Dojcsák Dániel
Web 2.0 felvilágosítás V.: Webes operációs rendszer
Manapság egyre gyakrabban esik szó egy esetleges Google operációs rendszerről, ami sokak szerint elképzelhetetlen, mások viszont úgy várják, mint a messiást. Ugyan attól valóban messze vagyunk még, hogy számítógépünk egy online szolgáltató termékével bootoljon, de az alapvető funkciók ellátására már képesek az úgynevezett WebOS-ek.
A félreértések elkerülése végett először szeretném definiálni, hogy mi is az operációs rendszer: A Wikipedia szócikke szerint "az Operációs rendszer (OS) számítógépes programok olyan halmaza, ami képes a számítógép hardver és szoftver erőforrásait kezelni. Az OS a nyers rendszert és felhasználói bevitel eseményeit dolgozza fel és a belső rendszererőforrások és feladatok kiosztásával, működtetésével válaszol azokra."
Így tehát egy igazi operációs rendszer akkor működik, ha van alatta hardver, futnak a mag programok (kernel), megvan a kezelőfelületet is tartalmazó héj (shell) és lehetőség van egyéb alkalmazások futtatására. Ezt a definíciót a ma WOS-nak vagy Web OS-nek becézett rendszerek messze nem elégítik ki, lévén semmilyen kapcsolatban nem állnak a hardverrel és nem igazi kernel buzog bennük.
Az evolúciót kicsit a Windows-hoz is lehetne hasonlítani, hiszen a 3.1-es Win gyakorlatilag nem operációs rendszer, hanem egy shell program volt ami DOS környezetben futott, majd a későbbi verziók során vált igazi OS-é. A cikk elkészítéséhez kiszemelt WebOS, az EyeOS működtetéséhez egy webtárhelyre van szükségünk, ahová a rendszer feltelepül. Szinte bármilyen böngészőből, bármilyen számítógépről elérhetővé válik egy alap kezelőfelület, ahol fájlokat tarthatunk, alkalmazásokat futtathatunk, multimédiás tartalmakat tekinthetünk meg.
Az EyeOS a többi hasonló megoldással azonosan valójában egy webes desktop, csakúgy, mint a Netvibes, ami szintén PHP/Javascript/AJAX alapokon nyugszik. A különbség itt annyi, hogy funkcióiban és megjelenésében is jóval hasonlóbb egy igazi operációs rendszer grafikus felületéhez, míg a Netvibes típusú oldalak a start oldalak kései leszármazottai. Az EyeOS telepítése után az első dolgunk hogy kreálunk egy felhasználót, ami a saját beállítások és megjelenés mellett önálló tárhellyel és könyvtárakkal rendelkezik majd a szerveren. Indítás után egy nagyon kellemes és mondhatni igényesen kidolgozott felület ugrik fel böngészőnkben, ami valóban megtévesztésig hasonlít egy oprendszer látványához.
A legalapabb funkciók közé tartozik az asztal kezelése, ahol ikonokat helyezhetünk el, mozgathatjuk őket, háttérképet cserélhetünk. A gyorsindítás menüből a legtöbb alkalmazást két kattintással elérhetjük, csakúgy, mint a Windows esetén. A fájlablakok is hasonlóak az XP-nél megszokott Intéző ablak felépítéséhez, miszerint a jobb oldali nagy boxban találjuk a fájlokat, a bal oldalon pedig a funkciók és a kedvenc alkönyvtárak linkjei vannak.
Sajnos (biztonsági szempontból szerencsére) a bejelentkezéssel együtt még nem válnak elérhetővé az adott számítógép megosztott mappái, így minden állományt amit használni szeretnénk, először fel kell tölteni a megfelelő mappába. Egy nemrégiben bevezetett újítás révén viszont akár több száz fájlt is feltölthetünk egy tömörített fájlként, amit a rendszer a megfelelő helyen kibont. Hozzá kell szokni ahhoz is, hogy a jobb klikk továbbra is a böngésző felségterülete, illetve a duplaklikk sem létezik, mint olyan. Az ablakokat viszont mindenki kénye-kedve szerint helyezgetheti és méretezheti. A káoszban való eligazodásban segít az alsó sávban lévő tálca, ahol minden nyitott ablakhoz közvetlenül hozzáférünk.
Az alkalmazások tárháza elsőre nem tűnt túl gazdagnak, de az ismerkedés után rájöttem, hogy mekkora lehetőségek is rejteznek a dologban. A fájlkezelés mellett a klasszikus alkalmazások alapból helyet kaptak, mint számológép, szövegszerkesztő vagy médialejátszó, képnézegető, de találunk jegyzetfüzetet, kalendáriumot és kontaktlistát is. Ez utóbbi a szabványos VCARD formátumot használja, így könnyen importálhatóak a más rendszeren használt listák. Kicsit okafogyott dolog ugyan és csak nagyon speciális esetben lehet indokolt a használata, de az EyeOS rendelkezik egy beépített böngészővel, ami minden tesztelt oldalt helyesen jelenített meg, de az ékezetes oldalak közül sok nem jelent meg normálisan. A teszt során úgy tűnt, hogy az alkalmazások alapfunkciók terén minden fontos dolgot tartalmaznak, így akinek nem hiányzik az Unified Messaging vagy az extra Word funkciók, annak akár vállalható megoldás is lehet. Ugyan a kezelőfelület nem olyan szép és nem annyira rugalmas, mint a Google irodai csomagja, de a sokat izgő-mozgóknak hasznos lehet. A fejlesztés viszont még eléggé gyerekcipőben jár, két alkalmazás is messze van még a felhasználóbarát minősítéstől.
A médialejátszó egyelőre nem egy WMP vagy Winamp kategória, de a Flash MX alapokon nyugvó megoldás már támogatja a playlisteket, a hangerő szabályozást és az ID tag-eket is. A teszteredmények alapján alig néhány százalékponttal használ több processzoridőt, mint asztali társai. Az éppen hallgatott számot egyben letölti a gépre és onnan kezdi játszani, így kisebb net elérési zavarok nem okoznak problémát.
A másik lényeges szoftver a szövegszerkesztő, ami funkcionalitásában egy 2000-es Word alapjait tudja hozni. Viszont ahogyan az egész eyeOS képtelen megbirkózni az ékezetekkel, úgy ennél itt is komoly gondok vannak, ráadásul szinte egyetlen Word-ben készült dokumentumot sem tudott megnyitni. Az új 2007-es formátumnál még érthető, hgoy gondja van, de a '97-es .doc szabványt már illene felismernie alapvető formázásokkal, de mégsem, ékezet és extra formázás nélküli szöveg sem ment neki.
Visszafelé viszont működik tökéletesen a dolog. Ugyanazt a szövegrészletet, amit Word-be másolva és elmentve nem sikerült megnyitnia, be tudtam másolni az online szerkesztőbe és (linkekkel, lábjegyzet hivatkozással, indexszel és betűformázásokkal együtt) elmenthető volt, sőt Wordben probléma nélkül nyitható és olvasható volt. Emiatt a fiaskó miatt utazgatáshoz és hirtelen dolgokhoz ajánlott, a Google irodai csomagjával ellentétben komolyabb munkára sajnos alkalmatlan.
Mivel a rendszert elegendő egyszer feltölteni valahová, majd ott végtelen számú felhasználót lehet létrehozni, ezért kisebb baráti társaságok közös felülete lehet, ahová a vicces videókat, képeket, élménybeszámolókat és egyéb fájlokat tudnak feltölteni. Ha pedig nem szeretik a publikus közösségi szájtokat vagy valamilyen ultra titkos terven törik a fejüket, akkor szintén hasznos lehet a megosztáson túl a közösségi kapcsolattartásra. A rendszerben alapbeállításként van közös mappa és csoportkezelési lehetőség, de a bárki fejleszthet további megoldásokat is igény szerint.
Jelenleg a projekt még nincs olyan fejlettségi szinten, hogy hétköznapi felhasználók számára is ajánlott legyen, de főként programozók számára hasznos felület lehet. Szerencsére a fejlesztés teljesen nyílt, ráadásul a legalapvetőbb PHP ismeretekkel már lehetséges új funkciókat készíteni. Az eyeOS toolkit segít az elkészítésben és a rendezésben is, így elméletileg minél többen kezdik használni, annál több widget készül majd hozzá, így még több ember számára lesz kelendő.
Ugyan nem győzöm hangsúlyozni, hogy a laikus felhasználóknak ezt semmiképp nem ajánlom állandó használatra (egyelőre), de nem árt megismerkedni vele, hiszen a jövőben egyre több hasonló megoldás születhet. Tehát nem egyszerűen egy RSS olvasó, nem csak egy specifikus webes alkalmazás, hanem valóban egy egyre inkább operációs rendszer shell felületére hasonlító valami lesz. Ráadásul ebben a táborban valószínűleg készülnek majd olyan alkalmazások, amiket akár több ilyen rendszer is képes kezelni, ki tudja.
A találgatások melyek a Google operációs rendszeréről beszélnek, főként ilyen megoldásokra utalnak és nem egy Windowst vagy Linuxot leváltó csomagról, hiszen az túl komoly munka lenne bármilyen webes szereplőnek, hogy hatékonyan működtetni tudja a milliónyi eltérő hardverkonfigurációt. A javascriptes megoldások így is eléggé lelassítják és erőforrás-igényessé teszik a webes alkalmazásokat asztali társaiknál, viszont cserébe szabadságot is adnak. Aki kísérletezni szeretne és még nem tette meg, az mindenképp próbáljon ki néhány ilyen rendszert, akinek viszont kiszámítható webes szolgáltatásokra és megoldásokra van szüksége, annak a nemrég megújult, magyarul is beszélő Google Docs & Spreadsheet és barátai ajánlott.
A félreértések elkerülése végett először szeretném definiálni, hogy mi is az operációs rendszer: A Wikipedia szócikke szerint "az Operációs rendszer (OS) számítógépes programok olyan halmaza, ami képes a számítógép hardver és szoftver erőforrásait kezelni. Az OS a nyers rendszert és felhasználói bevitel eseményeit dolgozza fel és a belső rendszererőforrások és feladatok kiosztásával, működtetésével válaszol azokra."
Így tehát egy igazi operációs rendszer akkor működik, ha van alatta hardver, futnak a mag programok (kernel), megvan a kezelőfelületet is tartalmazó héj (shell) és lehetőség van egyéb alkalmazások futtatására. Ezt a definíciót a ma WOS-nak vagy Web OS-nek becézett rendszerek messze nem elégítik ki, lévén semmilyen kapcsolatban nem állnak a hardverrel és nem igazi kernel buzog bennük.
Az evolúciót kicsit a Windows-hoz is lehetne hasonlítani, hiszen a 3.1-es Win gyakorlatilag nem operációs rendszer, hanem egy shell program volt ami DOS környezetben futott, majd a későbbi verziók során vált igazi OS-é. A cikk elkészítéséhez kiszemelt WebOS, az EyeOS működtetéséhez egy webtárhelyre van szükségünk, ahová a rendszer feltelepül. Szinte bármilyen böngészőből, bármilyen számítógépről elérhetővé válik egy alap kezelőfelület, ahol fájlokat tarthatunk, alkalmazásokat futtathatunk, multimédiás tartalmakat tekinthetünk meg.
Az EyeOS a többi hasonló megoldással azonosan valójában egy webes desktop, csakúgy, mint a Netvibes, ami szintén PHP/Javascript/AJAX alapokon nyugszik. A különbség itt annyi, hogy funkcióiban és megjelenésében is jóval hasonlóbb egy igazi operációs rendszer grafikus felületéhez, míg a Netvibes típusú oldalak a start oldalak kései leszármazottai. Az EyeOS telepítése után az első dolgunk hogy kreálunk egy felhasználót, ami a saját beállítások és megjelenés mellett önálló tárhellyel és könyvtárakkal rendelkezik majd a szerveren. Indítás után egy nagyon kellemes és mondhatni igényesen kidolgozott felület ugrik fel böngészőnkben, ami valóban megtévesztésig hasonlít egy oprendszer látványához.
A legalapabb funkciók közé tartozik az asztal kezelése, ahol ikonokat helyezhetünk el, mozgathatjuk őket, háttérképet cserélhetünk. A gyorsindítás menüből a legtöbb alkalmazást két kattintással elérhetjük, csakúgy, mint a Windows esetén. A fájlablakok is hasonlóak az XP-nél megszokott Intéző ablak felépítéséhez, miszerint a jobb oldali nagy boxban találjuk a fájlokat, a bal oldalon pedig a funkciók és a kedvenc alkönyvtárak linkjei vannak.
Sajnos (biztonsági szempontból szerencsére) a bejelentkezéssel együtt még nem válnak elérhetővé az adott számítógép megosztott mappái, így minden állományt amit használni szeretnénk, először fel kell tölteni a megfelelő mappába. Egy nemrégiben bevezetett újítás révén viszont akár több száz fájlt is feltölthetünk egy tömörített fájlként, amit a rendszer a megfelelő helyen kibont. Hozzá kell szokni ahhoz is, hogy a jobb klikk továbbra is a böngésző felségterülete, illetve a duplaklikk sem létezik, mint olyan. Az ablakokat viszont mindenki kénye-kedve szerint helyezgetheti és méretezheti. A káoszban való eligazodásban segít az alsó sávban lévő tálca, ahol minden nyitott ablakhoz közvetlenül hozzáférünk.
Az alkalmazások tárháza elsőre nem tűnt túl gazdagnak, de az ismerkedés után rájöttem, hogy mekkora lehetőségek is rejteznek a dologban. A fájlkezelés mellett a klasszikus alkalmazások alapból helyet kaptak, mint számológép, szövegszerkesztő vagy médialejátszó, képnézegető, de találunk jegyzetfüzetet, kalendáriumot és kontaktlistát is. Ez utóbbi a szabványos VCARD formátumot használja, így könnyen importálhatóak a más rendszeren használt listák. Kicsit okafogyott dolog ugyan és csak nagyon speciális esetben lehet indokolt a használata, de az EyeOS rendelkezik egy beépített böngészővel, ami minden tesztelt oldalt helyesen jelenített meg, de az ékezetes oldalak közül sok nem jelent meg normálisan. A teszt során úgy tűnt, hogy az alkalmazások alapfunkciók terén minden fontos dolgot tartalmaznak, így akinek nem hiányzik az Unified Messaging vagy az extra Word funkciók, annak akár vállalható megoldás is lehet. Ugyan a kezelőfelület nem olyan szép és nem annyira rugalmas, mint a Google irodai csomagja, de a sokat izgő-mozgóknak hasznos lehet. A fejlesztés viszont még eléggé gyerekcipőben jár, két alkalmazás is messze van még a felhasználóbarát minősítéstől.
A médialejátszó egyelőre nem egy WMP vagy Winamp kategória, de a Flash MX alapokon nyugvó megoldás már támogatja a playlisteket, a hangerő szabályozást és az ID tag-eket is. A teszteredmények alapján alig néhány százalékponttal használ több processzoridőt, mint asztali társai. Az éppen hallgatott számot egyben letölti a gépre és onnan kezdi játszani, így kisebb net elérési zavarok nem okoznak problémát.
A másik lényeges szoftver a szövegszerkesztő, ami funkcionalitásában egy 2000-es Word alapjait tudja hozni. Viszont ahogyan az egész eyeOS képtelen megbirkózni az ékezetekkel, úgy ennél itt is komoly gondok vannak, ráadásul szinte egyetlen Word-ben készült dokumentumot sem tudott megnyitni. Az új 2007-es formátumnál még érthető, hgoy gondja van, de a '97-es .doc szabványt már illene felismernie alapvető formázásokkal, de mégsem, ékezet és extra formázás nélküli szöveg sem ment neki.
Visszafelé viszont működik tökéletesen a dolog. Ugyanazt a szövegrészletet, amit Word-be másolva és elmentve nem sikerült megnyitnia, be tudtam másolni az online szerkesztőbe és (linkekkel, lábjegyzet hivatkozással, indexszel és betűformázásokkal együtt) elmenthető volt, sőt Wordben probléma nélkül nyitható és olvasható volt. Emiatt a fiaskó miatt utazgatáshoz és hirtelen dolgokhoz ajánlott, a Google irodai csomagjával ellentétben komolyabb munkára sajnos alkalmatlan.
Mivel a rendszert elegendő egyszer feltölteni valahová, majd ott végtelen számú felhasználót lehet létrehozni, ezért kisebb baráti társaságok közös felülete lehet, ahová a vicces videókat, képeket, élménybeszámolókat és egyéb fájlokat tudnak feltölteni. Ha pedig nem szeretik a publikus közösségi szájtokat vagy valamilyen ultra titkos terven törik a fejüket, akkor szintén hasznos lehet a megosztáson túl a közösségi kapcsolattartásra. A rendszerben alapbeállításként van közös mappa és csoportkezelési lehetőség, de a bárki fejleszthet további megoldásokat is igény szerint.
Jelenleg a projekt még nincs olyan fejlettségi szinten, hogy hétköznapi felhasználók számára is ajánlott legyen, de főként programozók számára hasznos felület lehet. Szerencsére a fejlesztés teljesen nyílt, ráadásul a legalapvetőbb PHP ismeretekkel már lehetséges új funkciókat készíteni. Az eyeOS toolkit segít az elkészítésben és a rendezésben is, így elméletileg minél többen kezdik használni, annál több widget készül majd hozzá, így még több ember számára lesz kelendő.
Ugyan nem győzöm hangsúlyozni, hogy a laikus felhasználóknak ezt semmiképp nem ajánlom állandó használatra (egyelőre), de nem árt megismerkedni vele, hiszen a jövőben egyre több hasonló megoldás születhet. Tehát nem egyszerűen egy RSS olvasó, nem csak egy specifikus webes alkalmazás, hanem valóban egy egyre inkább operációs rendszer shell felületére hasonlító valami lesz. Ráadásul ebben a táborban valószínűleg készülnek majd olyan alkalmazások, amiket akár több ilyen rendszer is képes kezelni, ki tudja.
A találgatások melyek a Google operációs rendszeréről beszélnek, főként ilyen megoldásokra utalnak és nem egy Windowst vagy Linuxot leváltó csomagról, hiszen az túl komoly munka lenne bármilyen webes szereplőnek, hogy hatékonyan működtetni tudja a milliónyi eltérő hardverkonfigurációt. A javascriptes megoldások így is eléggé lelassítják és erőforrás-igényessé teszik a webes alkalmazásokat asztali társaiknál, viszont cserébe szabadságot is adnak. Aki kísérletezni szeretne és még nem tette meg, az mindenképp próbáljon ki néhány ilyen rendszert, akinek viszont kiszámítható webes szolgáltatásokra és megoldásokra van szüksége, annak a nemrég megújult, magyarul is beszélő Google Docs & Spreadsheet és barátai ajánlott.
