A chippel ellátott plasztikok valóban sokkal nagyobb biztonságot jelentenek a hagyományos, mágnescsíkos kártyákhoz képest, ám a fejlődés mind a kibocsátók, mind a csalók oldalán folyamatos.

Miként azt a napokban Párizsban tartott nemzetközi kártyaseregszemlén, a Cartes 2009 eseményen bemutatták, Nagy-Britanniában a chipmigrációt követő két évben jelentősen csökkentek a kibocsátó bankok kárai, ám két éve ismét növekedésnek indultak. Ezt csak részben magyarázza az internetes (card not present) csalások számának növekedése, a másik oldalt a chipek lemásolásának lehetősége adja.

A fentiek miatt ma már az alap-, úgynevezett SDA chippel ellátott kártyák kibocsátását nem támogatják a nemzetközi kártyatársaságok. Mindennek fényében furcsa, hogy van olyan kártyarendszer-működtető társaság, amely ma is SDA-kártyákat ajánl a vele szerződő hitelintézetek számára. Pedig az SDA chipek a hivatalos megfogalmazás szerint másolhatók, bár nem reprodukálhatók. Az eggyel modernebb technikát képviselő, jelenleg az EU-tagbankoknak ajánlott DDA típusú chipek lényegében úgy viselkednek, mint ha egy véletlenszerű jelszógeneráló (token) lenne beléjük építve.

Amikor a chip a chipolvasóval kommunikál, ezzel az egyszer használatos jelszóval azonosítja magát. A véletlenszerűség az, ami jelentősen megnehezíti a csalásokat. A magyar hitelintézetek közül a már élő chipprogrammal rendelkező K&H-nál elmondták: az általuk használt chip ugyan DDA-képes, azonban SDA-ként van megszemélyesítve. A későbbiekben így viszont egyszerűbb lehet majd az átállás. Az MKB, a CIB, a Credigen és a Raiffeisen DDA típusú chippel ellátott plasztikok piacra dobásán gondolkodik, míg a Citibanknál nem tartják kizártnak, hogy a DDA-plasztikok mellett a legújabb fejlesztésű, a már ismert megoldásokat kombináló CDA típusú kártyákkal is megjelennek majd. Biztos ugyanakkor, hogy az Erste egyszerre kettőt lép a biztonsági lépcsőn és egyből CDA típusú kártyát vezet majd be.

Nem dúskálunk majd pontgyűjtő kártyában Sokak szerint a chipkártyás átállás egyik legnagyobb előnye, hogy az EMV kártyákra többletszolgáltatásokat (például loyaltyt, pontgyűjtő programokat, elektronikus pénztárcát) lehet telepíteni. A K&H-nál és az OTP-nél már eddig is kihasználták és terveik szerint a jövőben is ki fogják használni az EMV kártyák többletszolgáltatásait. Érdekes ugyanakkor, hogy a most piacra lépők óvatosak a kérdésben.

A Raiffeisennél elmondták: a bevezetéskor még nem terveznek pluszszolgáltatást, mert tapasztalatot kell szerezniük az új típusú kártyákkal. Az MKB-nál ugyanakkor az indok anyagi oldaláról is fellebbentették a fátylat. Elmondásuk szerint jelentősen magasabb, akár 2,5-szeres lehet egy magasabb biztonságú kulcsolási technológiával ellátott vagy loyalty-adatok tárolását lehetővé tévő kártya költsége, mint egy sima chipes plasztik esetében.

A kártyán található chip olyan loyalty-programok esetében nyújt előnyöket, ahol a pontokat rögtön az elfogadó helyen fel lehet használni, így elsősorban nagy élelmiszerláncok vagy benzinkártyák esetében jelent technikai pluszértéket. Az MKB Banknak viszont nincs ilyen jellegű partnersége, a meglévő co-branded programjaik hátterét egyéb elszámolási technika útján biztosítják, így a kérdéssel most nem foglalkoznak.