Alex
Az informatika és a kommunikáció Európa jövője
Az Európai Bizottság által a mai napon kiadott, Európa digitális versenyképességéről szóló jelentés szerint az európai digitális gazdaság egyre erősebb, minden gazdasági ágazatban terjed, és életünk minden területére hatással van.
Az elmúlt 15 év során az európai termelékenység terén elért növekedés felerészben az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT-k) köszönhető. Tíz európai polgár közül hatan rendszeresen használják az internetet. Ha Európa teljes mértékben ki szeretné aknázni a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket, magasabb fokozatba kell kapcsolnia, gyorsabb szélessávú hozzáférést kell biztosítania, törekednie kell egy olyan internet kialakítására, amelyben bíznak az emberek, fejlesztenie kell az uniós polgárok készségeit, és az eddigieknél is jobban kell serkentenie az innovációt az IKT terén. Az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégia zászlóshajó-kezdeményezését alkotó Európai digitális menetrendben konkrét intézkedéseket fog javasolni ezekre a területekre vonatkozóan.
"Európa digitális gazdasága alapvető fontosságú a gazdasági növekedés és a jólét szempontjából. Az IKT-k és a nagysebességű internet-hozzáférés ugyanolyan forradalmi szerepet töltenek be mai társadalmunkban, mint száz évvel ezelőtt a villamosenergia- és közlekedési hálózatok kiépítése. Támogatásra van szükség azonban az internet további fejlesztéséhez annak érdekében, hogy minden európai polgár élvezni tudja a digitális gazdaság előnyeit." - nyilatkozta a digitális politikáért felelős biztos, Neelie Kroes.
A jelentés az IKT-ágazatot az európai gazdaság egyik fő hajtóerejeként jelöli meg. Az EU-ban 1995 óta elért termelékenység-növekedés felerészben az IKT-nak köszönhető, a technológiai fejlődés és az ágazatban végzett beruházások következtében. A 2004-2007 közötti adatok arra utalnak, hogy ezek a beruházások a közelmúltban kezdtek hatékonyságnövekedést eredményezni a gazdaság többi részében. A IKT-ágazat által az európai gazdaságban termelt hozzáadott-érték körülbelül 600 milliárd euró (a GDP 4,8%-a). Ez az ágazat vonzza az EU teljes K+F (kutatási és fejlesztési) üzleti beruházásainak 25%-át. Az Egyesült Államokban azonban jobban ki tudják aknázni az IKT előnyeit. Európának strukturális reformokra és következetes digitális politikára van szüksége, hogy hasonló hatást érjen el.
Európában a népesség mintegy 60%-a használja rendszeresen, és 48%-a napi rendszerességgel az internetet. Ez közel ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban, ahol a lakosság 56%-a használja napi rendszerességgel az internetet, és 65%-a használta azt a felmérést megelőző elmúlt három hónapban. Ugyanakkor mind az EU (30%), mind az USA (32%) népességének mintegy harmada még soha nem volt online.
Hatalmas különbségek figyelhetők meg a társadalmi-gazdasági és területi megoszlásban. Az internetet különösen az idősek, kevésbé képzettek és alacsony jövedelműek használják kisebb mértékben az internetet, és ők alacsonyabb informatikai készségekkel is rendelkeznek. Az informatikai ismeretek javítása alapvető fontosságú a digitális európai társadalom felépítéséhez. Az Egyesült Államokkal történő összehasonlításban az EU ezen a téren is jól tartja magát, bár a web használata az idősebb amerikaiak körében elterjedtebb (szemben az EU-ban mért 59%-kal, az 55 év fölötti amerikai lakosok 46%-a nem használta még soha az internetet). Ezzel szemben Koreában és Japánban a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbségek kevésbé szembeötlők.
Az EU szélessávú piaca 2009-ben ismét a világ legnagyobb piaca lett. Az uniós polgárok közel negyede (24,8%) rendelkezik vezetékes szélessávú előfizetéssel. Bár az internet-hozzáférések sebessége nő, és az EU-ban található vezetékes szélessávú kapcsolatok 80%-a gyorsabb 2 Mbps-nél, csak 18%-uknak a sebessége haladja meg a 10 Mbps-t. Míg ezek a sebességek elégségesek az alapvető webes alkalmazásokhoz, nem teszik lehetővé fejlettebb alkalmazások, mint pl. lehívható televíziós programok igénybe vételét. Az Európa 2020 stratégia ambiciózus célt tűzött ki, mely szerint minden európai polgár legalább 30 Mbps sebességű hozzáféréssel rendelkezzen. A nagyobb sebességek megkövetelik az új generációs hozzáférési hálózatokra (NGA-k) történő átállást. Az ilyen hálózatok kiépítése terén az EU lényegesen el van maradva például Koreától és Japántól. A nagyobb szélessávú kapacitásra való áttérés fontos strukturális kihívás az egész távközlési ágazat számára.
Az európai gazdaság növekedésében játszott jelentős szerepen túlmenően az internetben hatalmas lehetőség rejlik az egységes piac megerősítésére vonatkozóan. Az elektronikus kereskedelem és elektronikus üzletvitel szintje azonban tagállamonként eltérő, és csak kis mértékben végeznek határokon átnyúló ügyleteket. Annak ellenére, hogy az internethasználók 54%-a vásárol vagy ad el termékeket interneten, az EU országaiban ugyanez az arány mindössze 22%. Ezzel szemben az Egyesült Államokban szinte mindennapivá vált az elektronikus kereskedelem, és az internethasználók 75%-a vásárol vagy ad el online. Ez azt mutatja, hogy Európában nincs valódi egységes digitális piac, ami alapvető fontosságú lenne az európai kis- és középvállalkozások növekedése szempontjából, és annak érdekében, hogy a fogyasztók számára versenyképes áron nagyobb választék álljon rendelkezésre.
Az elmúlt 15 év során az európai termelékenység terén elért növekedés felerészben az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT-k) köszönhető. Tíz európai polgár közül hatan rendszeresen használják az internetet. Ha Európa teljes mértékben ki szeretné aknázni a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket, magasabb fokozatba kell kapcsolnia, gyorsabb szélessávú hozzáférést kell biztosítania, törekednie kell egy olyan internet kialakítására, amelyben bíznak az emberek, fejlesztenie kell az uniós polgárok készségeit, és az eddigieknél is jobban kell serkentenie az innovációt az IKT terén. Az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégia zászlóshajó-kezdeményezését alkotó Európai digitális menetrendben konkrét intézkedéseket fog javasolni ezekre a területekre vonatkozóan.
"Európa digitális gazdasága alapvető fontosságú a gazdasági növekedés és a jólét szempontjából. Az IKT-k és a nagysebességű internet-hozzáférés ugyanolyan forradalmi szerepet töltenek be mai társadalmunkban, mint száz évvel ezelőtt a villamosenergia- és közlekedési hálózatok kiépítése. Támogatásra van szükség azonban az internet további fejlesztéséhez annak érdekében, hogy minden európai polgár élvezni tudja a digitális gazdaság előnyeit." - nyilatkozta a digitális politikáért felelős biztos, Neelie Kroes.
A jelentés az IKT-ágazatot az európai gazdaság egyik fő hajtóerejeként jelöli meg. Az EU-ban 1995 óta elért termelékenység-növekedés felerészben az IKT-nak köszönhető, a technológiai fejlődés és az ágazatban végzett beruházások következtében. A 2004-2007 közötti adatok arra utalnak, hogy ezek a beruházások a közelmúltban kezdtek hatékonyságnövekedést eredményezni a gazdaság többi részében. A IKT-ágazat által az európai gazdaságban termelt hozzáadott-érték körülbelül 600 milliárd euró (a GDP 4,8%-a). Ez az ágazat vonzza az EU teljes K+F (kutatási és fejlesztési) üzleti beruházásainak 25%-át. Az Egyesült Államokban azonban jobban ki tudják aknázni az IKT előnyeit. Európának strukturális reformokra és következetes digitális politikára van szüksége, hogy hasonló hatást érjen el.
Európában a népesség mintegy 60%-a használja rendszeresen, és 48%-a napi rendszerességgel az internetet. Ez közel ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban, ahol a lakosság 56%-a használja napi rendszerességgel az internetet, és 65%-a használta azt a felmérést megelőző elmúlt három hónapban. Ugyanakkor mind az EU (30%), mind az USA (32%) népességének mintegy harmada még soha nem volt online.
Hatalmas különbségek figyelhetők meg a társadalmi-gazdasági és területi megoszlásban. Az internetet különösen az idősek, kevésbé képzettek és alacsony jövedelműek használják kisebb mértékben az internetet, és ők alacsonyabb informatikai készségekkel is rendelkeznek. Az informatikai ismeretek javítása alapvető fontosságú a digitális európai társadalom felépítéséhez. Az Egyesült Államokkal történő összehasonlításban az EU ezen a téren is jól tartja magát, bár a web használata az idősebb amerikaiak körében elterjedtebb (szemben az EU-ban mért 59%-kal, az 55 év fölötti amerikai lakosok 46%-a nem használta még soha az internetet). Ezzel szemben Koreában és Japánban a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbségek kevésbé szembeötlők.
Az EU szélessávú piaca 2009-ben ismét a világ legnagyobb piaca lett. Az uniós polgárok közel negyede (24,8%) rendelkezik vezetékes szélessávú előfizetéssel. Bár az internet-hozzáférések sebessége nő, és az EU-ban található vezetékes szélessávú kapcsolatok 80%-a gyorsabb 2 Mbps-nél, csak 18%-uknak a sebessége haladja meg a 10 Mbps-t. Míg ezek a sebességek elégségesek az alapvető webes alkalmazásokhoz, nem teszik lehetővé fejlettebb alkalmazások, mint pl. lehívható televíziós programok igénybe vételét. Az Európa 2020 stratégia ambiciózus célt tűzött ki, mely szerint minden európai polgár legalább 30 Mbps sebességű hozzáféréssel rendelkezzen. A nagyobb sebességek megkövetelik az új generációs hozzáférési hálózatokra (NGA-k) történő átállást. Az ilyen hálózatok kiépítése terén az EU lényegesen el van maradva például Koreától és Japántól. A nagyobb szélessávú kapacitásra való áttérés fontos strukturális kihívás az egész távközlési ágazat számára.
Az európai gazdaság növekedésében játszott jelentős szerepen túlmenően az internetben hatalmas lehetőség rejlik az egységes piac megerősítésére vonatkozóan. Az elektronikus kereskedelem és elektronikus üzletvitel szintje azonban tagállamonként eltérő, és csak kis mértékben végeznek határokon átnyúló ügyleteket. Annak ellenére, hogy az internethasználók 54%-a vásárol vagy ad el termékeket interneten, az EU országaiban ugyanez az arány mindössze 22%. Ezzel szemben az Egyesült Államokban szinte mindennapivá vált az elektronikus kereskedelem, és az internethasználók 75%-a vásárol vagy ad el online. Ez azt mutatja, hogy Európában nincs valódi egységes digitális piac, ami alapvető fontosságú lenne az európai kis- és középvállalkozások növekedése szempontjából, és annak érdekében, hogy a fogyasztók számára versenyképes áron nagyobb választék álljon rendelkezésre.