Alex
A nemzeti határok akadályozzák az európai távközlés fejlődését
Az Európai Bizottság által az egységes európai elektronikus hírközlési piacról készített éves jelentés szerint az uniós távközlési jogszabályok következetlen alkalmazása miatt a fogyasztók, a vállalkozások és az EU gazdasága sem élvezhetik teljes mértékben a valóban egységes és versenyképes uniós távközlési piacból származó gazdasági előnyöket.
A legtöbb tagállam távközlési piaca versenyképesebbé vált, de méretét tekintve megmaradt nemzeti szinten. Ezenkívül a versenyképesség szintjében is lényeges különbségeket találunk az egyes tagállamok között. Jóllehet Európa távközlési ágazata a 2009. évi pénzügyi kihívások ellenére is talpon tudott maradni (0%-os növekedés a 4,2%-os uniós gazdasági visszaeséshez képest), a jövőbeli fejlődés kulcsát a meglévő szabályok következetes érvényesítése, valamint az innovatív szolgáltatásokba történő beruházás jelentik. Az Európa 2020 stratégia keretében létrehozott kiemelt kezdeményezésben az európai digitális menetrendben a Bizottság arra ösztönzi a távközlési ágazatot és az EU kormányait, hogy együttes fellépéssel biztosítsanak minden állampolgár és vállalkozás számára nagy sebességű internet-hozzáférést, valamint interaktív kommunikációs szolgáltatásokat.
"A széles sávú mobil és a megfizethetőbb internet-hozzáférés gyors ütemű növekedése jó hír a fogyasztók számára ebben a nehéz gazdasági időszakban. Csalódást keltő azonban az, hogy a valóban egységes piac eléréséig még hosszadalmas az út. A tagállamoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy a távközlési szabályok megfelelően kerüljenek végrehajtásra, valamint hogy az innovatív szolgáltatásokba történő szükséges beruházások mind az 500 millió európai fogyasztó érdekeit szolgálják." - nyilatkozta a digitális politikáért felelős biztos, Neelie Kroes.
Európa távközlési piaca 0%-os növekedést mutatott 2009-ben, ami jó aránynak mondható a gazdaság egészének 4,2%-os hanyatlásával szemben. A gyors ütemben növekedő innovatív szolgáltatásokra, mint például mobil adatszolgáltatásokra összpontosítva az ágazat jövőbeli fejlődése ugrásszerű lehetne. A meglévő uniós jogszabályok következetlen végrehajtása azonban széttöredezi a távközlési piacokat a nemzeti határok mentén, lehetetlenné téve ezzel a vállalkozások számára, hogy egy valódi egységes piac alakuljon ki.
Még mindig jelentős árkülönbségek tapasztalhatók az egyes tagállamok között mind kis-, mind pedig nagykereskedelmi szinten. A legdrágább díjszabást alkalmazó tagállamok kiskereskedelmi mobilárai jóval magasabbak a legolcsóbb tagállami áraknál, például Lettországban 4 eurocent, Máltán 24 eurocent a percdíj. A kialakult helyzet részben az EU-n belüli különböző szabályozási megközelítésnek köszönhető. A fogyasztók és a vállalkozások még mindig 27 széttöredezett nemzeti piaccal találják magukat szembe.
A távközlési piacot szabályozó nemzeti hatóságok gyakran akár éveket is késhetnek az uniós jogszabályok végrehajtásával. A nagykereskedelmi szélessávú piacokon például egyes nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrzik a már jelen lévő piaci szolgáltatók üvegszálas hálózatait, míg mások a rézalapú hálózatok technológiájára korlátozzák a szabályozást. A nagykereskedelmi széles sávú piacok szabályozása alakítja ki a versenyképesség szintjét, ezzel meghatározva a fogyasztók és vállalkozások számára elérhető széles sávú termékek árát és minőségét is.
Az olyan beruházásigényes infrastruktúrák, mint az új generációs hozzáférési hálózatok kiépítésének támogatásához van szükség arra, hogy a távközlési szabályok alkalmazása következetes legyen. A digitális menetrendben foglaltaknak megfelelően a Bizottság még idén ajánlást fogad el az új generációs hozzáférési hálózatokról. A nemrégiben felállított Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testülete (BEREC) támogatni fogja a Bizottságot a fennálló eltérések kezelésére és az uniós jogszabályok tagállamok általi következetes végrehajtásának biztosítására irányuló munkájában.
Az egy főre jutó uniós átlag a vezetékes technológiájú, széles sávú rendszer tekintetében 24,8%-ot tett ki 2010 januárjában - ez több mint 123 millió vonalat jelent. Dánia és Hollandia világelső a széles sávú rendszert tekintve; a lakosság közel 40%-a élvezheti a széles sávú internet-hozzáférést. 2009 januárjától 2010 januárjáig szinte megduplázódott, 5,2%-ra nőtt az EU-ban a széles sávú mobil internet-hozzáférés aránya. Finnországban, Portugáliában és Ausztriában a penetráció aránya több mint 15% volt. A mobil szélessávú internet iránti egyre növekvő kereslet még nagyobb nyomást gyakorol majd a korlátozott rádióspektrumra. Nagyobb kapacitásra lesz szükség a megnövekedett adatforgalom lebonyolításához.
Az európai digitális menetrend különleges intézkedéseket vázol fel arra vonatkozóan, hogy 2013-ra minden európai polgár számára biztosított legyen a 100%-os széles sávú lefedettség. A menetrend előreláthatólag rádióspektrum-szakpolitikai programot ír elő, amely biztosítani fogja, hogy az analógról a digitális közvetítésre való áttérés miatt felszabadult rádiófrekvenciák elérhetővé váljanak az új szolgáltatások számára, beleértve a mobil széles sávú szolgáltatásokat.
Az átalánydíjas ajánlatoknak és a gyorsabb széles sávú internet-hozzáférésnek köszönhetően 2009-ben alacsonyabb volt az internetszolgáltatás ára. A mobil telefonhívásokért az EU fogyasztói 7%-kal kevesebbet fizettek, mint 2008-ban; az átlagos percdíj 14 eurocentről 13 eurocentre csökkent. A fogyasztók a korábbi lehetőségekhez képest gyorsabban válthattak szolgáltatót, s ugyanakkor megőrizhették telefonszámukat. Ez 2009-ben a mobiltelefonok esetében átlagosan 4,1 napot vett igénybe, a vezetékes telefonok esetében pedig 6,5 napot, összehasonlítva az előző év 8,5 és 7,5 napos átlagával. A fejlődés ellenére további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy elérhető legyen az EU 2009-es távközlési szabályaiban felvázolt egynapos célkitűzés.
A legtöbb tagállam távközlési piaca versenyképesebbé vált, de méretét tekintve megmaradt nemzeti szinten. Ezenkívül a versenyképesség szintjében is lényeges különbségeket találunk az egyes tagállamok között. Jóllehet Európa távközlési ágazata a 2009. évi pénzügyi kihívások ellenére is talpon tudott maradni (0%-os növekedés a 4,2%-os uniós gazdasági visszaeséshez képest), a jövőbeli fejlődés kulcsát a meglévő szabályok következetes érvényesítése, valamint az innovatív szolgáltatásokba történő beruházás jelentik. Az Európa 2020 stratégia keretében létrehozott kiemelt kezdeményezésben az európai digitális menetrendben a Bizottság arra ösztönzi a távközlési ágazatot és az EU kormányait, hogy együttes fellépéssel biztosítsanak minden állampolgár és vállalkozás számára nagy sebességű internet-hozzáférést, valamint interaktív kommunikációs szolgáltatásokat.
"A széles sávú mobil és a megfizethetőbb internet-hozzáférés gyors ütemű növekedése jó hír a fogyasztók számára ebben a nehéz gazdasági időszakban. Csalódást keltő azonban az, hogy a valóban egységes piac eléréséig még hosszadalmas az út. A tagállamoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy a távközlési szabályok megfelelően kerüljenek végrehajtásra, valamint hogy az innovatív szolgáltatásokba történő szükséges beruházások mind az 500 millió európai fogyasztó érdekeit szolgálják." - nyilatkozta a digitális politikáért felelős biztos, Neelie Kroes.
Európa távközlési piaca 0%-os növekedést mutatott 2009-ben, ami jó aránynak mondható a gazdaság egészének 4,2%-os hanyatlásával szemben. A gyors ütemben növekedő innovatív szolgáltatásokra, mint például mobil adatszolgáltatásokra összpontosítva az ágazat jövőbeli fejlődése ugrásszerű lehetne. A meglévő uniós jogszabályok következetlen végrehajtása azonban széttöredezi a távközlési piacokat a nemzeti határok mentén, lehetetlenné téve ezzel a vállalkozások számára, hogy egy valódi egységes piac alakuljon ki.
Még mindig jelentős árkülönbségek tapasztalhatók az egyes tagállamok között mind kis-, mind pedig nagykereskedelmi szinten. A legdrágább díjszabást alkalmazó tagállamok kiskereskedelmi mobilárai jóval magasabbak a legolcsóbb tagállami áraknál, például Lettországban 4 eurocent, Máltán 24 eurocent a percdíj. A kialakult helyzet részben az EU-n belüli különböző szabályozási megközelítésnek köszönhető. A fogyasztók és a vállalkozások még mindig 27 széttöredezett nemzeti piaccal találják magukat szembe.
A távközlési piacot szabályozó nemzeti hatóságok gyakran akár éveket is késhetnek az uniós jogszabályok végrehajtásával. A nagykereskedelmi szélessávú piacokon például egyes nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrzik a már jelen lévő piaci szolgáltatók üvegszálas hálózatait, míg mások a rézalapú hálózatok technológiájára korlátozzák a szabályozást. A nagykereskedelmi széles sávú piacok szabályozása alakítja ki a versenyképesség szintjét, ezzel meghatározva a fogyasztók és vállalkozások számára elérhető széles sávú termékek árát és minőségét is.
Az olyan beruházásigényes infrastruktúrák, mint az új generációs hozzáférési hálózatok kiépítésének támogatásához van szükség arra, hogy a távközlési szabályok alkalmazása következetes legyen. A digitális menetrendben foglaltaknak megfelelően a Bizottság még idén ajánlást fogad el az új generációs hozzáférési hálózatokról. A nemrégiben felállított Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testülete (BEREC) támogatni fogja a Bizottságot a fennálló eltérések kezelésére és az uniós jogszabályok tagállamok általi következetes végrehajtásának biztosítására irányuló munkájában.
Az egy főre jutó uniós átlag a vezetékes technológiájú, széles sávú rendszer tekintetében 24,8%-ot tett ki 2010 januárjában - ez több mint 123 millió vonalat jelent. Dánia és Hollandia világelső a széles sávú rendszert tekintve; a lakosság közel 40%-a élvezheti a széles sávú internet-hozzáférést. 2009 januárjától 2010 januárjáig szinte megduplázódott, 5,2%-ra nőtt az EU-ban a széles sávú mobil internet-hozzáférés aránya. Finnországban, Portugáliában és Ausztriában a penetráció aránya több mint 15% volt. A mobil szélessávú internet iránti egyre növekvő kereslet még nagyobb nyomást gyakorol majd a korlátozott rádióspektrumra. Nagyobb kapacitásra lesz szükség a megnövekedett adatforgalom lebonyolításához.
Az európai digitális menetrend különleges intézkedéseket vázol fel arra vonatkozóan, hogy 2013-ra minden európai polgár számára biztosított legyen a 100%-os széles sávú lefedettség. A menetrend előreláthatólag rádióspektrum-szakpolitikai programot ír elő, amely biztosítani fogja, hogy az analógról a digitális közvetítésre való áttérés miatt felszabadult rádiófrekvenciák elérhetővé váljanak az új szolgáltatások számára, beleértve a mobil széles sávú szolgáltatásokat.
Az átalánydíjas ajánlatoknak és a gyorsabb széles sávú internet-hozzáférésnek köszönhetően 2009-ben alacsonyabb volt az internetszolgáltatás ára. A mobil telefonhívásokért az EU fogyasztói 7%-kal kevesebbet fizettek, mint 2008-ban; az átlagos percdíj 14 eurocentről 13 eurocentre csökkent. A fogyasztók a korábbi lehetőségekhez képest gyorsabban válthattak szolgáltatót, s ugyanakkor megőrizhették telefonszámukat. Ez 2009-ben a mobiltelefonok esetében átlagosan 4,1 napot vett igénybe, a vezetékes telefonok esetében pedig 6,5 napot, összehasonlítva az előző év 8,5 és 7,5 napos átlagával. A fejlődés ellenére további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy elérhető legyen az EU 2009-es távközlési szabályaiban felvázolt egynapos célkitűzés.