MTI
Ma is sokakat zavarnak az informatikai szakkifejezések
Az emberek nagy része még ma sincs tisztában rengeteg számítástechnikai szakkifejezéssel. Civil szervezetek szerint le kellene számolni a technoblablával, mert egyes cégek még rá is játszanak az ismerethiányra.
A brit Gadget Helpline közvélemény-kutatást végzett Nagy Britanniában, amelyből az derült ki, hogy a megkérdezettek nagy része még most sincs tisztában rengeteg számítástechnikai szakkifejezéssel. A Gadget Helpline (GH) összesen 5000 embert kérdezett meg, és a felmérés alapján összeállította azoknak a szavaknak a tízes listáját, amelyeket az emberek a leginkább zavarónak és értelmetlennek találtak. A GH arra a véleményre jutott, hogy a cégeknek olyan nyelvet kellene használniuk, amelyet az emberek megértenek, ahelyett, hogy állandóan zsargonban fejezik ki magukat.
A Plain English Campaign (Kampány a közérthető angolért) elnevezésű szövetség véleménye szerint itt lenne az ideje, hogy a techno-blablával egyszer és mindenkorra leszámoljanak. Peter Griffiths, a szövetség vezetője közölte: rengeteg módszer van arra, hogy ezt hatékonyan megtegyék. "Ha nem lehet megváltoztatni a nevet, akkor legalább mellékelhetnének egy értelmező szótárt a megvásárolt termékek mellé - vetette fel. - Így legalább azok is tanulnának, akik nem tudnak olyan jól angolul". Nagyon sok olyan kifejezés van, amelyet a technikában járatos emberek egyértelműnek vélnek, ám a kevésbé képzettek igazából azt sem tudják, hogy miről van szó. Ilyen például a digitális tévé, amelyet sokan nem tudnak megkülönböztetni az analóg tévétől.
Hab a tortán, hogy sok cég ráadásul különböző névvel illeti még az azonos típusú termékeket is, ami még jobban komplikálja az egész ügyet. Alex Watson, a Custom PC brit számítástechnikai magazin főszerkesztője szerint a vállalatok kénytelen új neveket kitalálni termékeikhez, és azok aztán bekerülnek a szóhasználatba. "Bizonyos új szavakat marketing célokból találtak ki, másokat pusztán azért, hogy a felhasználó valahogy megkülönböztesse az adott tárgyat a többitől" - mutatott rá. Régebben például a Macintosh számítógép perifériáit egy FireWire nevű speciális adapterrel lehetett összekötni, a Sony viszont ugyanezt az eszközt iLINK-nek nevezte el, a Texas Instruments pedig Lynxnek, pedig valójában pontosan ugyanarról a termékről volt szó.
"Néha azért az ipar is igyekszik a laikusok kedvére tenni - mesélte Watson - Ez történt például a Wi-Fi szó megalkotásakor, amelyet csak azért találtak ki, mert hasonlít a HiFi-re. A Wireless Fidelity-nek persze nem sok értelme van, viszont az alternatíva a 802.11B volt, amelynél azért mégiscsak jobban hangzik". Watson szerint a számítástechnikai kifejezések időnként olyan módon fejlődtek ki, hogy nagyobb értelme lett volna, ha meghagyták volna az eredeti kifejezést. "Bár a Wi-Fi kifejezés már tényleg elterjedt, a wireless network (kábel nélküli hálózat) sokkal korrektebb lett volna" - említette példaként.
A brit Gadget Helpline közvélemény-kutatást végzett Nagy Britanniában, amelyből az derült ki, hogy a megkérdezettek nagy része még most sincs tisztában rengeteg számítástechnikai szakkifejezéssel. A Gadget Helpline (GH) összesen 5000 embert kérdezett meg, és a felmérés alapján összeállította azoknak a szavaknak a tízes listáját, amelyeket az emberek a leginkább zavarónak és értelmetlennek találtak. A GH arra a véleményre jutott, hogy a cégeknek olyan nyelvet kellene használniuk, amelyet az emberek megértenek, ahelyett, hogy állandóan zsargonban fejezik ki magukat.
A Plain English Campaign (Kampány a közérthető angolért) elnevezésű szövetség véleménye szerint itt lenne az ideje, hogy a techno-blablával egyszer és mindenkorra leszámoljanak. Peter Griffiths, a szövetség vezetője közölte: rengeteg módszer van arra, hogy ezt hatékonyan megtegyék. "Ha nem lehet megváltoztatni a nevet, akkor legalább mellékelhetnének egy értelmező szótárt a megvásárolt termékek mellé - vetette fel. - Így legalább azok is tanulnának, akik nem tudnak olyan jól angolul". Nagyon sok olyan kifejezés van, amelyet a technikában járatos emberek egyértelműnek vélnek, ám a kevésbé képzettek igazából azt sem tudják, hogy miről van szó. Ilyen például a digitális tévé, amelyet sokan nem tudnak megkülönböztetni az analóg tévétől.
Hab a tortán, hogy sok cég ráadásul különböző névvel illeti még az azonos típusú termékeket is, ami még jobban komplikálja az egész ügyet. Alex Watson, a Custom PC brit számítástechnikai magazin főszerkesztője szerint a vállalatok kénytelen új neveket kitalálni termékeikhez, és azok aztán bekerülnek a szóhasználatba. "Bizonyos új szavakat marketing célokból találtak ki, másokat pusztán azért, hogy a felhasználó valahogy megkülönböztesse az adott tárgyat a többitől" - mutatott rá. Régebben például a Macintosh számítógép perifériáit egy FireWire nevű speciális adapterrel lehetett összekötni, a Sony viszont ugyanezt az eszközt iLINK-nek nevezte el, a Texas Instruments pedig Lynxnek, pedig valójában pontosan ugyanarról a termékről volt szó.
"Néha azért az ipar is igyekszik a laikusok kedvére tenni - mesélte Watson - Ez történt például a Wi-Fi szó megalkotásakor, amelyet csak azért találtak ki, mert hasonlít a HiFi-re. A Wireless Fidelity-nek persze nem sok értelme van, viszont az alternatíva a 802.11B volt, amelynél azért mégiscsak jobban hangzik". Watson szerint a számítástechnikai kifejezések időnként olyan módon fejlődtek ki, hogy nagyobb értelme lett volna, ha meghagyták volna az eredeti kifejezést. "Bár a Wi-Fi kifejezés már tényleg elterjedt, a wireless network (kábel nélküli hálózat) sokkal korrektebb lett volna" - említette példaként.