Napjainkban 20 másodperc alatt módosítható egy bankautomata és körülbelül ugyanennyi időbe telik a megszerzett adatoknak köszönhetően egy folyószámla teljes kirablása is.

A skimming, vagyis a bankkártyákkal és a bankautomatákkal való visszaélés az elmúlt néhány évben óriási üzletté vált a feketegazdaság számára. A kiberbűnözők a különböző skimming-módszerekkel több száz millió eurós kárt okoznak az embereknek, az államnak és a pénzintézeteknek. S hogy milyen gyorsan válhat valakiből áldozat, azt jól mutatja a következő eset. A bűnözők lemásolták a SPIEGEL egyik munkatársának bankkártyáját, illetve az azonosító mágnescsíkját, valamint egy felszerelt kamera segítségével feljegyezték a PIN-kódját. Az adatokkal húsz alkalommal éltek vissza Libanonban, az okozott kár több mint 3000 euró.

A berlini ATM módosítása, illetve a készülék felett egy videokamera elhelyezése nem vett több időt igénybe 20 másodpercnél. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) a hírportál rendelkezésére bocsátott egy felvételt, ami bemutat egy ilyen ATM-manipuláló akciót. Amikor az újságíró az esetet jelentette a rendőrségnek, az ügyeletes közölte vele, hogy tucatjával kapnak hasonló bejelentéseket.


Az ATM fölé, egy takarólemez mögé berakott mobiltelefon lefilmezi és rögzíti a begépelt PIN-kódot
A módszer szinte mindig ugyanaz. Az elkövetők a kártyaleolvasó nyílásának tetején egy mágnescsík-leolvasót helyeznek el, míg a berendezés felett egy mini kamerát telepítenek. Így megszerezhetik a PIN-kódokat és a többi személyes adatot. Az információkat a rendszer eltárolhatja memóriakártyán, amit utólag begyűjtenek, vagy akár egy közeli laptopra is átjátszhatja. Az adatcsomagok külföldre kerülnek, ahol elkészülnek az igazi adatokat tartalmazó hamis kártyák. Ezután indulhat a folyószámlák kifosztása. Sokan nem is veszik észre, hogy a beérkezett összeget már leemelte valaki, és csak később tudatosul bennük a csalás.

Csak tavaly Németországban 18 000-en estek áldozatul a csalóknak, akik sikeresen módosítottak 809 ATM-et és három EC-terminált. Az okozott kár Németországban éves szinten eléri a 40 millió eurót, míg Európában az 500 millió eurót. Az üzlet virágzik, ami nem is csoda. A lebukás veszélye gyakorlatilag minimális, a befektetés eltörpül a megszerezhető pénz mellett, a szükséges technika pedig már szinte minden okos- vagy mobiltelefonban jelen van. Ugyan a bankok próbálkoztak különböző skimming-ellenes megoldásokkal, például plusz videokamerák és mágneses zavaróeszközök felszerelésével, de mindez gyakorlatilag semmilyen eredményre nem vezetett.


A mágnescsíkot egy a kártyabeolvasó-nyílás elé helyezett eszközzel olvassák le
Michael Schultz, a berlini BKA szakértője szerint az ok egyszerű: a bűnözők technikailag kellőképpen felkészültek, és egy meghatározott körből kerülnek ki. Pedig a felhasználók sokat tehetnek a kockázatok minimalizálására. A legfontosabb, hogy azonnal értesítsék az esetről a bankot és tiltassák le a bank- vagy a hitelkártyájukat. A második lépés, hogy el kell menni a rendőrségre. Amennyiben ez megtörtént utána is célszerű figyelni a folyószámla forgalmát és az esetleges új fejleményekről folyamatosan tájékoztatni a pénzintézetet.

A skimming ellen meglepően könnyen lehet védekezni. A PIN-kód megadásakor például elég egy pénztárcával vagy az egyik kézzel eltakarni a billentyűket, így ha van is felszerelve kamera, a bűnözők nem tudnak mit kezdeni a megszerzett adatokkal. Érdemes megvizsgálni az automatákat, hogy lát-e rajtuk az ember különös dolgokat, ha ilyeneket észrevesz, értesíteni kell a bankot. Szintén a biztonságot növeli, ha mindig ugyanazt a készüléket használjuk, és eleve célszerű a bankokban elhelyezett automatákat választani.


A billentyűzet fölé raknak egy álbillentyűzetet, ami rögzíti a PIN-t; az automata működését egyébként semmiben nem befolyásolja. Kivehetjük a pénzt, észre sem vesszük, hogy közben ellopták az adatainkat
A skimming különösen Törökországban, Libanonban, Dél-Afrikában népszerű, a bűnözők elsősorban a turistaközpontok, szállodák közelében elhelyezett bankautomatákat módosítják előszeretettel. Az ENISA tavaly szeptemberi jelentésében megállapította, hogy az az egész kontinensen drámai mértékben emelkedett az ATM-ekből való lopások száma és az elkövetők is egyre kifinomultabb módszereket dolgoznak ki a bankautomaták feltörésére.