Alex

A nemzeti határok akadályozzák az európai távközlés fejlődését

Az Európai Bizottság által az egységes európai elektronikus hírközlési piacról készített éves jelentés szerint az uniós távközlési jogszabályok következetlen alkalmazása miatt a fogyasztók, a vállalkozások és az EU gazdasága sem élvezhetik teljes mértékben a valóban egységes és versenyképes uniós távközlési piacból származó gazdasági előnyöket.

A legtöbb tagállam távközlési piaca versenyképesebbé vált, de méretét tekintve megmaradt nemzeti szinten. Ezenkívül a versenyképesség szintjében is lényeges különbségeket találunk az egyes tagállamok között. Jóllehet Európa távközlési ágazata a 2009. évi pénzügyi kihívások ellenére is talpon tudott maradni (0%-os növekedés a 4,2%-os uniós gazdasági visszaeséshez képest), a jövőbeli fejlődés kulcsát a meglévő szabályok következetes érvényesítése, valamint az innovatív szolgáltatásokba történő beruházás jelentik. Az Európa 2020 stratégia keretében létrehozott kiemelt kezdeményezésben az európai digitális menetrendben a Bizottság arra ösztönzi a távközlési ágazatot és az EU kormányait, hogy együttes fellépéssel biztosítsanak minden állampolgár és vállalkozás számára nagy sebességű internet-hozzáférést, valamint interaktív kommunikációs szolgáltatásokat.

"A széles sávú mobil és a megfizethetőbb internet-hozzáférés gyors ütemű növekedése jó hír a fogyasztók számára ebben a nehéz gazdasági időszakban. Csalódást keltő azonban az, hogy a valóban egységes piac eléréséig még hosszadalmas az út. A tagállamoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy a távközlési szabályok megfelelően kerüljenek végrehajtásra, valamint hogy az innovatív szolgáltatásokba történő szükséges beruházások mind az 500 millió európai fogyasztó érdekeit szolgálják." - nyilatkozta a digitális politikáért felelős biztos, Neelie Kroes.

Európa távközlési piaca 0%-os növekedést mutatott 2009-ben, ami jó aránynak mondható a gazdaság egészének 4,2%-os hanyatlásával szemben. A gyors ütemben növekedő innovatív szolgáltatásokra, mint például mobil adatszolgáltatásokra összpontosítva az ágazat jövőbeli fejlődése ugrásszerű lehetne. A meglévő uniós jogszabályok következetlen végrehajtása azonban széttöredezi a távközlési piacokat a nemzeti határok mentén, lehetetlenné téve ezzel a vállalkozások számára, hogy egy valódi egységes piac alakuljon ki.

Még mindig jelentős árkülönbségek tapasztalhatók az egyes tagállamok között mind kis-, mind pedig nagykereskedelmi szinten. A legdrágább díjszabást alkalmazó tagállamok kiskereskedelmi mobilárai jóval magasabbak a legolcsóbb tagállami áraknál, például Lettországban 4 eurocent, Máltán 24 eurocent a percdíj. A kialakult helyzet részben az EU-n belüli különböző szabályozási megközelítésnek köszönhető. A fogyasztók és a vállalkozások még mindig 27 széttöredezett nemzeti piaccal találják magukat szembe.

A távközlési piacot szabályozó nemzeti hatóságok gyakran akár éveket is késhetnek az uniós jogszabályok végrehajtásával. A nagykereskedelmi szélessávú piacokon például egyes nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrzik a már jelen lévő piaci szolgáltatók üvegszálas hálózatait, míg mások a rézalapú hálózatok technológiájára korlátozzák a szabályozást. A nagykereskedelmi széles sávú piacok szabályozása alakítja ki a versenyképesség szintjét, ezzel meghatározva a fogyasztók és vállalkozások számára elérhető széles sávú termékek árát és minőségét is.

Az olyan beruházásigényes infrastruktúrák, mint az új generációs hozzáférési hálózatok kiépítésének támogatásához van szükség arra, hogy a távközlési szabályok alkalmazása következetes legyen. A digitális menetrendben foglaltaknak megfelelően a Bizottság még idén ajánlást fogad el az új generációs hozzáférési hálózatokról. A nemrégiben felállított Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testülete (BEREC) támogatni fogja a Bizottságot a fennálló eltérések kezelésére és az uniós jogszabályok tagállamok általi következetes végrehajtásának biztosítására irányuló munkájában.

Az egy főre jutó uniós átlag a vezetékes technológiájú, széles sávú rendszer tekintetében 24,8%-ot tett ki 2010 januárjában - ez több mint 123 millió vonalat jelent. Dánia és Hollandia világelső a széles sávú rendszert tekintve; a lakosság közel 40%-a élvezheti a széles sávú internet-hozzáférést. 2009 januárjától 2010 januárjáig szinte megduplázódott, 5,2%-ra nőtt az EU-ban a széles sávú mobil internet-hozzáférés aránya. Finnországban, Portugáliában és Ausztriában a penetráció aránya több mint 15% volt. A mobil szélessávú internet iránti egyre növekvő kereslet még nagyobb nyomást gyakorol majd a korlátozott rádióspektrumra. Nagyobb kapacitásra lesz szükség a megnövekedett adatforgalom lebonyolításához.

Az európai digitális menetrend különleges intézkedéseket vázol fel arra vonatkozóan, hogy 2013-ra minden európai polgár számára biztosított legyen a 100%-os széles sávú lefedettség. A menetrend előreláthatólag rádióspektrum-szakpolitikai programot ír elő, amely biztosítani fogja, hogy az analógról a digitális közvetítésre való áttérés miatt felszabadult rádiófrekvenciák elérhetővé váljanak az új szolgáltatások számára, beleértve a mobil széles sávú szolgáltatásokat.

Az átalánydíjas ajánlatoknak és a gyorsabb széles sávú internet-hozzáférésnek köszönhetően 2009-ben alacsonyabb volt az internetszolgáltatás ára. A mobil telefonhívásokért az EU fogyasztói 7%-kal kevesebbet fizettek, mint 2008-ban; az átlagos percdíj 14 eurocentről 13 eurocentre csökkent. A fogyasztók a korábbi lehetőségekhez képest gyorsabban válthattak szolgáltatót, s ugyanakkor megőrizhették telefonszámukat. Ez 2009-ben a mobiltelefonok esetében átlagosan 4,1 napot vett igénybe, a vezetékes telefonok esetében pedig 6,5 napot, összehasonlítva az előző év 8,5 és 7,5 napos átlagával. A fejlődés ellenére további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy elérhető legyen az EU 2009-es távközlési szabályaiban felvázolt egynapos célkitűzés.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Cat #2
    Lefordítom neked: az EU rendszeresen jelentéseket készít a piacok helyzetéről, ezt tették most közzé. Ez azt tartalmazza, hogy ugyan a gazdaság egésze visszaesett, de ezen belül az informatikai ágazat nőtt, ezért ezt kéne húzóágazattá tenni. Azonban ez nehéz ügy, mivel a szolgáltatók a nemzeti határok közé vannak szorítva, nem tudnak növekedni, minden országban saját kiskirályságként uralkodnak a szabályozó hatóságok, melyek nem törekednek eléggé arra, hogy Európa egységes piaccá váljon. (Valószínűleg azért, mert a legnagyobbak felvásárolnák a legkisebbeket, és így súlytalanná válna a szerepük.)

    Viszont ha sikerül elérni, hogy kitörjenek a cégek a határok közül, és kontinens-szinten szolgáltassanak, akkor az Unió minden polgára magasabb szintű szolgáltatáshoz jutna, ezáltal világszinten is javulna a versenyképesség - nem csak a mobilszolgáltatóké, hanem az egyes állampolgároké is.
  • endrev #1
    Egyébként kinek szól ez a cikk, tudja valaki? Gazdasági szakembereknek? Én ebből egy kukkot nem értettem, de nem azért, mert volt benne ismeretlen szó (nem volt), hanem mert nem értem miről szól. Miért jó ez az egységes jogi keret, amit hogyan nem alkalmaznak rendesen és helyette hogyan mit? Milyen előnyöket nem élvezünk? Mit miért? Miért mit? Hogyan vonatkoztatható ez a magyar elektronikus hírközlési piacra?