A világháló használata sokáig csak a kiváltságos helyzetben lévő személyeknek adatott meg, majd ugyanez volt a helyzet a szélessávú internetelérésekkel is. Mindez azonban mára megváltozott.

Napjainkban már szinte mindenkinek lehet szélessávú internethozzáférése, akár vezetékes, akár mobil infrastruktúra segítségével. Nemzetközi szakemberek azonban érdekes folyamatokat figyelnek meg: egyre többen vannak azok, akik szeretnének az internet nélkül létezni, élni, dolgozni. A helyzet valahol érthető, hiszen, akinek mondjuk a munkája miatt napi 300 e-mailt kell elküldenie vagy elolvasnia, annak egy idő után finoman szólva elege lesz a világhálóból. Elképzelhető, hogy az illető otthon vagy a szabadidejében már az internet vagy az elektronikus levél szavak hallatán is rosszul lesz.

Az internet mára munkaeszközzé vált, egykori fénye megkopott. A felhasználók egy részének már nem jelent újdonságot a világhálón való szörfölés, a közösségi oldalak használata, az e-mailezés vagy éppen az azonnali üzenetküldők alkalmazása. Ezek a dolgok mindennapossá váltak. Ahogy jópár évvel ezelőtt megjelentek a televíziót a lakásukból kihajító másként gondolkodók, ugyanez tapasztalható most az internetnél is.

Az internet a mindennapok része: hamarosan elterjednek a netképes televíziók, a könyvek már e-olvasókra költöztek és lassan nem lesz olyan területe az életünknek, ahol ne lehetnénk online. Joseph Weizenbaum már 1976-ban (!) a "számítógépek hatalma és az értelem eszméletvesztése" címmel írt kritikát. Eltelt 33 év és egyre többen panaszkodnak a világhálóval kapcsolatban stresszre, szétszórtságra, túlterhelésre.

Lehet, hogy az emberiségnek hamarosan ismét meg kell tanulnia a számítógépek és az internet nélkül is élni. Különben elveszhet a világháló és a számítástechnika varázsa és ezeknek a technikáknak a használata mindennapos, megszokott rutinfeladattá válik. Nem véletlen, hogy az internet jövője ilyen szempontból is foglalkoztatja a tudósokat és igyekeznek új technológiákkal felfrissíteni a World Wide Webet.