Berta Sándor
Folyamatosan bővül az Élet Enciklopédiája
Az Encyclopedia of Life szerkesztőinek célja, hogy az internetes gyűjteményben a Földön élő vagy korábban élt összes növény és állat leírása, valamint fotója vagy grafikája megtalálható legyen.
A www.eol.org címen található, bárki által ingyen hozzáférhető fajlista olyan kérdésekben is eligazítást nyújthat, mint az emberi öregedés, a klímaváltozás vagy az egyes rovarkártevők terjeszkedése. A 2007-ben indult, várhatóan 100 millió dollárba kerülő program keretében 10 év alatt kívánják feltérképezi a földkerekségen ma ismert mintegy 1,8 millió növény- illetve állatfajt. Az első évben még csak 30 ezer faj került fel a világhálóra, az utóbbi időben azonban felgyorsult a szakértők által lektorált enciklopédia fejlődése - mondta James Edwards, a projekt ügyvezetője.
Az Encyclopedia of Life rövid időn belül rendkívül népszerű lett, folyamatosan bővül az EOL honlapjára felkerülő anyagok száma. Eddig a kutatók és a felhasználók 150 000 oldalnyi szöveget és több mint 30 000 fotót küldtek el az EOL szerkesztőinek. A képek a Flickr honlapján keresztül tölthetők fel. Az Élet Enciklopédiájának szervezői azt szeretnék elérni, hogy a kész adatbázis 1,8 millió oldalt tartalmazzon.
"Azt már most tudjuk, hogy az 1,8 milliónál jóval több fajta élőlény is lehetett a bolygónkon. Az általunk elérhetővé tett új eszközök jelentősen megkönnyítik a fotók feltöltését. Míg a mostani expedíciókban felfedezett új fajok automatikusan bekerülnek az adatbázisba. Emellett létrehoztunk regionális oldalakat, amelyek különböző nyelveken, például spanyolul vagy németül érhetők el" - mondta Jim Edwards, a washingtoni Smithsonian Intézet EOL-igazgatója.
A felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy az internetnek köszönhetően folyamatosan bővítsék az ismereteiket például Európa növény- és állatvilágáról. Ebben azonban nem csak az EOL segíthet, hanem az Európai Unió által támogatott Biodiversity Heritage Library for Europe program is. "A tervünk, hogy az EOL jóval több legyen egy egyszerű rideg enciklopédiánál. Az ott fellelhető információk úgynevezett invazív fajokkal vagy a különböző organizmusok élettartamával is foglalkoznak" - tette hozzá Jim Edwards.
"Az EOL összeköttetésben áll a bioegészségügyi tudományos közösségekkel. Meg akarjuk tudni, hogy egyes állat- és növényfajok miért élnek olyan hosszú ideig. Ráadásul számos állat- és növényfaj kutatása fontos a humángyógyászat számára is" - hangsúlyozta James Hanken, a Harvard Természettudományi Múzeumhoz tartozó Összehasonlító Zoológiai Múzeum igazgatója, aki egyben az EOL Kormányzó Bizottságának elnöke is. A szakember szerint az Élet Enciklopédiája egyike a valaha volt legambíciózusabb projekteknek. Azáltal, hogy a tudósok egymással kommunikálhatnak és információkat cserélhetnek, a lexikon hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek megérthessék a földi élet alapjait és lényegét.
David Lees kurátor egy példát említett az EOL hasznosságára. 1984-ben Macedóniában fedezték fel a gesztenyefáknak hatalmas károkat okozó vadgesztenye-aknamolyt (Cameraria ohridella). Öt évvel később azonban már Bécsben bukkant fel, megkárosította a budapesti fákat is, majd gyakorlatilag természetes ellenség hiányában végigpusztított Európán. Az új lexikonnak köszönhetően jobban nyomon követhető a moly terjedése és útvonala. Elkészítettek egy elterjedtségi térképet, valamint a szakemberek új védekezési módszereket is kidolgozhatnak ellene.
Az emberi öregedéssel foglalkozó tudósoknak segítség lehet egy dél-amerikai denevérfaj, a brazil szelindekdenevér (Tadarida brasiliensis), amely sokkal hosszabb életet él, mint egér rokonai, s ez azért lehetséges, mert a testében olyan mechanizmus működik, amely korlátozza a sejtjeiben lévő fehérjék károsodását. Hasonló felépítésű lepkefajok közül viszont azok élnek tovább, amelyek gyümölcsökkel táplálkoznak. Az eddig ismert fajokon túl évente mintegy 20 ezer új élőlényről számol be a tudományos élet, a földön létező összes, még ismeretlen faj számát pedig 100 millióra becsülik.
A tervek között szerepel az is, hogy az adatbázist kibővítik a humán betegségekre és azok terjedésére vonatkozó információkkal. Az EOL programban a Magyar Természettudományi Múzeum mellett német, brit, cseh, lengyel, dán, holland, belga, finn, francia, spanyol, osztrák és afrikai múzeumok, egyetemek, kutatótársaságok vesznek részt, valamint támogatja az European Digital Library Foundation és Felső-Ausztria tartomány is.
A www.eol.org címen található, bárki által ingyen hozzáférhető fajlista olyan kérdésekben is eligazítást nyújthat, mint az emberi öregedés, a klímaváltozás vagy az egyes rovarkártevők terjeszkedése. A 2007-ben indult, várhatóan 100 millió dollárba kerülő program keretében 10 év alatt kívánják feltérképezi a földkerekségen ma ismert mintegy 1,8 millió növény- illetve állatfajt. Az első évben még csak 30 ezer faj került fel a világhálóra, az utóbbi időben azonban felgyorsult a szakértők által lektorált enciklopédia fejlődése - mondta James Edwards, a projekt ügyvezetője.
Az Encyclopedia of Life rövid időn belül rendkívül népszerű lett, folyamatosan bővül az EOL honlapjára felkerülő anyagok száma. Eddig a kutatók és a felhasználók 150 000 oldalnyi szöveget és több mint 30 000 fotót küldtek el az EOL szerkesztőinek. A képek a Flickr honlapján keresztül tölthetők fel. Az Élet Enciklopédiájának szervezői azt szeretnék elérni, hogy a kész adatbázis 1,8 millió oldalt tartalmazzon.
"Azt már most tudjuk, hogy az 1,8 milliónál jóval több fajta élőlény is lehetett a bolygónkon. Az általunk elérhetővé tett új eszközök jelentősen megkönnyítik a fotók feltöltését. Míg a mostani expedíciókban felfedezett új fajok automatikusan bekerülnek az adatbázisba. Emellett létrehoztunk regionális oldalakat, amelyek különböző nyelveken, például spanyolul vagy németül érhetők el" - mondta Jim Edwards, a washingtoni Smithsonian Intézet EOL-igazgatója.
A felhasználóknak lehetőségük van arra, hogy az internetnek köszönhetően folyamatosan bővítsék az ismereteiket például Európa növény- és állatvilágáról. Ebben azonban nem csak az EOL segíthet, hanem az Európai Unió által támogatott Biodiversity Heritage Library for Europe program is. "A tervünk, hogy az EOL jóval több legyen egy egyszerű rideg enciklopédiánál. Az ott fellelhető információk úgynevezett invazív fajokkal vagy a különböző organizmusok élettartamával is foglalkoznak" - tette hozzá Jim Edwards.
"Az EOL összeköttetésben áll a bioegészségügyi tudományos közösségekkel. Meg akarjuk tudni, hogy egyes állat- és növényfajok miért élnek olyan hosszú ideig. Ráadásul számos állat- és növényfaj kutatása fontos a humángyógyászat számára is" - hangsúlyozta James Hanken, a Harvard Természettudományi Múzeumhoz tartozó Összehasonlító Zoológiai Múzeum igazgatója, aki egyben az EOL Kormányzó Bizottságának elnöke is. A szakember szerint az Élet Enciklopédiája egyike a valaha volt legambíciózusabb projekteknek. Azáltal, hogy a tudósok egymással kommunikálhatnak és információkat cserélhetnek, a lexikon hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek megérthessék a földi élet alapjait és lényegét.
David Lees kurátor egy példát említett az EOL hasznosságára. 1984-ben Macedóniában fedezték fel a gesztenyefáknak hatalmas károkat okozó vadgesztenye-aknamolyt (Cameraria ohridella). Öt évvel később azonban már Bécsben bukkant fel, megkárosította a budapesti fákat is, majd gyakorlatilag természetes ellenség hiányában végigpusztított Európán. Az új lexikonnak köszönhetően jobban nyomon követhető a moly terjedése és útvonala. Elkészítettek egy elterjedtségi térképet, valamint a szakemberek új védekezési módszereket is kidolgozhatnak ellene.
Az emberi öregedéssel foglalkozó tudósoknak segítség lehet egy dél-amerikai denevérfaj, a brazil szelindekdenevér (Tadarida brasiliensis), amely sokkal hosszabb életet él, mint egér rokonai, s ez azért lehetséges, mert a testében olyan mechanizmus működik, amely korlátozza a sejtjeiben lévő fehérjék károsodását. Hasonló felépítésű lepkefajok közül viszont azok élnek tovább, amelyek gyümölcsökkel táplálkoznak. Az eddig ismert fajokon túl évente mintegy 20 ezer új élőlényről számol be a tudományos élet, a földön létező összes, még ismeretlen faj számát pedig 100 millióra becsülik.
A tervek között szerepel az is, hogy az adatbázist kibővítik a humán betegségekre és azok terjedésére vonatkozó információkkal. Az EOL programban a Magyar Természettudományi Múzeum mellett német, brit, cseh, lengyel, dán, holland, belga, finn, francia, spanyol, osztrák és afrikai múzeumok, egyetemek, kutatótársaságok vesznek részt, valamint támogatja az European Digital Library Foundation és Felső-Ausztria tartomány is.
