SG.hu·
Bankfüggetlenné válhatnak a kártyaközpontok
A bankfüggetlen kártyaközpontok megjelenésével minden eddiginél jobban testre szabhatók a kártyaszolgáltatások, így a vállalatok is szélesebb körű szolgáltatást nyújthatnak ügyfeleiknek.
A hazai kártyapiac bankfüggetlenné válásával a kártyaszolgáltatások minden eddiginél jobban testreszabhatók, és a tranzakciós díjak is jelentősen csökkenthetők. Így a kártyaszolgáltatásokat jelenleg is használó, vagy annak bevezetését tervező vállalatok szélesebb körű szolgáltatásokat kínálhatnak ügyfeleiknek, a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel.
Napjainkban egyre több kártyával találkozunk, a bankkártyákon és hitelkártyákon túl elterjedőben van a vevők megszerzését, megtartását, lojalitásának fenntartását célzó, úgynevezett co-branded (pl. Tesco hitelkártya) és hűségkártyák (pl. Shell Smart kártya). Ezek a kártyák pontgyűjtésre, pre-paid szolgáltatások igénybevételére és fizetésre is használhatók, a vállalatoknak mindehhez kártyaközpont rendszerre van szükségük. Bár Magyarországon 2003-ról 2009-re 46 százalékkal növekedett a bankkártyák száma a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, nemzetközi viszonylatban azonban mind a bankkártya kibocsátóhelyek, mind az elfogadóhelyek, de még a tranzakciók számában is le vagyunk maradva.
Az egy főre jutó kártyaszám tekintetében Csehország, Szlovákia és Bulgária is megelőzik Magyarországot (nem is beszélve Észtországról és Szlovéniáról, ahol az EU-átlaghoz közeli, illetve azt meghaladó ez a mutató). Az egymillió főre jutó ATM-ek száma hazánkban alig magasabb, mint az uniós átlag fele. A bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS-terminálok száma pedig egymillió főre vetítve egyharmada az EU-átlagnak.
A hazai kártyapiac bankfüggetlenné válásával a kártyaszolgáltatások minden eddiginél jobban testreszabhatók, és a tranzakciós díjak is jelentősen csökkenthetők. Így a kártyaszolgáltatásokat jelenleg is használó, vagy annak bevezetését tervező vállalatok szélesebb körű szolgáltatásokat kínálhatnak ügyfeleiknek, a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel.
Napjainkban egyre több kártyával találkozunk, a bankkártyákon és hitelkártyákon túl elterjedőben van a vevők megszerzését, megtartását, lojalitásának fenntartását célzó, úgynevezett co-branded (pl. Tesco hitelkártya) és hűségkártyák (pl. Shell Smart kártya). Ezek a kártyák pontgyűjtésre, pre-paid szolgáltatások igénybevételére és fizetésre is használhatók, a vállalatoknak mindehhez kártyaközpont rendszerre van szükségük. Bár Magyarországon 2003-ról 2009-re 46 százalékkal növekedett a bankkártyák száma a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, nemzetközi viszonylatban azonban mind a bankkártya kibocsátóhelyek, mind az elfogadóhelyek, de még a tranzakciók számában is le vagyunk maradva.
Az egy főre jutó kártyaszám tekintetében Csehország, Szlovákia és Bulgária is megelőzik Magyarországot (nem is beszélve Észtországról és Szlovéniáról, ahol az EU-átlaghoz közeli, illetve azt meghaladó ez a mutató). Az egymillió főre jutó ATM-ek száma hazánkban alig magasabb, mint az uniós átlag fele. A bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS-terminálok száma pedig egymillió főre vetítve egyharmada az EU-átlagnak.