Berta Sándor

Árthat a társadalomnak a túl sok kreativitás

A kreativitás fontos az új problémák megoldásához, de a túl sok kreativitás korlátozhat is egy társadalmat - ezt állítja egy számítógépes szimuláció elvégzése után két amerikai tudós.

A kreativitás, mint fogalom általában pozitív jelentésű. Aki kreatív, az önállóan, ugyanakkor nem a megszokott módon gondolkozik. Nem véletlenül tartják a kreatív embereket a tudomány, a gazdaság és a művészet motorjainak. A legnagyobb probléma az új ötletekkel kapcsolatban általában az, hogy meg kell győzni a társadalmat, a közvélemény többségét annak hasznosságáról. Ez azonban nagyon nehezen valósulhatna meg, ha mindenki csak a saját ötleteivel lenne elfoglalva.

Két amerikai szakember, Stefan Leijnen és Liane Gabora, a Tufts Egyetem munkatársai számítógépes szimulációt végeztek a kreativitásról. A tapasztalataikat összefoglaló anyagot How Creative Should Creators Be To Optimize the Evolution of Ideas? A Computational Model címmel megjelentették az Electronic Proceedings in Theoretical Computer Science nevű szakfolyóiratban. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi kreativitás hasznos egy társadalom számára, mennyire van szüksége és hol vannak a határértékek.

A két szakember a kérdések megválaszolásához az Evolution of Culture (EVOC) nevű számítógépes programot hívta segítségül. Az EVOC-ban egy társadalom tagjai sokfélék lehetnek és sok mindent csinálhatnak: új ötleteket fejleszthetnek ki, ötleteket értékelhetnek, azokat átültethetik a gyakorlatba és mások elképzeléseit is megvalósíthatják.

A szoftveres szimuláció kimutatta, hogy amennyiben egy társadalomban mindenki kreatív volt, a társadalom gyakorlatilag megbénult. Nem volt jobb a helyzet akkor sem, ha 0-ra redukálták a kreatív személyek számát. Kiderült, hogy az optimális arány 30 és 50 százalék között van. Ebben az esetben ugyanis elég kreatív, gondolkodó és szintén elég azokat megvalósítani tudó személy van egy társadalomban. Tisztázni kell azonban, hogy milyenek egy ötlet megvalósításának körülményei és azok mennyire vannak távol az elméleti optimálistól.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #26
    Neki is elege lett.
  • Epikurosz #25
    Ez egy nagyon negatív értelmezése a kreativitásnak.
    A kreativitás nem árthat.
    Gondold el, hogy te egy autószerelő vagy, aki állandóan tökéletesíti a szaktudását. Miért rossz, ha a pék, a fodrász, a földműves, a buszsofőr is kreatív, olyan értelemben, hogy előbbre viszi a fejlődést. Ki-ki a maga területén és lehetőségeivel. A köztisztasági vállalat embere is leet kreatív.

    Persze, olyan kreativitásról beszélek, ami egyben közhaszú is, nemcsak önző érdekeekt szolgál. Mert a bankrabló "kreativitása", hogy újab trükköket eszel ki, már nem kreativitás, hisz nem teremt értéket, hanem rombol.
  • remark #24
    "...a társadalom se nem mesterséges se nem természetes..."

    Vagy ha úgy akarom: mesterséges IS és természetes IS. Szerintem ez a megközelítés jobban leírja a valóságot. Van elméletben az a két csoport amit felvázoltál, de most őszintén: mi működik a gyakorlatban úgy ahogyan azt a steril körülmények között megalkotott tudományos modellek szerint logikus lenne? Se az ember, se a társadalom nem ilyen.

    Ezért jobb kérdés az, hogy oké, itt van ez a két modell arra hogy milyen társadalmak léteznek, de te szerinted milyen a társadalom? Mert nyilvánvaló (vagy csak nekem?) hogy se nem az A se nem a B a jó válasz, hanem az igazság valahol félúton van: vannak erők melyek egy centralizált módon megállapított cél elérésére optimalizálnák a társadalmat, és vannak akik szerint a cél decentralizáltan határozandó meg (kvázi nincs cél, hanem a cél a működés maga, vagy megint másként fogalmazva a cél az, hogy MINDEN lehessen cél).
  • flashess #23
    ui.:
    Természetesen számomra megfelelő indokból még soha nem mentem el szavazni.
    Most azonban biztos, hogy elmegyek !!!
    Az is biztos, hogy a két vezető párt egyikére sem szavazok.
  • flashess #22
    "A legnagyobb probléma az új ötletekkel kapcsolatban általában az, hogy meg kell győzni a társadalmat, a közvélemény többségét annak hasznosságáról."

    Szvsz. itten a fő gondot az országok vezetőinek szemével nézve az jelenti, hogy ha az embereket nem tudják kellőképpen tudatlanságba és félelembe tartani. Amint az ember elkezd kreativ lenni elkezd gondolkodni és keresni a kihívásokat, és sajnos én azta tapasztalom hogy a nyugaton lévő diktatorikus hatalmak és az itt lévő bekövult kommunizmus pártiaknak ez nem tetszik. Nem tetszik nekik ha az "állam" vagyis a dolgozó,adófizető állampolágrok "öntudatra ébrednek" és nem maradnak a mostani "szürkés birka" állapotba. Szerintem nyilván való,hogy ezért támogatják még a mai napig az alkohol és más kábitoszerek legalis arusitasat, amit az ember még dolgozni tud, de egyébként a folyamatos használat hatására behülyül tölle és annyi kreativitasa se marad, mint egy hintalónak.

    Amint az egyéni érdekek kerülnek a középpontba nem a lopás meg a "dögöljön meg a szomszéd tehene" tipusu hozzáállás ,itt CSAK A KREATIV ember lesz értékes tagja a társadalomnak.
  • hpteso #21
    Elég sok kreatív hozzászólás érkezett :). Örülök, hogy nem pusztultak még ki az önállóan gondolkodó emberek.
  • lapaleves #20
    a legkreatívabb az őrült tudós, aki a legradikálisabban képes gondolkodni.

    na az ilyeneket a többiek mind követik. vasvillával és szekercével. aztán ha elkapják bezárják brainstorming facilitibe.

    szóval a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű.
  • BlackRose #19
    Majd később válaszolok részletesebben... de csak annyit, hogy maximális általános hatékonyság szabadságban érhető el, maximális koncentrált hatékonyság viszont a totalitáris rendszerben... ezért volt az, hogy pl. a ruszkik valamiben elől jártak (amire koncentrált a hatalom) és minden másban szart sem értek (mert az a hatalomnak nem volt fontos).

    Két világ létezik:

    1. Cél vezényelt (kollektivista, "közös" cél amit általában a hatalom határoz meg és mindenki kötelező alávetni magát - ez lehet közvetlen pl. kommunista diktatúra és közvetett pl. EU, USA és a jelenlegi nyugati világ nagy részben de nem mindég.

    2. Szabály vezényelt (individualista rendszer amelyben a társadalom nem szolgál semmi célt hanem azért van, hogy mindenkinek legyen esélye saját individuális célját megvalósítani úgy, hogy másoknak ne ártson.)... ez a Hayek féle spontán társadalom amely egyben a válasz is, hogy a társadalom se nem mesterséges se nem természetes hanem évezredeken keresztűl minden percben változó struktúra amelyet lehetetlen megérteni, lehetetlen térképezni és ez miatt lehetetlen újra építeni ha bedöglik.

    És a valóság, hogy én is azt hiszem magamról, hogy nagyon keveset tudok de ez nem változtat azon a helyzeten, hogy ÁLTALÁBAN 100 emberből 97-nál biztos többet tudok általános dolgokról. De ezt nem szoktam senkinek sem az arcába mondani mert nem tartom sem őket kisebb értéknek mint ami én vagyok sem magamat különlegesnek... vagy magasabb rendűnek :) a végén ugyanis mindenki betölthet egy szerepet a társadalomban vagy nem... én jelenleg nem sokat töltök be vagyis úgy érzem, hogy sokkal nagyobb szerepem is lehetne de durakodni is tudni kell a világban nem elég csak olvasni és okos lenni. Ahogy mondani szokták "nice boys finish last..." :)
  • readswift #18
    Pl. szerintem a cpu overclock egy ilyen kreativ marketing trükk, azt eredményezi hogy best buynak kiáltanak ki termékeket pusztán ez alapján, amire akár rá is készülhetett a gyártó.
  • readswift #17
    Muszáj mert, miután a kreativ kitalált valamit, nem kötelező az idejét utána azzal töltse hogy utána meg is kreálja. Ez nagyon fontos, mert az idő alatt továbbviszi az ötletet.

    Az a veszélyes ha kreativ marketingesek szabnak meg irányt amerre a kreativokat terelni kell, nem cool!