Dojcsák Dániel
Gyermekek és a technológia
Hotdog, Webkinz, Starfall, Facebook, Egyszervolt.hu - csupa gyerekes név olyan szolgáltatásoknak, melyek 2007-ben nem csak a fiataloknak okoztak szórakozási lehetőséget, hanem egyre jobban bebizonyosodott, hogy a felnőttek számára is komoly üzletet jelentenek. Pénz a nagyoknak, élmények a kicsiknek. Mindenki jól jár?
Amerikai gyerekek milliói mondhatni már az anyatejet is az internetről töltötték le idén. A legapróbbak az ABC-t tanulták meg a Starfall oldalain, amit érdemes nagyobbaknak is megnézni, és elgondolkodni, hogy mit is jelenthet a digitális tananyag kifejezés, illetve, hogy jó-e a gyerekeknek, hogy monitoron tanulnak olvasni, amikor mi még betűscsokikról ismertük meg a karaktereket.
Az eggyel nagyobbak a Webkinz világában ismerkedhetnek meg az interaktivitással, egymással és fejleszthetik készségeiket, miközben játszanak egy tamagocsi-nevelde szerű portálon. A Club Penguin ugyanez pepitában, a Disney prezentálásában. Interaktivitás, ismerkedés, játékok, szülői felügyelet. Nincs erőszak, csak gondtalan szórakozás. Ez ám az élet ált. sulis korban. Akik pedig már a tinédzser korba értek vagy el is hagyták azt, gyakorlatilag nem maradhatnak ki a FaceBook őrületből, ami a tengerentúlon és ma már Európában is tombol.
Az idei évben ezek a szájtok komoly növekedést könyvelhettek el, ami nem kizárólag a felhasználók számára igaz, hanem egyben a bevételeikre is. Az eredetileg plüssállatokat forgalmazó Webkinz például miután összekapcsolta termékeit a virtuális lényekkel, 6 millió gyereket ejtett rabul ebben az évben, ezzel 300%-os növekedést érve el.
A piaci szereplők természetesen észlelték ezt a trendet, így nem véletlen, hogy a Disney az előbb említett Club Penguin-t 62 milliárd forintnak megfelelő dollárért tette magáévá. Az ok, amiért ennyit hajlandóak költeni pedig egyszerű. A világ legnagyobb hirdetői, mint a Toyota, a Kellog’s, a Pepsi, a Warner Bros. tekintetüket a virtuális világokat üzemeltető gyerek-szájtok felé fordították idén, ami pedig sok sok pénzt jelent az üzemeltetőknek. Ennek nyomán ráadásul a következő időszakban egyre több gyerekeknek szóló online világ jelenik majd meg, akár 3D-s környezetben, melyek fejlesztőik reményei szerint fontos gócpontjaivá válnak majd az ifjak szocializációjának. Sajnos ezzel együtt jár az is, hogy a gyerekek már életük első éveiben marketing célpontokká válnak, fiatal felnőttként pedig már jól idomított fogyasztóként költik majd el első zsebpénzüket, fizetésüket.
A srácok élete viszont nem csak az internet kapcsán változik meg a korábbi időkhöz képest, hanem a régi klasszikus játékokat is felmarja a vadul fejlődő technológia. Nem is meglepetés, hogy ma már létezik Barbie baba MP3 lejátszó tini lánykáknak, nyári high-tech táborok pedig fiúknak. Utóbbiakból Magyarországon is akad egy-egy, sőt Kínában a gyerekeknek már netfüggőség elleni táborokat szerveznek.
Ha pedig az otthonok és a szabadidő már teljesen digitalizálódott, akkor miért maradna ki ebből az iskolai környezet? A laptopok mellett számos kísérleti projekt zajlik világszerte, hogy új digitális oktatási módszereket vezessenek be, ami a tech-demó jellege mellett segítené a tananyagok hatékonyabb elsajátítását, a figyelem jobb lekötését, illetve lehetőséget adna a tanároknak, hogy részletesebb képet kapjanak a tanulók aktuális felkészültségéről. Az ovisok a tengerentúlon már gyerekbarát szoftvereken tanulnak zenei alapismereteket, hangszerjátékot, a számítástechnika már őket is meghódította.
Ez a korai mélyvízbedobás, digitalizálás pedig már látható eredményekkel is szolgál, sajnos szintén nem hazai példával. A gyerekek, akik hamar bekerülnek a csúnyának és félelmetesnek titulált pénzorientált világba, nagyon gyorsan maguk is vállalkozóvá serdülnek és saját ötleteiket (ha megtehetik) azonnal meg is valósítják. Eddig az IT boomok főként huszonévesekhez voltak köthetőek, kezdve a Microsofttól, a Yahoon, Google-ön át a YouTube-ig, FaceBook-ig. Ehhez képest nemrég már egy 17-18 éves lányka, Catherine Cook hozott létre egy újabb húzónevet, a MyYearBook.com-ot, ami azonnal a 13-22 éves korosztály kedvence lett. Havi 3 millió látogatójával pedig éves szinten sok milliós bevételt generál, igaz, a létrehozáshoz szükség volt a bátyus negyedmillió dolláros indító löketére is.
A fejlődés viszont hiába diadalittas, sajnos megvannak a sötét oldalai is. A neten csüngő amerikai gyerekekről készült felmérések szerint hiába képesek varázsolni a neten, de eközben legtöbben elveszítik az általános képességek nagyrészét. Így képtelenek boldogulni a valós életben, nem tudnak térképet olvasni, nem tudnak papír alapú szótárat, lexikont használni, lassan képtelenek kézzel írni. Ez horrorként hangzik a legtöbb ember számára, viszont felmerül a kérdés, hogy mennyire is van szükség ezekre a készségekre manapság.
Ma már minden gyerek képes egyszerre több dologra figyelni (nem csak a számítógépek, mi is multitaszkosak lettünk), profi módon szűrik ki az érdektelen adatokat, és jutnak el a releváns információkhoz másodpercek alatt. A dolgokat már globális szempontból ismerik meg, látják át. A szülők persze aggódnak, hogy gyermekeik nagyon hirtelen változnak meg a technológia hatására. A legtöbben azt vallják, hogy a gyerekek életébe túlságosan is beette magát az internet, habár ez főként a TV nézés rovására megy, ami azért nem is olyan nagy baj.
Míg a legtöbbször a technológia és az internet a szabadságot, korlátlanságot juttatja az emberek eszébe, és a szülők is folyamatosan azon hisztériáznak, hogy gyermekeik bármit megtehetnek a neten, addig legtöbben elfelejtik azt az apró tényt, hogy amennyiben a szülők is használnák ezt a démoni új erőt, akkor a gyerek életéről alkotott korábbi halvány elképzelés helyett minden eddiginél pontosabb képet tudnának kapni. A módszerek adottak, csak használni kell: jó példa erre, hogy Békéscsabán már a neten is láthatóak a naplóba beírt jegyek.
Sajnos vagy szerencsére (mindenki szabadon választhat) Magyarország még a kanyarban sincs ahhoz, hogy ilyenekről beszéljünk. Ugyan az internethez hozzáférő gyerkőcök használják a technológiát, de vajmi kevés speciálisan számukra készülő tartalom létezik a magyar neten. Egy-egy kezdeményezés éppenséggel akad, sőt az Egyszervolt.hu egy meglepően jó minőségű, széles tematikájú, igényes oldal. Leszámítva azt, hogy a gyerekek Farkasházi Réka borzasztó dalait hallgathatják meg, az oldal zseniális. Az oldalon versek, mesék, kisfilmek, animációk, dalok, játékok mellett gyermekorvos, net használati útmutató, linktár, programajánló, barkács ötletek és megannyi varázslatos dolog várja a legifjabbakat. Ha az ilyen oldalak közismertebbek lesznek, az ország netező részének csemetéi rákattannak, majd eltelik pár év a hazai netpenetráció növekedése nélkül, akkor talán mi leszünk az első ország, ahol le lehet mérni, hogy a technológia jó vagy rossz hatással van hosszútávon az embergyermekek életére.
Amerikai gyerekek milliói mondhatni már az anyatejet is az internetről töltötték le idén. A legapróbbak az ABC-t tanulták meg a Starfall oldalain, amit érdemes nagyobbaknak is megnézni, és elgondolkodni, hogy mit is jelenthet a digitális tananyag kifejezés, illetve, hogy jó-e a gyerekeknek, hogy monitoron tanulnak olvasni, amikor mi még betűscsokikról ismertük meg a karaktereket.
Az eggyel nagyobbak a Webkinz világában ismerkedhetnek meg az interaktivitással, egymással és fejleszthetik készségeiket, miközben játszanak egy tamagocsi-nevelde szerű portálon. A Club Penguin ugyanez pepitában, a Disney prezentálásában. Interaktivitás, ismerkedés, játékok, szülői felügyelet. Nincs erőszak, csak gondtalan szórakozás. Ez ám az élet ált. sulis korban. Akik pedig már a tinédzser korba értek vagy el is hagyták azt, gyakorlatilag nem maradhatnak ki a FaceBook őrületből, ami a tengerentúlon és ma már Európában is tombol.
Az idei évben ezek a szájtok komoly növekedést könyvelhettek el, ami nem kizárólag a felhasználók számára igaz, hanem egyben a bevételeikre is. Az eredetileg plüssállatokat forgalmazó Webkinz például miután összekapcsolta termékeit a virtuális lényekkel, 6 millió gyereket ejtett rabul ebben az évben, ezzel 300%-os növekedést érve el.
A piaci szereplők természetesen észlelték ezt a trendet, így nem véletlen, hogy a Disney az előbb említett Club Penguin-t 62 milliárd forintnak megfelelő dollárért tette magáévá. Az ok, amiért ennyit hajlandóak költeni pedig egyszerű. A világ legnagyobb hirdetői, mint a Toyota, a Kellog’s, a Pepsi, a Warner Bros. tekintetüket a virtuális világokat üzemeltető gyerek-szájtok felé fordították idén, ami pedig sok sok pénzt jelent az üzemeltetőknek. Ennek nyomán ráadásul a következő időszakban egyre több gyerekeknek szóló online világ jelenik majd meg, akár 3D-s környezetben, melyek fejlesztőik reményei szerint fontos gócpontjaivá válnak majd az ifjak szocializációjának. Sajnos ezzel együtt jár az is, hogy a gyerekek már életük első éveiben marketing célpontokká válnak, fiatal felnőttként pedig már jól idomított fogyasztóként költik majd el első zsebpénzüket, fizetésüket.
A srácok élete viszont nem csak az internet kapcsán változik meg a korábbi időkhöz képest, hanem a régi klasszikus játékokat is felmarja a vadul fejlődő technológia. Nem is meglepetés, hogy ma már létezik Barbie baba MP3 lejátszó tini lánykáknak, nyári high-tech táborok pedig fiúknak. Utóbbiakból Magyarországon is akad egy-egy, sőt Kínában a gyerekeknek már netfüggőség elleni táborokat szerveznek.Ha pedig az otthonok és a szabadidő már teljesen digitalizálódott, akkor miért maradna ki ebből az iskolai környezet? A laptopok mellett számos kísérleti projekt zajlik világszerte, hogy új digitális oktatási módszereket vezessenek be, ami a tech-demó jellege mellett segítené a tananyagok hatékonyabb elsajátítását, a figyelem jobb lekötését, illetve lehetőséget adna a tanároknak, hogy részletesebb képet kapjanak a tanulók aktuális felkészültségéről. Az ovisok a tengerentúlon már gyerekbarát szoftvereken tanulnak zenei alapismereteket, hangszerjátékot, a számítástechnika már őket is meghódította.
Ez a korai mélyvízbedobás, digitalizálás pedig már látható eredményekkel is szolgál, sajnos szintén nem hazai példával. A gyerekek, akik hamar bekerülnek a csúnyának és félelmetesnek titulált pénzorientált világba, nagyon gyorsan maguk is vállalkozóvá serdülnek és saját ötleteiket (ha megtehetik) azonnal meg is valósítják. Eddig az IT boomok főként huszonévesekhez voltak köthetőek, kezdve a Microsofttól, a Yahoon, Google-ön át a YouTube-ig, FaceBook-ig. Ehhez képest nemrég már egy 17-18 éves lányka, Catherine Cook hozott létre egy újabb húzónevet, a MyYearBook.com-ot, ami azonnal a 13-22 éves korosztály kedvence lett. Havi 3 millió látogatójával pedig éves szinten sok milliós bevételt generál, igaz, a létrehozáshoz szükség volt a bátyus negyedmillió dolláros indító löketére is.
A fejlődés viszont hiába diadalittas, sajnos megvannak a sötét oldalai is. A neten csüngő amerikai gyerekekről készült felmérések szerint hiába képesek varázsolni a neten, de eközben legtöbben elveszítik az általános képességek nagyrészét. Így képtelenek boldogulni a valós életben, nem tudnak térképet olvasni, nem tudnak papír alapú szótárat, lexikont használni, lassan képtelenek kézzel írni. Ez horrorként hangzik a legtöbb ember számára, viszont felmerül a kérdés, hogy mennyire is van szükség ezekre a készségekre manapság.
Ma már minden gyerek képes egyszerre több dologra figyelni (nem csak a számítógépek, mi is multitaszkosak lettünk), profi módon szűrik ki az érdektelen adatokat, és jutnak el a releváns információkhoz másodpercek alatt. A dolgokat már globális szempontból ismerik meg, látják át. A szülők persze aggódnak, hogy gyermekeik nagyon hirtelen változnak meg a technológia hatására. A legtöbben azt vallják, hogy a gyerekek életébe túlságosan is beette magát az internet, habár ez főként a TV nézés rovására megy, ami azért nem is olyan nagy baj.
Míg a legtöbbször a technológia és az internet a szabadságot, korlátlanságot juttatja az emberek eszébe, és a szülők is folyamatosan azon hisztériáznak, hogy gyermekeik bármit megtehetnek a neten, addig legtöbben elfelejtik azt az apró tényt, hogy amennyiben a szülők is használnák ezt a démoni új erőt, akkor a gyerek életéről alkotott korábbi halvány elképzelés helyett minden eddiginél pontosabb képet tudnának kapni. A módszerek adottak, csak használni kell: jó példa erre, hogy Békéscsabán már a neten is láthatóak a naplóba beírt jegyek.
Sajnos vagy szerencsére (mindenki szabadon választhat) Magyarország még a kanyarban sincs ahhoz, hogy ilyenekről beszéljünk. Ugyan az internethez hozzáférő gyerkőcök használják a technológiát, de vajmi kevés speciálisan számukra készülő tartalom létezik a magyar neten. Egy-egy kezdeményezés éppenséggel akad, sőt az Egyszervolt.hu egy meglepően jó minőségű, széles tematikájú, igényes oldal. Leszámítva azt, hogy a gyerekek Farkasházi Réka borzasztó dalait hallgathatják meg, az oldal zseniális. Az oldalon versek, mesék, kisfilmek, animációk, dalok, játékok mellett gyermekorvos, net használati útmutató, linktár, programajánló, barkács ötletek és megannyi varázslatos dolog várja a legifjabbakat. Ha az ilyen oldalak közismertebbek lesznek, az ország netező részének csemetéi rákattannak, majd eltelik pár év a hazai netpenetráció növekedése nélkül, akkor talán mi leszünk az első ország, ahol le lehet mérni, hogy a technológia jó vagy rossz hatással van hosszútávon az embergyermekek életére.
