Berta Sándor
Árthat a társadalomnak a túl sok kreativitás
A kreativitás fontos az új problémák megoldásához, de a túl sok kreativitás korlátozhat is egy társadalmat - ezt állítja egy számítógépes szimuláció elvégzése után két amerikai tudós.
A kreativitás, mint fogalom általában pozitív jelentésű. Aki kreatív, az önállóan, ugyanakkor nem a megszokott módon gondolkozik. Nem véletlenül tartják a kreatív embereket a tudomány, a gazdaság és a művészet motorjainak. A legnagyobb probléma az új ötletekkel kapcsolatban általában az, hogy meg kell győzni a társadalmat, a közvélemény többségét annak hasznosságáról. Ez azonban nagyon nehezen valósulhatna meg, ha mindenki csak a saját ötleteivel lenne elfoglalva.
Két amerikai szakember, Stefan Leijnen és Liane Gabora, a Tufts Egyetem munkatársai számítógépes szimulációt végeztek a kreativitásról. A tapasztalataikat összefoglaló anyagot How Creative Should Creators Be To Optimize the Evolution of Ideas? A Computational Model címmel megjelentették az Electronic Proceedings in Theoretical Computer Science nevű szakfolyóiratban. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi kreativitás hasznos egy társadalom számára, mennyire van szüksége és hol vannak a határértékek.
A két szakember a kérdések megválaszolásához az Evolution of Culture (EVOC) nevű számítógépes programot hívta segítségül. Az EVOC-ban egy társadalom tagjai sokfélék lehetnek és sok mindent csinálhatnak: új ötleteket fejleszthetnek ki, ötleteket értékelhetnek, azokat átültethetik a gyakorlatba és mások elképzeléseit is megvalósíthatják.
A szoftveres szimuláció kimutatta, hogy amennyiben egy társadalomban mindenki kreatív volt, a társadalom gyakorlatilag megbénult. Nem volt jobb a helyzet akkor sem, ha 0-ra redukálták a kreatív személyek számát. Kiderült, hogy az optimális arány 30 és 50 százalék között van. Ebben az esetben ugyanis elég kreatív, gondolkodó és szintén elég azokat megvalósítani tudó személy van egy társadalomban. Tisztázni kell azonban, hogy milyenek egy ötlet megvalósításának körülményei és azok mennyire vannak távol az elméleti optimálistól.
A kreativitás, mint fogalom általában pozitív jelentésű. Aki kreatív, az önállóan, ugyanakkor nem a megszokott módon gondolkozik. Nem véletlenül tartják a kreatív embereket a tudomány, a gazdaság és a művészet motorjainak. A legnagyobb probléma az új ötletekkel kapcsolatban általában az, hogy meg kell győzni a társadalmat, a közvélemény többségét annak hasznosságáról. Ez azonban nagyon nehezen valósulhatna meg, ha mindenki csak a saját ötleteivel lenne elfoglalva.
Két amerikai szakember, Stefan Leijnen és Liane Gabora, a Tufts Egyetem munkatársai számítógépes szimulációt végeztek a kreativitásról. A tapasztalataikat összefoglaló anyagot How Creative Should Creators Be To Optimize the Evolution of Ideas? A Computational Model címmel megjelentették az Electronic Proceedings in Theoretical Computer Science nevű szakfolyóiratban. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi kreativitás hasznos egy társadalom számára, mennyire van szüksége és hol vannak a határértékek.
A két szakember a kérdések megválaszolásához az Evolution of Culture (EVOC) nevű számítógépes programot hívta segítségül. Az EVOC-ban egy társadalom tagjai sokfélék lehetnek és sok mindent csinálhatnak: új ötleteket fejleszthetnek ki, ötleteket értékelhetnek, azokat átültethetik a gyakorlatba és mások elképzeléseit is megvalósíthatják.
A szoftveres szimuláció kimutatta, hogy amennyiben egy társadalomban mindenki kreatív volt, a társadalom gyakorlatilag megbénult. Nem volt jobb a helyzet akkor sem, ha 0-ra redukálták a kreatív személyek számát. Kiderült, hogy az optimális arány 30 és 50 százalék között van. Ebben az esetben ugyanis elég kreatív, gondolkodó és szintén elég azokat megvalósítani tudó személy van egy társadalomban. Tisztázni kell azonban, hogy milyenek egy ötlet megvalósításának körülményei és azok mennyire vannak távol az elméleti optimálistól.