanem kötelező érvényű lépés.
Egy amerikai felmérés szerint (ahol már több éve működik a HDTV szolgáltatás), a fogyasztók 20%-a nem tudja, hogy a HDTV nézéshez HD-ready készülék beszerzése is szükséges. Persze a HD-ready készülék önmagában még nem siker, kell hozzá egy digitális, HD képes vevőegység (és adás is), illetve szintén az emberek fele nem ismeri a különbséget a HDTV és a digitális TV között. Ezek az arányok hazánkban talán még rosszabbak lennének, de erről nincs egyelőre statisztika. Arról viszont van, hogy a lakosság alig 6-12%-a rendelkezik HD adás megjelenítésére is képes TV készülékkel. A csökkenő készülék árak persze növelik a vásárlási kedvet, így az idei évre kalkulált 40 000 eladott HD képes készülék után 2010-ben akár 190 000 darabot is hazavihetnek a vásárlók.
Több, mint szobaantenna
A technológia önmagában csupán ámítás, így az igazi hajtóerő az lenne, ha valódi HD tartalmak tömkelege árasztaná el a hazai nézőket, amire vállalható áron elő is fizethetnének. Egyelőre viszont a kínálatban mindössze három csatorna szerepel, az HBO HD, az Eurosport HD és a National Geographic HD. Ehhez képest világszerte (főleg az USA területére fókuszálva) több, mint 100 HD csatorna létezik már, s a sorozatokat nem a hazai csatornákon, hanem a fájlcserélők kínálatában követők nagyon jól tudják, hogy szinte az összes új TV-s tartalom már nagyfelbontásban érkezik. Ugyanakkor még az itthon meglévő három HD csatorna sem biztosíték semmire, hiszen a valóban Full HD (tv-s körökben ez jelenleg az 1080i felbontást jelöli) adások aránya ma még igen csekély és az év végére kitűzött 30%-os arány sem valami bíztató.
Ahhoz, hogy egy adást a csatorna nagyfelbontásban vetítsen, nem árt, ha az alapanyag is jó minőségben érkezik. Ehhez viszont az kell, hogy a NatGeo természetfilmjei, az Eurosport közvetítései ilyen kamerákkal legyenek rögzítve. Az éppen most futó Tour de France például 1080i felbontásban követhető és a távoli, az egész mezőnyt mutató képeken bizony megdöbbentő módon látszik a különbség a HD illetve az SD (normál digitális minőség) között. Ha viszont egy kosármeccs következik, akkor visszatérünk a régi homályos világba, amit ráadásul a túl intelligens STB-ok és TV-k többnyire széthúznak szélesvásznúra, így még rosszabb lesz az élmény, mint korábban. Arról nem is beszélve, hogy a HD adások közt is komoly különbségek lehetnek, attól függően, hogy milyen felbontást (720p, 1080i) és milyen tömörítési rátát alkalmaznak rajtuk. A National Geographic műsorai közül némelyik kihasználja a minőségi korlátokat, viszont ezért cserébe 20 Mbit sávszélességet követel a közösből, ami kiszoríthat más csatornákat.
A digitális műsorszórás gyakorlata szerint a szolgáltató kábelen vagy műholdon keresztül egy csokorban továbbítja a teljes műsorfolyamot a felhasználóhoz, ahol az STB-ben található digitális tuner szelektálja ki az éppen kívánt tartalmat. Még a kábeles továbbítás esetén is előfordulhat, hogy a túl sok full HD adás miatt a kapacitások közelébe érnek, de az Antenna Digital szolgáltatásnál (ami műholdas frekvencián, 12,5Ghz-en, de földi sugárzással továbbított digitális adás) egy frekvencia mindössze 40Mbit, amibe az SD adások tömkelege fért bele, a HD-kből viszont alig fog.
A csatornák száma pedig valószínűleg nőni fog, alig egy hónap múlva kezdődnek az olimpiai játékok, amit a Magyar Televízió m2 csatornája HD felbontásban közvetít majd. Ez dicsérendő dolog, viszont a köztévénél valószínűleg még nem gondoltak arra, hogy a játékok végeztével vajon mit is fognak kezdeni a szolgáltatóknál kiharcolt HD multiplex sávjukkal, hiszen a heti egy BL meccs nem biztos, hogy megéri, hogy HD csatornát tartsanak fenn. Lehetne később a híradó, vagy a tüntetések közvetítése is HD, de példát lehetne venni a BBC-ről is, aki 2010 után már kizárólag HD adásokat készít.
Ami befolyik, az rögtön kifolyik
Amennyiben a prémium csatornákon kívül több tartalomszolgáltató is átváltana HD minőségre, akkor csupán a meglévő megjelenítő lenne az egyetlen akadálya a minőségi televíziózásnak, ez viszont sokakat fog csalódottá tenni. Akik még a régi katódsugárcsöves kijelzővel tévéznek, azok kizárólag a jól ismert SCART csatlakozón kijövő jelet fogják tudni fogadni, amivel lemondhatnak a nagyfelbontásról, illetve sok esetben a digitálisan továbbított kép rosszabb minőségűnek tűnik a régi tévén, mint az analóg (és fordítva is igaz, az analóg jel csúnya LCD TV-n).
Akik viszont már korábban beszereztek lapos kijelzőket, őket is érheti meglepetés, hiszen néhány gyártó nem szégyellte magát, mikor 720p alatti felbontású készülékekre matricázták rá a HD-ready feliratot. A teljes HD felbontást ismerő készülékek jelenleg még 200 ezer forint feletti áron indulnak, de 1-2 éven belül ez biztosan töredékére esik, addig talán érdemes kivárni. Aki megelégszik 32"-nál kisebb átmérőjű képernyővel is, annak viszont nem érdemes plusz pénzt költenie a Full HD kijelzőre, hiszen ilyen méretben a különbség alig észrevehető a 720p és az 1080i/p között.
Ki kell emelni az adások rögzítésének lehetősét is, hiszen a jó minőségű HD jelet a tartalomgyártók utasítására a szolgáltató nem engedheti ki olyan eszközre, ami rögzítésre, másolásra alkalmas. Éppen ezért a HDMI csatlakozóból kijövő jelet csak a TV készülékek tudják fogadni, a külső DVR eszközök nem, sőt a nagy gyártók nem is tesznek HDMI bemenetet a felvevőikre, ugyanezen okok miatt. Persze a távolkeleti gyártókat ez nem érdekli: ugyanaz lesz a helyzet, mint az asztali DVD lejátszóknál, ahol a Sony/Samsung/Panasonic/stb nem, a gyagyinak titulált márkák viszont képesek voltak DivX-et, feliratokat, MP3-mat és mindent kezelni a kezdetektől fogva.
Az Antenna Hungária szakértői szerint még az is elképzelhető, hogy egyes csatornák mindenféle rögzítést megtiltanak, így ha lemaradnánk egy HBO-s filmről, akkor várhatjuk, hogy mikor adják újra. A jogi huza-vonák viszont éppen a digitális technológia áldásait tehetik tönkre és megkeseríthetik a nézők szórakozásra szánt szabadidejét.
Az Antenna Digital bemutatta HDTV szolgáltatását a sajtó képviselői számára, s a megszokottól eltérően ezt nem a rajt pillanatában, hanem valamivel utána tette, így az első előfizetői tapasztalatokat is megismerhették. Eközben a UPC is serényen cserélgeti le meglévő előfizetőinél a régi konvertert digitális set-top-box-ra, ami nem egy lehetőség az előfizető részéről, hanem kötelező érvényű lépés.
Egy amerikai felmérés szerint (ahol már több éve működik a HDTV szolgáltatás), a fogyasztók 20%-a nem tudja, hogy a HDTV nézéshez HD-ready készülék beszerzése is szükséges. Persze a HD-ready készülék önmagában még nem siker, kell hozzá egy digitális, HD képes vevőegység (és adás is), illetve szintén az emberek fele nem ismeri a különbséget a HDTV és a digitális TV között. Ezek az arányok hazánkban talán még rosszabbak lennének, de erről nincs egyelőre statisztika. Arról viszont van, hogy a lakosság alig 6-12%-a rendelkezik HD adás megjelenítésére is képes TV készülékkel. A csökkenő készülék árak persze növelik a vásárlási kedvet, így az idei évre kalkulált 40 000 eladott HD képes készülék után 2010-ben akár 190 000 darabot is hazavihetnek a vásárlók.
Több, mint szobaantenna
A technológia önmagában csupán ámítás, így az igazi hajtóerő az lenne, ha valódi HD tartalmak tömkelege árasztaná el a hazai nézőket, amire vállalható áron elő is fizethetnének. Egyelőre viszont a kínálatban mindössze három csatorna szerepel, az HBO HD, az Eurosport HD és a National Geographic HD. Ehhez képest világszerte (főleg az USA területére fókuszálva) több, mint 100 HD csatorna létezik már, s a sorozatokat nem a hazai csatornákon, hanem a fájlcserélők kínálatában követők nagyon jól tudják, hogy szinte az összes új TV-s tartalom már nagyfelbontásban érkezik. Ugyanakkor még az itthon meglévő három HD csatorna sem biztosíték semmire, hiszen a valóban Full HD (tv-s körökben ez jelenleg az 1080i felbontást jelöli) adások aránya ma még igen csekély és az év végére kitűzött 30%-os arány sem valami bíztató.
Ahhoz, hogy egy adást a csatorna nagyfelbontásban vetítsen, nem árt, ha az alapanyag is jó minőségben érkezik. Ehhez viszont az kell, hogy a NatGeo természetfilmjei, az Eurosport közvetítései ilyen kamerákkal legyenek rögzítve. Az éppen most futó Tour de France például 1080i felbontásban követhető és a távoli, az egész mezőnyt mutató képeken bizony megdöbbentő módon látszik a különbség a HD illetve az SD (normál digitális minőség) között. Ha viszont egy kosármeccs következik, akkor visszatérünk a régi homályos világba, amit ráadásul a túl intelligens STB-ok és TV-k többnyire széthúznak szélesvásznúra, így még rosszabb lesz az élmény, mint korábban. Arról nem is beszélve, hogy a HD adások közt is komoly különbségek lehetnek, attól függően, hogy milyen felbontást (720p, 1080i) és milyen tömörítési rátát alkalmaznak rajtuk. A National Geographic műsorai közül némelyik kihasználja a minőségi korlátokat, viszont ezért cserébe 20 Mbit sávszélességet követel a közösből, ami kiszoríthat más csatornákat.
A digitális műsorszórás gyakorlata szerint a szolgáltató kábelen vagy műholdon keresztül egy csokorban továbbítja a teljes műsorfolyamot a felhasználóhoz, ahol az STB-ben található digitális tuner szelektálja ki az éppen kívánt tartalmat. Még a kábeles továbbítás esetén is előfordulhat, hogy a túl sok full HD adás miatt a kapacitások közelébe érnek, de az Antenna Digital szolgáltatásnál (ami műholdas frekvencián, 12,5Ghz-en, de földi sugárzással továbbított digitális adás) egy frekvencia mindössze 40Mbit, amibe az SD adások tömkelege fért bele, a HD-kből viszont alig fog.
A csatornák száma pedig valószínűleg nőni fog, alig egy hónap múlva kezdődnek az olimpiai játékok, amit a Magyar Televízió m2 csatornája HD felbontásban közvetít majd. Ez dicsérendő dolog, viszont a köztévénél valószínűleg még nem gondoltak arra, hogy a játékok végeztével vajon mit is fognak kezdeni a szolgáltatóknál kiharcolt HD multiplex sávjukkal, hiszen a heti egy BL meccs nem biztos, hogy megéri, hogy HD csatornát tartsanak fenn. Lehetne később a híradó, vagy a tüntetések közvetítése is HD, de példát lehetne venni a BBC-ről is, aki 2010 után már kizárólag HD adásokat készít.
Ami befolyik, az rögtön kifolyik
Amennyiben a prémium csatornákon kívül több tartalomszolgáltató is átváltana HD minőségre, akkor csupán a meglévő megjelenítő lenne az egyetlen akadálya a minőségi televíziózásnak, ez viszont sokakat fog csalódottá tenni. Akik még a régi katódsugárcsöves kijelzővel tévéznek, azok kizárólag a jól ismert SCART csatlakozón kijövő jelet fogják tudni fogadni, amivel lemondhatnak a nagyfelbontásról, illetve sok esetben a digitálisan továbbított kép rosszabb minőségűnek tűnik a régi tévén, mint az analóg (és fordítva is igaz, az analóg jel csúnya LCD TV-n).
Akik viszont már korábban beszereztek lapos kijelzőket, őket is érheti meglepetés, hiszen néhány gyártó nem szégyellte magát, mikor 720p alatti felbontású készülékekre matricázták rá a HD-ready feliratot. A teljes HD felbontást ismerő készülékek jelenleg még 200 ezer forint feletti áron indulnak, de 1-2 éven belül ez biztosan töredékére esik, addig talán érdemes kivárni. Aki megelégszik 32"-nál kisebb átmérőjű képernyővel is, annak viszont nem érdemes plusz pénzt költenie a Full HD kijelzőre, hiszen ilyen méretben a különbség alig észrevehető a 720p és az 1080i/p között.
Ki kell emelni az adások rögzítésének lehetősét is, hiszen a jó minőségű HD jelet a tartalomgyártók utasítására a szolgáltató nem engedheti ki olyan eszközre, ami rögzítésre, másolásra alkalmas. Éppen ezért a HDMI csatlakozóból kijövő jelet csak a TV készülékek tudják fogadni, a külső DVR eszközök nem, sőt a nagy gyártók nem is tesznek HDMI bemenetet a felvevőikre, ugyanezen okok miatt. Persze a távolkeleti gyártókat ez nem érdekli: ugyanaz lesz a helyzet, mint az asztali DVD lejátszóknál, ahol a Sony/Samsung/Panasonic/stb nem, a gyagyinak titulált márkák viszont képesek voltak DivX-et, feliratokat, MP3-mat és mindent kezelni a kezdetektől fogva.
Az Antenna Hungária szakértői szerint még az is elképzelhető, hogy egyes csatornák mindenféle rögzítést megtiltanak, így ha lemaradnánk egy HBO-s filmről, akkor várhatjuk, hogy mikor adják újra. A jogi huza-vonák viszont éppen a digitális technológia áldásait tehetik tönkre és megkeseríthetik a nézők szórakozásra szánt szabadidejét.